Keresés: „kezelés” (115 találat)

TB-támogatás a mátraderecskei mofetta-kezelésen

· Belföld · Egészség

Augusztus 1-jétől receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid gázt. A Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő Magyarországon egyedülálló gyógyturisztikai lehetőségeket kínál a betegeknek. A TB- támogatás elfogadásával jóval kedvezőbben gyógyulhatnak augusztustól a páciensek.

Társadalombiztosítási támogatásban részesül augusztus elsejétől a Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő. A közel 10 éves álom idén nyáron megvalósul. A Magyarországon egyedülálló gyógyászati központban az érszűkülettel, magas vérnyomással küzdőket, illetve a cukorbetegeket kezelik.  Augusztustól receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid-kezeléseket.

-Eddig csak egy kis rés állt a páciensek rendelkezésére, mostantól azonban új ajtók nyílnak meg a gyógyulni vágyók számára. Élhetőbb, elviselhetőbb élethez segítjük hozzá az embereket Mátraderecskén, amely a gyógyulás szimbóluma lett az elmúlt évek alatt - mondta Horváth László, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

Az 1992-ben felfedezett, természetesen feltörő szén-dioxid gáz a kezdetekkor óriási félelmet keltett a község lakóiban, később ismerték csak fel a gyógyító hatásait. Idén született meg az a döntés, miszerint az utolsó nyári hónaptól kezdve 85%-os TB-támogatásban részesülnek a gyógyközpontban kezeltek. Így az eddigi 1700 forintos kezelések 1020 forinttal csökkennek, az egész országra kiterjedő támogatásban az útiköltséget is megtérítik. A központba leginkább a 45-80 éves korosztály érkezik, akadnak azonban fiatalabb páciensek is.

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta: a társadalombiztosítási támogatás hatására körülbelül háromszor annyian érkeznek majd a községbe. Ez nagymértékben növeli a turisztikai forgalmat is, hiszen az ide érkezők legfőképp Mátraderecskén, illetve a szomszédos településeken fognak megszállni.

A gázkezelés 2000 éves hagyományra tekint vissza, Erdélyben közel 700 éve alkalmazzák sikeresen. Augusztustól még több ember ismerheti meg ezt a kedvező eljárást a támogatásnak köszönhetően.

A mofettáról információt a http://www.mofetta.eu/ címen kaphatnak.

Motorosok biztonságban

· Kék hírek

A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Heves megye földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

 A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen  Motoros közlekedésbiztonsági napot tartott.

MSZP: Az önkormányzatiság további csökkentése, állami centralizáció

· Belföld · Politika

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Ki a felelős? Leader-pénzeket sikkasztottak Hevesben

· Kék hírek · Politika

Lezárult a nyomozás az észak-hevesi Leader-ügyben – tájékoztatta a nyilvánosságot Horváth László Heves megyei kormánymegbízott. A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekmény elkövetésével, a kár 200 milliós is lehet.

Megalapozott volt a gyanú az észak-hevesi Leader-ügyben – jelentette ki Horváth László kormánymegbízott, aki korábban feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Leader-pénzek szétosztására alakult Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület működésével, felelőtlen gazdálkodásról kapcsolatban.

A folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, illetve más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a szervezet elnöke, Kotroczó István és társai ellen folytatott nyomozást két év után 2012. május 7-én befejezte a Heves Megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozati iratokat vádemelési javaslattal átadták az Egri Városi Ügyészségnek.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület mellett, a Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesületet is gyanúsítják az ügyben, amit a Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület vezetőjének lánya, Kotroczó Judit irányít.
A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekménnyel, amelyek között szerepel csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, köz- és magánokirat-hamisítás.

Az említett bűncselekményekkel okozott kár a rendőrségi nyomozás alapján összesen több mint 200 millió forint.

Leader-pénzek településfejlesztésre

Az Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület két kistérség, a Pétervásárai és a Bélapátfalvai 33 településének összefogásából 2008. július 21-én jött létre. Az egyesületnek induláskor 1.000.000 forint állt rendelkezésére, ez volt az alapítói törzsvagyon.
Az egyesület céljai, feladatai közé tartozik közhasznú tevékenységek keretében nevelési, oktatási feladatok ellátása, a falusi hagyományok, kulturális örökségek megőrzése, védelme, települések fejlesztése, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, az emberi és állampolgári jogok védelme, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, sportesemények rendezése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és áldozatvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitáció, hátrányos helyzetűek beillesztése a munkaerőpiacra, az Euro-atlanti integráció elősegítése, árvíz és belvíz védelem.

