Keresés: „javítás” (91 találat)

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében vitaanyagot tett közzé.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében, az ÚMVP végrehajtásának félidejéhez érkezve, 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A bizottság feladata a LEADER egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó feltáró tanulmány elkészítése volt. A tanulmány alapján összefoglaló Vitaanyag készült, melyet társadalmi vitára bocsátottak.A társadalmi vitán elhangzottak ismertetésére az Eger Vidék Kincsei HACS tisztelettel meghívja a tagjait, és minden érdeklődőt 2011. január 26-án tartandó fórumára, melynek témája a Magyarországi LEADER program átalakítása, félidei értékelése, valamint az ÚJ Széchenyi Terv kiírásainak ismertetése. A helyszín: Maklár, Templom tér 30.

A ZF által kifejlesztett váltóval ellátott, kevesebbet fogyasztó Ikarus busz állt forgalomba a megyeszékhelyen. Egy Ikarus V134 típusú busz forgalomba állását jelentette be az Agria Volán Zrt. A jármű különlegessége, hogy a ZF cégcsoport által nemrég kifejlesztett EcoLife automata váltóval van felszerelve, amitől a szakemberek kisebb fogyasztást, nagyobb élettartamot, jobb menetkomfortot várnak. A legújabb alacsonypadlós autóbuszon több változtatást is tapasztalhatunk: megnövekedett befogadóképességgel, új fedélzeti rendszerrel rendelkezik és az uniós környezetvédelemi szempontoknak is megfelel.

A találkozón Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. együttműködési megállapodást írt alá a 2011-2016. közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentumban a fenntartható városi közlekedést, a környezetterhelés csökkentését, a közszolgáltatások színvonalának emelését fogalmazták meg.

Az együttműködés első évében konkrét intézkedéseket terveznek az egri helyi járati közlekedés javításáért: teljes egészében felülvizsgálják és megújítják a város helyi vonalhálózatát és menetrendjét, folytatják a megállóhelyek felújítását, a fedett várók kialakítását és az autóbusz járműállomány korszerűsítését, átalakítják a tarifarendszert, továbbá elkezdik az autóbuszok utasterének légkondicionálását.

Az új busz első útján Habis László polgármester, Liptai Árpád, a Magyar Autóbuszgyártó Kft. ügyvezetője, Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-igazgatóhelyettese és Pintér Lajos, az Agria Volán Zrt. szállítási üzletág-igazgatója vett részt.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság valamint a Magyar Autóklub 2005-ben kötött együttműködési megállapodása óta minden évben jutalomban részesülnek a kimagasló munkát végző közlekedésrendészeti területen szolgálatot ellátó rendőrök. Az idei díjátadó a Dobó téren lesz Szilveszter napján délelőtt 10 órakor.

A 2005-ös együttműködési megállapodás a balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési morál javítása, a közlekedésre nevelés hatékonyságának növelése, továbbá a széleskörű, magas színvonalú figyelemfelhívó és tájékoztató propagandamunka végzése érdekében jött létre. A megállapodás értelmében a Magyar Autóklub Észak-Magyarországi Területi szervezete minden év decemberében - az MBB javaslata alapján - jutalomban részesíti a kimagasló munkát végző közlekedésrendészeti területen szolgálatot ellátó rendőröket. Az idei esztendőben a Gyöngyösi Rk illetékességi területéről Jónás Ádám r. főtörzsőrmester, a Gyöngyösi Rk. Közlekedésrendészeti Alosztály forgalomellenőrző járőre, a Füzesabonyi Rk. illetékességi területéről pedig Kiss Zoltán r. főtörzszászlós, a Füzesabonyi Rk. Közlekedésrendészeti Alosztály baleset helyszínelő-vizsgálója részesül jutalomban.

Közmeghallgatást rendezett az egri közgyűlés csütörtökön délután a Városházán. A több mint harminc felszólaló fejenként két témában, maximum 10 percben fordulhatott a testülethez. Többen a közbiztonság kapcsán ragadtak mikrofont: szóba került, hogy az éjszakai szórakozóhelyekről hazafelé közlekedő vandálok jelentős károkat okoznak a lakóknak és a városnak is egyaránt, illetve többen jelezték a rendőrség képviselőinek azokat a kellemetlenségeket, amelyeket a piac környékén megszaporodott lopások okoznak.

Több sportvezető is szót kért a meghallgatáson. Bíró Csaba, a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke megköszönte az önkormányzatnak, hogy figyelik és megbecsülik a város diáksportolóinak eredményeit. Az Egri FC Kft. ügyvezetője, Kocsis Zoltán az NB III-as labdarúgócsapat  nevében fejezte ki háláját a képviselők felé azért, hogy bíztak a csapatban és támogatták őket. Míg Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola vezetője egy kisfilmet is levetített, amelyben a korábbi évek kiemelkedő eredményeit mutatta be. Az ő prezentációjából sem maradt ki az őszinte köszönetnyilvánítás.

