Keresés: „közgyűlés” (261 találat)

Az Eger MJV Önkormányzat sajtóközleménye:

Az egri városvezetés hétfőn, a sajtóból értesült arról, hogy az Eger Rally szervezőcsapatának vezetője a szezonnyitó futam elmaradásáról nyilatkozik. A várost senki nem kereste meg ez ügyben, sőt, néhány hete Habis László polgármester személyesen tárgyalt a versenyről az Magyar Nemzeti Autósport Szövetség vezetőivel, akik hosszú távra szóló együttműködési szándékukról biztosították, számos, a továbblépésről szóló tervet vázolva fel az eseménnyel kapcsolatban.
Eger tárt karokkal (és nem széttárt karokkal) várja az Eger Rally-t. Felkerestük az illetékeseket, az a célunk, hogy az igen népszerű, városunkba sok vendéget vonzó verseny ne maradjon el. Alá kell húznunk ugyanakkor, hogy a futam szervezése nem városi feladat.
- Leszögezem, hogy Eger számára nagyon fontos esemény a szezonnyitó Eger Rally, melyet minden évben nagy összeggel és logisztikai háttérrel segítünk – nyilatkozta Rázsi Botond alpolgármester. Kollégáim az elmúlt napokban is hosszas előkészítő tárgyalásokat folytattak a megnyitó ceremónia biztosításáról. A 2011-ben a szervezőknek juttatott támogatással Eger MJV Önkormányzata az Eger Rally főszponzora volt. A Közgyűlés a 2012-es költségvetés elfogadásával együtt döntött arról, hogy az idei rendezvényhez 1,8 millió Ft-tal járul hozzá.
A sportügyekért felelős városvezető kiemelte: az összeg rendelkezésre áll a büdzsében, továbbra is tervezünk, számolunk a rally Egerbe érkezésével. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy több fórumon a városvezetést éri bírálat a tegnapi hírek miatt, hiszen a futam szervezése nem városi feladat.

Eger üzenete az, hogy a város továbbra is TÁRT KAROKKAL VÁRJA AZ EGER RALLY-T!

Választás előtti fórumra érkezett Egerbe Mesterházy Attila, aki a párton belüli párbeszédről, a jövő évben kezdődő választási felkészülésről, valamint a Sós Tamás elleni támadásról is beszélt délutáni tájékoztatóján.

A párton belüli kampány során Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben folytatott konzultációt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke heves megyei látogatásán. A fórumok apropója a március 31-én záruló tisztújítási folyamat, amelyen a 30 ezer tagot számláló párt elnöki posztjáért a jelenlegi elnök mellett Szanyi Tibor indul.
A jelöltek párton belüli kampánya során a gazdaságélénkítés, felzárkóztatás mellett a párt jövője, programja, tervei is szóba kerülnek. Május elsején elfogadják azt a tézisgyűjteményt ami a későbbi választási program alapját képezheti. Az ország jövőbeli sikere szempontjából fontos kérdésekről civil szervezetekkel is terveznek konzultációt „Párbeszéd a nemzetért” címmel.
Önálló programot jelent a Kelet-Magyarország program, amelyben az MSZP a térséget kiemelten kezeli. Az itt megjelenő problémákat, az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot, a munkahelyteremtést csak komplex módon lehet kezelni.
2013-ban elejétől kétfázisú kampányra készül a Magyar Szocialista Párt, amelyben a jelöltek „megdolgozzák” a választókerületeket. Fontosnak tartja, hogy a jelöltek megismerkedjenek a térség problémáival és válaszokat tudjanak adni ezekre.
Az párt együttműködési politikájáról elmondta, hogy minden demokratikus párttal, civil szervezettel, mozgalommal szívesen működnek együtt, az MSZP ezzel is szeretné hangsúlyozni a nyitottságát.