Hová tűnnek a közpénzek Észak-Hevesben?

A Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsorában elhangzott, hogy a Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" közel 50 millió forintot számolt el gyanús számlák alapján. Az egyesület ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere kezdeményezésére, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.
A műsorban az is elhangzott, hogy Sós Tamás, az MSZP megyei vezetője is érintett a „hevesi pénzszivattyú” ügyében. A Heves Megyei Közgyűlés akkori elnöke hazugságnak és a közélet kriminalizálásának, politikai célú lejárató támadásnak nevezte az állításokat.

Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője augusztus 18-án, bizonyítékok birtokában feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán.
2010. szeptember 3-án újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László, a Leader szervezet ügyében. A több mint negyven perces felvétel a Leader egyesület egyik munkatársával készült, aki részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.

2010. október 12-én a rendőrség őrizetbe vette Kotroczó Istvánt, az észak-hevesi Leader-egyesület elnökét, P. Gábor vállalkozót és H. Juditot, a munkaszervezet helyettes vezetőjét.

Az ügyben újra felmerült Sós Tamás neve, aki határozottan visszautasította és rágalomnak, manipulációnak minősítette a vádakat. Az elnök hangsúlyozta a már korábban is megfogalmazott gondolatait, melyek szerint semmi köze nincs a Leader programhoz, nem vett részt az egyesület ülésén, sem vezetői megbeszéléseken. Véleménye szerint a Fidesznek nincs mondanivalója és negatív kampányt végez a helyhatósági választások előtt.

Az ügy következő lépéseként 2011. augusztus 31-én meghallgatták Horváth Lászlót a Heves megyei rendőr-főkapitányságon. 2012. május 7-én a rendőrség lezárta a nyomozást, amit több hónapos ügyészségi eljárás követ.

Holló Miklós/Egriügyek

A fürdők mekkája lesz Heves megye?

· Belföld · Egészség

A világhírű Salvus vizet használó, egész évben működő gyógy- és élményfürdő alapkövét helyezték el pénteken a Heves megyei Bükkszéken.

A bruttó 1,25 milliárd forintos beruházás keretében megújul a jelenleg működő nyári strandfürdő, illetve egy ezer négyzetméter alapterületű gyógyászati részleget és élményfürdőt alakítanak ki.
Zagyva Ferencné a község polgármestere az alapkőletétel alkalmából elmondta: a beruházás során június végéig felújítják és vízforgató berendezésekkel látják el a meglévő négy szabadtéri medencét, az egyiket élménymedencévé alakítják.

A fedett fürdőben helyet kap egy gyermek-, egy élmény- és egy gyógyászati zóna, illetve egy wellness részleg. A többi között, úgynevezett Salvus inhalotóriumot is kialakítanak az épületben, a víz ugyanis  alkalmas az asztma, bőrbetegségek és ivókúra nyomán, elsősorban a gyomorfekély és egyéb gyomorbántalmak kezelésére.
A bruttó 1,25 millió forint értékű beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében, 750 millió forint hitelt pedig a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel a beruházó önkormányzat - mondta Zagyva Ferencné.

A Salvus víz egyébként éppen 75 éve került elő a község határában a Magyarországon végzett első olajfúrás származékaként.

Az alapkőletétellel egy időben ünnepséggel emlékezett az évfordulóra a településen a Mol Nyrt.

MTI

Fotó: bukkszek.hu

Ez is perel, az is perel - Sós Tamás is feljelentést tett

· Belföld · Politika

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hevesi megyegyűlés volt szocialista elnöke a Heves Megyei Főügyészségen. Sós Tamás a jelenlegi fideszes megyei vezetés szerint 700 milliós kárt okozott korábban a megyének. A szocialista politikus úgy véli: mindez alaptalan rágalom.

Sós Tamás, aki jelenleg az MSZP Heves megyei elnöke és a párt országgyűlési képviselője, azt állítja: a megyegyűlés jelenlegi fideszes vezetése hamisan vádolja azzal, hogy 2009 nyarán elmulasztotta közölni a HospInvest Zrt.-vel az egri kórház működtetéséről szóló szerződés felmondását - közölte Magyar Gina, az MSZP megyei szervezetének médiareferense.

