Virágoznak a rózsák több Dunántúli településen, annyira enyhe az idő. 10 fok fölött volt a hőmérséklet szinte mindenhol, pedig november végén általában fagypont körül szokott lenni. Az enyhe időben nagyon sokan voltak az adventi vásárokban. Holnaptól viszont nagyon erős lehűlés várható, éjszakai mínuszokkal.
Nagyon hideg lesz a jövő héten, mínusz 10 fok is lehet, miközben ma még plusz tíz fok felett volt a hőmérséklet. A következő napokban hatalmasat tehát változik az időjárás, a lehűlés viharos széllel érkezik, eső, és hó is eshet. A hideg, szeles időben viszont megszűnik a szmog, amitől több nagyvárosban fuldokoltak az emberek az utóbbi napokban.
November végéhez képest szokatlanul meleg idő volt ma szinte az egész országban. Van ahol 20 fok közeli hőmérsékletet mértek. A Földközi tenger felől érkezett a mostani meleg levegő, és várhatóan négy öt napig lesz hasonló időjárás, viszont az erős szél miatt kicsit hűvösebbnek érezzük majd.
Közel 16 fokos hőmérsékleti csúcs volt ma Kaposváron. Az ország többi része sem maradt le sokkal. A kivételes időben a növények sem tudják, milyen évszak is van.
A rügyező barkát és a bimbózó hóvirágot mutatja hatvani otthonában Baranyi Csilla és fia. Reggel egy fehér területre lettek figyelmesek a kertben: a hóvirág dugta elő fejét. A család portáján több növény is a tavaszt érzi.
Persze nem csak a kinti növények viselkednek náluk furcsán, hiszen a citromfa is óriási terméssel lepte meg őket: a boltban vásárolható citrom közel ötszörösére nőtt a termésük.
Néhány utcával arrébb, egy társasház tövében pedig a japán birs virága mutatta meg magát az érdeklődőknek.
Orrfacsaró bűz miatt háborognak a szihalmi lakók: a környéken egy engedéllyel rendelkező cég hígtrágya-szórást végez éjjelente és hajnalonként. A nagy melegben a környék lakhatatlan, a sertések trágyájának bűze messziről érezhető.
A lakók és a polgármester minden lehetséges fórumot végig járt, eddig sikertelenül. Bár az engedélyek szerint 18 fok alatti hőmérsékleten szórhatják a levet, amit utána be kell szántaniuk, úgy tűnik a hatóság sem veszi komolyan a saját maga által lefektetett szabályokat - mondja a polgármester.
Az utóbbi napokban a bűz miatt a Zsóry mellett lévő üdülőket is elhagyták a pihenni vágyók, nem bírták a bűzt.
Percek alatt lepte el Heves megyét a hirtelen jött vihar. Számos faluban milliós károkat okozott a nyári esőzés, Egerszalókon kéményt döntött le a vihar. Egerben a vízelvezető csatornákból is jött fel a víz.
Óriási vihar vonult át szerda délután Heves megyén. A kezdetben 40 fokos hőség hirtelen csapott át esőzésekké, ezzel 22-25 fokra lehűtve a hőmérsékletet. A viharok Szentdomonkoson és Tarnaleleszen pusztítottak először, nagyobb méretű jégdarabokat hagyva maguk után. A termés nagy részén jelentős kár keletkezett.
Egerben az esti órákban kezdett zuhogni az eső. Kezdetben csak esőzések voltak a megyeszékhelyen, később ez jéggel kiegészülve hullott le. A nagy mennyiségű csapadékot a vízelvezető csatornák képtelenek voltak elvezetni, a város több pontján feljött a víz.
A tűzoltókat több esetben is kidőlt fákhoz hívták, a vihar jelentős károkat okozott a vezetékekben. Egerszalókon egy családi házba csapott bele a villám, a házban tartózkodó nőt könnyű sérülésekkel szállították az egri kórházba. A ház kéménye ledőlt, megsérültek a tetőcserepek. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre, ennek köszönhetően nem történt nagyobb baj. A ház tulajdonosa elmondta: a villámcsapás előtt lekapcsolták a biztosítékot, így nem keletkezett még nagyobb kár a házban.
A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.
Húsvét kicsiknek, nagyoknak
Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.
Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.
Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.
Egri Csillagok a várban
Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért. Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.
Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.
A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.
Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.
Holló Miklós/Egriügyek
A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.
A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.
A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.
Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.
Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.
A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.Forrás: Egriszín
Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.
Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.
Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.
– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.
– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.
Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.
Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.
A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.
Forrás: Heol
Országos hideg rekordok helyszíne Zabar, Nógrád megye legkeletibb részén fekvő falva. Az eddig itt mért legalacsonyabb hőmérséklet -31,9 C volt.
A falu és a környéke minden évben hideg rekordokat dönt. Zabar egy olyan felszíni mélyedésben, fagyzugban helyezkedik el, amelybe minden oldaláról beáramlik a levegő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően már több mint negyvenszer mérték itt a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban.
A hideg időjárás itt már kora ősszel elkezdődik, a hőmérséklet egy őszi hajnalon akár a mínusz 6-8 fokot is elérheti.
Szerdán reggel 7 óra környékén -19C körüli hőmérsékletet átlagosnak ítélték meg az ott lakók. Mindenki felkészülten várja a hétre várható hideg időt, ki fával, ki gázzal próbál meleget varázsolni otthonába.
A faluba néhány éve már meteorológiai mérőállomást is telepítettek, így hivatalossá vált az, amit a helyiek eddig is tudtak, miszerint a településen jóval hidegebb van, mint az ország más részein. Ezt a nagy hideget jelképezi az a hópihe, amelyet a falu címerében helyeztek el, utalva a nagymértékű fagyokra és a hidegrekordokra.
Az idősebbek elmondása szerint az utakat rendszeren takarítják, ha nagy hó esik, így nem hinnék, hogy bármilyen fennakadás lenne majd az élelmiszer vagy esetleg a személyszállításban.