Mesterházy Attila levadászásnak és rágalomhadjáratnak nevezte a Sós Tamás ellen, a megye megkárosítása miatt hangoztatott vádakat. Szerinte aljas lejárató kampány zajlik a szocialista országgyűlési képviselő ellen, akit az országos elnökség maximálisan támogat a küzdelemben.
„Láthatóan minden eszközt igénybe vesznek a politikai ellenfelek. A motiváció is világos és egyértelmű. Az elmúlt négy évben Sós tamás vezetésével a Heves megye közgyűlés volt az egyetlen szocialista vezetésű. Ahogy nézem, ezt a fideszesek nem tudják megbocsátani, ezért különböző, régebbi ügyeket melegítenek fel, vagy keresnek újabb és újabb fogásokat.” – jelentette ki a pártelnök.
Mesterházy hozzátette, hogy minden nemtelen támadásnak meglesz a méltó büntetése, ugyanis a választópolgárok a következő hónapokban, években elégtételt is fognak venni.
A Szocialista Párt figyel arra, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfelelően, a tények figyelembe vételével zajlik-e. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a pártpolitika újabb és újabb megrendeléseket fogalmaz meg, minden jogi eszközzel élni fognak.

Forrás: Egriügyek

Elkészült és csütörtökön hivatalosan is megnyitotta kapuit Eger sétálóutcáján a volt Ifjúsági Ház felújított és átalakított épületében a Kepes György Művészeti Központ.

Az 500 millió Ft-ból átalakított épületben az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért szándékai szerint egy olyan közösségi tér jön léptre, amely a látogatók legszélesebb körét szólítja meg. Kepes hagyatékára építve egy kollektív szellemi műhely létrehozását tervezték meg, amely Kepes György művészetének, hatásának bemutatásán túl az új vizuális művészeti ágak jelentős hazai és nemzetközi képviselőinek munkásságával is megismerteti a látogatókat.
Az átadón Habis László Eger polgármestere beszédében hangsúlyozta, fontos állomása ez Eger turisztikai fejlődésében. A kultúra várost épít. Emlékszem még azokra az időkre, amikor vitát szült a közgyűlésben, hogy a Kepes hagyaték a Vitkovics Házban nincs méltó helyen. Most már ez az épület a kortárs művészetek új otthona- emelte ki a polgármester.
Kaczáry István az alapítvány kuratóriumi elnöke és Botos Judith építész az átépítési munkálatokról beszélt, Bán András műkritikus pedig Kepes művészetét, gondolkodását, és a Kepes Központ jelentőségét mutatta be.

Forrás: Egriszín

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

A leghatározottabban visszautasítom az újabb igaztalan politikai jellegű támadást! A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér követelést nem tudta érvényesíteni. A betegek érdeke volt az első. Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható. Ha nem biztosítunk egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna a legrosszabb esetben az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget. Ezt nem kívánhatta senki.  Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit. Az egri kórház adósságát „elvitte” a Hospinvest Zrt, ez körülbelül 500 millió forint volt. Ez a megoldás eredményezte azt, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak ennek a lépésnek köszönhetően az Országos Egészségügyi Pénztártól megkaptuk a kéthavi „csúsztatott” finanszírozást. Ez havonta kb. 500 millió forintot jelentett, és így maradhatott működésképes a kórház. Ma is ez a struktúra működik. Azt is ki kell számolni, hogy 700 ember ideiglenes költöztetése mekkora költséggel járt volna pluszban. Valamint azt is, milyen bevételkieséssel járt volna a más kórházakban történő ellátás. Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság vezetőjének, Sveiczer Sándor Péter állításával ellentétben, semmilyen új információ nem látott napvilágot, amely 2010 nyara óta ne lenne ismert, nyilvános és publikus, és mivel a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert bizonyítás nélkül hamisan vádolt, bűncselekménnyel rágalmazott, ezért rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kívánok élni az ügyben. A nevezettek korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók.

Dr. Sós Tamás

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Február 7-én, az egri Városházán Habis László polgármester és Gryllus Dániel, a Kaláka Fesztivál művészeti vezetője közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál Egerbe költözik.

Az esemény időpontja: 2012. június 29. - július 1.

Az elmúlt 32 évben a Diósgyőri vár adott otthont Kelet-Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiváljának, de a műemlék átépítése miatt a környezet alkalmatlanná vált a rendezvény megtartására, s így a szervezők új helyszínt kerestek a folytatáshoz. Sok városból kaptak meghívást, de Eger mellett kötelezték el magukat. Eger város vezetői és a fesztivál szervezői együtt jelentették be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál új otthona a hevesi megyeszékhely.

Habis László polgármester a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Városunk mindig is ismert volt színes, tartalmas kulturális életéről, az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt fektettünk olyan események megszervezésére, melyek amellett, hogy megörvendeztetik az egrieket és környékbelieket, komoly idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek. Egész évben számos rangos esemény várja a hozzánk látogatókat az Egri Tavaszi Fesztiváltól az új katonazenekari fesztiválon, valamint a fehér cuvée borunkról elnevezett Egri Csillag Borfesztiválon át a júliusi Bikavér Ünnepig, majd az őszi Eger Ünnepéig és az év végi, nívós Borszalonig.

Tudjuk, hogy hatalmas lépést tesz a Kaláka: 32 éves hagyomány folytatódik új helyszínen, az igényes szórakozást, zenét, táncot, művészetet kedvelők körében valóságos intézménnyé nemesült fesztivál költözik hozzánk. Ez az együttműködés meggyőződésünk szerint mindkét fél számára hatalmas lehetőséget tartogat. A fesztivál befogadása óriási öröm, és nagy feladatot jelent, de úgy látjuk: Eger is új, nagyon színes és kreatív megoldásokra ösztönző lehetőségeket nyújt a Kalákának.

Gryllus Dániel művészeti vezető kiemelte: Úgy gondoljuk, hogy Egerben, ebben a gyönyörű barokk városban is hosszú időre otthonra lelhetünk. Szerettünk volna a régióban maradni, hiszen nagyon sok nézőnk van erről a vidékről. Természetesen a Kaláka összművészeti fesztivál marad, de a hagyományos rendezvények mellett újabb programokkal is bővítjük a kínálatot.  Nagy öröm számunkra, hogy a város vezetése, közgyűlése és intézményeinek munkatársai szeretettel segítik munkánkat.

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Országjáró körútja során, csütörtökön Egerbe érkezett Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége Schmittné Makray Katalin. A Városháza előtt ellentüntetők és szimpatizánsok várták a vendégeket.

A fogadtatás igen zajosra sikeredett, mivel a város főterén  közel 30 főnyi csoport gyűlt össze, akik a jelenlegi kormány pártkatonájának nevezték  a díszvendéget. A helyi szocialistákhoz a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom is csatlakozott.

A köztársasági elnök úr részt vett az ünnepi közgyűlésen, ahol mind a megye, mind a  város képviselői és vezetői megjelentek.

Habis László polgármester köszöntő beszéde után a frakció vezetők is felszólaltak. Dr. Nagy Imre Szocialista képviselő felhívta a figyelmet, míg ők itt bent a jó melegben ücsörögnek, sok ezren fáznak és nincs mit enniük.

Dr. Schmitt Pál beszédében elmondta, tisztában van a jelenlegi helyzettel, és köszöni, hogy kimerítő elemzést kapott. Véleménye szerint meg kell hallgatni a kisebbségben levőket is, ezt a történelem is sokszor igazolta. Hangsúlyozta: 250 oldalas beszámolót olvasott el a megyéről, így felkészültnek érzi magát. Nem csak a szépet, de  a problémákat is látja.

Míg a köztársasági elnök a politikai életben csatározott és a helyi munka lehetőségekbe és kisebb nagyobb cégek életébe kapott betekítést, felesége Makrai Katalin az oktatás és a kultúra területén ismerkedett Egerrel. Iskola látogatásokat tett, majd felkereste az egri Színházat, ahol részt vett a hamarosan bemutatásra kerülő Mohács című dráma próbáján.