A Heves Megyei Közgyűlés fideszes vezetésének büntetőfeljelentése szerint Sós Tamás több mint 700 millió forint kárt okozott azzal, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg az egri kórház vagyonkezelési szerződését. A feljelentésben egyúttal indítványozták Sós Tamás magánvagyonának teljes zár alá vételét. Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), az előző időszak tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság szintén fideszes elnöke egy februári sajtótájékoztatón jelentette be: adataik szerint a HospInvest Zrt.-vel a 2008-ban kötött, a megyei kórház működtetéséről szóló vagyonkezelői szerződés szerint az önkormányzat a kórházi árbevétel 10 százalékát követelhette volna csődeljárás esetén a HospInvesttől, ha a megye rendkívüli felmondással él. Ez az összeg több mint 700 millió forint.

Sveiczer Sándor akkori közlése szerint Sós Tamás a rendkívüli felmondást közgyűlési felhatalmazás ellenére sem tette meg, sem határidőre, sem mandátuma végéig. Ezért munkajogi és büntetőjogi felelősség is terheli a szocialista politikust - tette hozzá.
Sós Tamás az akkori bejelentésre reagáló közleményében azt írta: az azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, ezért az intézmény ideiglenes bezárásához is vezethetett volna a lépés. A kórház működtetésére akkor létrehozott önkormányzati kft.-nek ugyanis még nem voltak munkavállalói, így előfordulhatott volna, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni mintegy 700 beteget.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház mintegy 500 millió forintos adósságát "elvitte" a HospInvest; ennek köszönhető, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak az azonnali rendkívüli felmondás elmaradásának az eredménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megkapta az intézmény a kéthavi "csúsztatott" finanszírozást, ez havonta mintegy félmilliárd forintot jelentett - közölte akkor a szocialista politikus.

A Heves Megyei Önkormányzat 2008. március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján az azt követő húsz évben a HospInvest Zrt. működtethette volna a Markhot Ferenc Kórházat.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a "funkcionális privatizáció" ellen. A HospInvest ellen 2009 júliusában felszámolási eljárás indult, a közgyűlés pedig arról döntött, hogy a megye mondja fel a vagyonkezelői szerződést.

MTI

Összefogtak a térség gyógyturizmusban érdekelt szolgáltatói

· Egészség · Gazdaság

A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.

A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.

A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.

Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.

Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.

A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.

Forrás: Egriszín

Gyász - elhunyt Lengyel Pál

· Kultúra

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

„Suba alatt kupec lett a pásztor”

· Belföld · Politika

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Wigner Jenő Megyei Számítástechnikai Verseny

· Oktatás

A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium idén is megszervezte a már hagyományos számítástechnikai versenyét.

A verseny 16 évvel ezelőtt indult útnak, legfőbb célja a megyében élő diákok informatikai tudásának felmérése.
A megmérettetésre szombat délelőtt 9 órától várták az érdeklődő nebulókat, akik a tárgyjutalmakon kívül akár felvételt is nyerhetnek az iskolába.

A verseny két részből áll, egyrészt egy elméleti teszt kitöltésével kell az általános iskolásoknak bizonyítaniuk rátermettségüket, másrészt egy gyakorlati feladatban is jeleskedniük kell, amely állománykezelési, szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatokból áll.
A versenyről a megye összes általános iskoláját kiértesítették, azonban - ahogy Busák István, a középiskola igazgatója elmondta, - egy egri iskolából sem érkeztek a megmérettetésre diákok.
Az egyéni értékelés mellett a legeredményesebb iskolát értékes jutalomban részesítették.

A verseny eredménye:





















































Tanuló neve Elért pontszám Felkészítő tanár Intézmény
1. Kovács Márk 92 pont Tóth István Kossuth Lajos Általános Iskola, Mezőkeresztes
2. Bukovinszki Donát 89 pont Kovácsné Tóth Dorottya Kodály Zoltán Általános Iskola, Hatvan
3. Zubik Zalán Márk 84 pont Asztalosné Pap Ágnes Figedy János Általános Iskola, Óvoda, AMI, Noszvaj
4. Szívós Ádám 81 pont Asztalosné Pap Ágnes Figedy János Általános Iskola, Óvoda, AMI, Noszvaj.
5. Hornyák Ádám 78 pont Csorba Gáborné Verpelét Általános Művelődési Központ
6. Molnár Dániel 68 pont Szegedi Mónika I. István Általános Iskola és Óvoda, Maklár