A hozzászólók közül többen is kérték a testületet, hogy segítsék a közlekedési feltételek javítását a Nagylaposi úton, mivel jelenleg szinte lehetetlen biztonságosan haladni az utcában. Habis László polgármester elmondta: megvizsgálják a terep rendezésének lehetőségeit.
A városi közgyűlések és politikai események állandó lakossági szemlélője és kommentálója, Hamza Etelka kérte Eger lakóit: ahelyett, hogy a kákán is csomót keresnének, mindenki inkább álljon be a testület mögé és tolják együtt a város szekerét.
A délután egyik felszólalója, Fábián Mária kérte az önkormányzat képviselőit: tiltsák meg a fiatalok számára a dohányzást a város közterületein, ugyanis a cigarettafüst is káros az egészségre.

Forrás: Heol

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A Tudomány Ünnepének főiskolai rendezvényeiről, a TKTK-n működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról és a nyelvtanulás új lehetőségeiről  szólt az Eszterházy Károly Főiskola Havi Hírek sajtótájékoztatója.

Dr. Csáfor Hajnalka, PR programigazgató, főiskolai docens köszöntője után dr. Mátyás Ferenc tudományos rektorhelyettes tájékoztatott a Tudomány Ünnepe programsorozatról, amely idén november 3-30-ig tart. Az Eszterházy Károly Főiskola 1997 óta rendszeresen ünnepli november 3-át, a Tudomány Napját, s az évek során csatlakozott az MTA által szervezett rendezvénysorozathoz. Dr. Mátyás Ferenc elmondta, hogy nem csak a szakma embereinek tartják a nyilvános konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat - összesen 15 tudományos rendezvényt -, ezért is törekszenek a közérthetőségre. A Tudomány Ünnepének központi megnyitója, melynek témája az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban, november 11-én, csütörtökön lesz a Városháza Dísztermében, mert a Líceum a felújítás miatt jelenleg nem alkalmas efféle plenáris ülés lebonyolítására. A hallgatók a szerdai TDK házi konferenciával csatlakoznak az eseményhez, amely 14 órakor kezdődik, s 21 helyszínen zajlik. Programfüzetet idén nem készítettek, a Magyar Tudományünnep arculatába illeszkedő honlapon lehet tájékozódni az eseményekről a következő linken:  http://www.ektf.hu/mtu/ .

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról dr. Forgó Sándor, tanszékvezető főiskolai tanár beszélt. Az epednet.ektf.hu weboldalon közzétették a kutatóközpont új kommunikációs és információs anyagait, valamint a minőségirányítási megoldásokat. Céljuk, hogy az interregionális honlap a korszerű tanárképzésről szóló tudásmegosztó disszeminációs felület legyen. Dr. Forgó Sándor elmondta, hogy regisztráció után bárki hozzáférhet a nyilvános anyagokhoz.

A nyelvtanulás új lehetőségeiről az Eszterházy Károly Főiskolán Grebely Gergely, a Hallgatói Önkormányzat Elnöke tájékoztatott. Jelenleg közel 50 hallgató vesz részt a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon szeptembertől működő kísérleti jellegű nyelvi kurzusokon. A tanfolyam összesen 160 órából áll, heti 8 óra felosztásban. A cél a diploma minőségének javítása és a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját is átvállalja a hallgatóktól a HÖK és az EKF 50-50%-os költségmegosztásban. Grebely Gergely elmondta, hogy a kísérleti kurzusok után a főiskola rendjében megszilárduló szoros együttműködést terveznek a további tanfolyamokkal, melyet széles körben szándékoznak kiterjeszteni.

Forrás: Egriszín

A vakok és gyengénlátók mindennapi életvitelének javítása céllal rendezett jótékonysági bált az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete javára rendezték meg neves művészek részvételével a zenés, táncos produkciókat felvonultató jótékonysági bált, amelynek háziasszonya Habis Lászlóné a látássérült emberek élethelyzetére hívta fel a figyelmet.
Kiemelte a két rendező szervezet vezetőinek áldozatos munkáját amellyel elősegítették az esemény sikerét.
A nyitó műsorban Barog Dzegorz közreműködött szaxofonon, majd az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai léptek színpadra. A bálban a zenét a SATELIT zenekar szolgáltatta.

A világon minden percben elveszíti egy gyermek a látását. Erre a döbbenetes tényre Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. A elnökasszony köszöntőjében bemutatta a 45 éve működő, ma 500 tagot számláló szervezet munkáját, történetét. A 2005 óta ezen a néven létező egyesület elsősorban érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozik.
A rendezvényt Horváth László, a Heves megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a látás többet jelent a nézésnél, erre azok is képesek, akik elveszítették szemük világát. Akik ezt a rendezvényt létrehozták, igazán ők a látók, mert a látásra a szívüket használják, fogalmazott az elnök.

A jótékonysági bál bevételét, a vakok és gyengénlátók mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök beszerzésére fordítják. A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete 2004-eben alakult meg. Jelenleg 540 tagja van részükre heti három alkalommal ügyviteli és mentálhigiénés feladatokat teljesítenek, ellátják az őket érintő szükséges információkkal, pályázati lehetőségekről, nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, és segítséget nyújtanak az életvitelükben bekövetkezett nehézségek, problémák megoldásában is.
A tagok részére havi rendszerességgel programokat szerveznek, amelyek között szerepelnek orvosi előadások, TB tájékoztatás, valamint kulturális programok.
Évente egy és több napos kirándulásokat, Gyógyfürdő látogatásokat, természetjárást is szerveznek a tagok számára.

Forrás: Egriszín