Keresés: „halott” (71 találat)

Egy pétervásárai férfi megfojtotta volt feleségét, majd fegyverrel megölte magát.

Szombaton este történt a tragédia: a helyi férfi meglátogatta exfeleségét, akivel jó viszonyban volt. A nő egy ideje Ausztriában dolgozott, de gyakran jött haza. A szomszédok szerint ilyenkor a férfi is gyakran nála volt, sokszor látták ott a kocsiját.

A nőt délután 5 körül még látták, majd 6 körül lánya találta meg halott anyját.

Este megtalálták a volt férjet is otthonában: saját kezével vetett véget életének, úgy tudjuk, egy engedély nélkül tartott fegyverrel.

A férfit és a nőt is nagyon kedves, megbízható embernek tartották a szomszédok, ismerősök. Értetlenül állnak az eset előtt. Egyesek szerint pénzügy, vagy féltékenység állhat a két ember halála mögött.

A rendőrség megindította a nyomozást.

Kigyulladt egy garázs Jászszentandráson hétfőn délelőtt. A tűzoltók az épületben egy személygépkocsit és abban egy elhunyt személyt találtak.

Lakossági bejelentés érkezett a katasztrófavédelem ügyeletére, miszerint kigyulladt egy családi ház tetőszerkezete Jászszentandráson hétfőn délelőtt.

A helyszínre a helyi önkéntes tűzoltók és a hevesi lánglovagok érkeztek, akik megállapították, hogy az épületnek nem a teteje, hanem a négyszer három méteres garázsa ég teljes terjedelmében.

A garázsban a tűzoltók egy személyautót és abban egy elhunyt személyt találtak. A tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indul, melynek eredménye fogja megállapítani azt, hogy mi okozta a tüzet - tájékoztatta portálunkat Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Szabó Zita r. őrnagy, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az esettel kapcsolatban elmondta, hogy az idegenkezőségre utaló jeleket nem találtak. A haláleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálják szakértők bevonásával.

Forrás: HEOL

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Szerda éjjel súlyos baleset történt Noszvaj határában.

6 felnőtt és egy gyermek utazott abban a kocsiban, amely először egy út menti fának sodródott, majd kb. 15 méter hosszan kidöntött egy kerítést, ezután tetejével  egy fának csapódott.

1 ember meghalt, a sérülteket az egri kórházba szállították. Úgy tudjuk, mindannyian felsőtárkányi lakosok.

A gépkocsi forgalmi engedélye 2008-ban lejárt.

A helyszínelés idejére a Szomolya-Noszvaj utat teljes szélességében lezárták.

A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja.

Friss:

Jogsi nélküli sofőr hat utassal: 2012. május 16-án 22:10 körüli időben Szomolya felől Noszvaj irányába közlekedett egy 41éves  felsőtárkányi férfi az általa vezetett Fiat Uno személygépkocsival, amikor egy jobbra tartó útkanyarulatban az útról balra lesodródva kerítésnek ütközött, majd egy fának csapódott. A baleset következtében a sofőr valamint 22 éves női utasa életüket vesztették. Az autó többi utasa közül egy gyermekkorú lány életveszélyes, egy nő súlyos, míg másik három személy  - mindannyian felsőtárkányi lakosok - könnyű sérülést szenvedtek.

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, szombaton éjjel végleg elhagyta a földi színpadot és a Gárdonyi Géza Színházat Gróf Gyula, műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf, az Ibusár, a Camille, az Alkoholisták, illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben, a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly, és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága. A színházban élt. Hiányozni fog.

pcs

Súlyos baleset történt Eger és Kerecsend között vasárnap délután 3 órakor. Két személyautó ütközött össze a szerencsétlenségben.

Az Eger felé tartó Hyundai típusú gépkocsi valószínűleg a jeges út miatt megcsúszott, majd frontálisan ütközött a szemközti sávban haladó gépjárművel.  A balesetben életét vesztette egy 80 éves hölgy, aki a Hyundaiban utazott, illetve hárman súlyosan sérültek, egy fő pedig könnyebb sérüléseket szenvedett.  A másik autóban lévő sofőrt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, a mellette ülő utas nem sérült- mondta Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság  szóvivője.  A rendőrök a baleset körülményeinek tisztázása érdekében délután 4 órától teljes útzárat rendeltek el az útszakaszon.

Az Eger város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában meghatározottak szerint, a Mindenszentek és Halottak napi megemlékezésekhez kapcsolódóan minden évben közös szolgálatot lát el a történelmi belvárosban és a temetők környékén a Városi Rendőrkapitányság, a Közterület-felügyelet és a Polgárőr Egyesület.

Az egyenruhások összehangolt akciójának célja a lakosság biztonságérzetének növelése. A látható jelenlét mellett a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális árusítások felszámolására, zsebtolvajlások és egyéb jogsértések megelőzésére, szükség esetén a szankcionálásra.
A Katona téren a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások együttműködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, annak érdekében, hogy a kegyeleti időszakhoz kapcsolódó virágárusítás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen.
A sírkertek fenntartóival történt egyeztetések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő szolgálatokat alakítanak a már említett szervek. Ezek fő feladata a gépjármű feltörések megelőzése, tettenérés esetén a bűncselekmény megakadályozása és a gyors, szabályszerű felelősségre vonás.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. A direktor levelében úgy fogalmaz: tetszhalott állapotba került a teátrum.
"A gondjaimra bízott intézmény végső óráiban fordulok Önhöz" - írja Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek címzett levelében.

A direktor szavai szerint 25 millió forint számlatartozással vette át az intézményt, amely összeg mostanra megközelíti a 60 millió forintot. Ez az a támogatási arány, amelyet a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat tragikus likviditási problémái miatt színház nem használhatott fel a 2010-es gazdasági évben. A fenntartó megyei önkormányzat csődközeli helyzetében kialakított vészforgatókönyv szerint pedig "elsősorban a kötelező feladatok ellátásának biztosítása élvez prioritást, így az önként vállalt kötelezettségek, mint a Gárdonyi Géza Színház működésének finanszírozása is, tizedrangú kérdéssé vált."

Blaskó úgy fogalmaz: a jelenlegi helyzetben még műsortervet sem tud hirdetni,  ezért "közel 500 ember életlehetőségének megtartása érdekében fordul a nemzeti erőforrásokat ápoló miniszterhez segítségért"

Gyors segítség esetén, s amennyiben lehetősége lesz nulláról indulni, a direktor szerint megvan az a válságkezelő, takarékos működést biztosító intézkedési terve, amellyel a Gárdonyi Géza Színház kiegyensúlyozott középtávú jövőjét hatékonyan tudja biztosítani.

Forrás: HEOL

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL