Keresés: „levegő” (88 találat)

Tragédia Recsken – Őrizetben a fiatal szülők

· Kék hírek

Meghalt egy két hónapos csecsemő csütörtökön Recsken. A 19 éves anyát és a 21 éves apát őrizetbe vették a rendőrök.

Egy helyi egészségügyi intézményből érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába  június 2-án a kora reggeli órákban, miszerint ott, egy a szülei által ellátásra bevitt, két hónapos gyermek életét vesztette.

 

160603gyerek_recsk.00_10_53_02.Still006Az eljárásban idegenkezűségre utaló körülmény merült fel, melyet az orvosszakértő elsődleges véleménye is megerősített. Ennek alapján a gyermek 19 éves anyját és 21 éves apját - őrizetbe vételük mellet - gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a két szülő ellen halált okozó testi sértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk indítványozását.

 

Halott csecsemőt vittek orvoshoz Recsken. Az alig két hónapos gyereket a szülők vitték be a helyi ügyeletre, miután egyik éjjel állítólag arra ébredtek, hogy a gyerek hörög, és nehezen veszi a levegőt. Mire azonban beértek az ügyeletre, az orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A szülők azt mondták, a gyerek valószínűleg akkor sérült meg, amikor kiesett a babakocsiból, miután a kutyájuk fellökte azt. Az orvosszakértő elsődleges vizsgálata szerint azonban a gyereket megölték.

Ismét BME siker született az egri Pneumobil versenyen

· Oktatás · Szabadidő

Számos izgalmas csatát hozott a IX. Nemzetközi Pneumobil Verseny, amelyet május 6-7-én rendeztek Egerben. A sűrített levegővel hajtott járművek seregszemléjén hat ország, negyvenhét csapata mérte össze tudását. A versenyen magyar siker született: az AVENTICS legjobb Pneumobilja díjat a Budapesti Műszaki Egyetem "Műszakik Kanóc Team" csapata nyerte, miután több kategóriában is élen végzett.

Kilenc évvel ezelőtt azzal a céllal indult útjára a verseny, hogy a hazai mérnökhallgatóknak játékos keretek között biztosítsanak gyakorlati lehetőséget a szervezők. Idén kilencedik alkalommal rendezték meg Egerben a Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Versenyt május 6-7-én. A feladat tehát most is adott volt az egyetemek számára: sűrített levegővel hajtott járművet kellett tervezniük és építeniük a tavaszi megmérettetésre.

Ezúttal negyvenhét csapat kapott versenyengedélyt a szervezőktől, ennyi jármű volt ugyanis mozgásképes az április 25-i videós szemlén. Idén először több jármű, - pontosan huszonkilenc -, érkezett határon túlról, de ennek ellenére a versenyek során mégis a magyar járművek teljesítménye volt a meghatározó.IMG_4705_resize

Pénteken reggel a csapatok prezentációival kezdődött a versenyhétvége, a projekteket szakmai zsűri értékelte. Délután az ünnepélyes megnyitóra került sor, amit a szombati távolsági futam rajtsorrendjéről döntő előselejtező követett.

A másnapi versenyen ez a szám indította a napot, ahol egyből érezhető volt a  Budapesti Műszaki Egyetem "Műszakik Kanóc Team" csapatának dominanciája: 11.829 méteres teljesítményüket meg sem tudta közelíteni a második helyezett Pécsi Tudományegyetem "Pollroth" járműve, akik 9.854 méteren zártak. Harmadik leghosszabb távot a Kecskeméti Főiskola "Jok-Air" autója futotta, ők 8.775 métert tettek meg egy töltet sűrített levegővel, a szabályok szerinti 15 kilométeres átlagsebességet tartva.

Az ügyességi verseny során egy kibójázott pályán kellett három menet alatt minél gyorsabban teljesítenie a versenyzőknek. A kieséses előfutamok után ismét a "Műszakik Kanóc Team" bizonyult a legjobbnak, mögöttük egy másodperccel a "Jok-Air" ért célba, megelőzve a BME "Műszaki Kvadóc Team" négykerekűjét.

A gyorsulási számban egy 220 méter hosszú, kanyarral nehezített szakasz várt az egyetemistákra, melyen a Debreceni Egyetem - kifejezetten erre a számra épített - masinája diadalmaskodott. Másodikként a "Műszakik Kanóc Team" zárt, a dobogó harmadik fokára a Szegedi Tudományegyetem "Pepp-Air Team Szeged" léphetett.

Az összesített versenyt immáron három éve sorozatban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói nyerték meg, a legjobb Pneumobil díjat a "Műszakik Kanóc Team" vehette át. Emellett díjazták a legeredetibb konstrukciót, a leginnovatívabb csapatot, a legnagyobb elért sebességet, a legjobb futóművet és a legszebb karosszériát is. A szeniorok esetében szintén a BME volt hallgatói hozták el az első díjat: a "Műszakik Popóc Team" nyerte a már diplomás mérnökök csatáját.

"Érdekes megfigyelni, hogy mennyit fejlődtek a járművek az elmúlt kilenc év során: amíg a hajtóanyag változatlan, a gépek megduplázták a megtehető távolságot és a végsebességet is. Ez azt mutatja, hogy megfelelő technológiával, óriási hatékonyságnövelésre lehetünk képesek a sűrített levegő használatában - mondta el Varga Mihály, a IX. Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Verseny főszervezője az eredményhirdetést követően. "A gyakorlati programnak az élményen túl munkaerő piaci tekintetben is komoly jelentősége van: tapasztalataink alapján ugyanis a résztvevő hallgatók nagy százalékát felkarolják az ipari gyártó cégek" - tette hozzá.

EREDMÉNYEK

Távolsági futam:

  1. Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 11829 méter
  2. Pollroth (Pécsi Tudományegyetem) - 9854 méter
  3. Jok-Air (Kecskeméti Főiskola) - 8775 méter

Ügyességi futam:

  1. Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 1:54.32
  2. Jok-Air (Kecskeméti Főiskola) - 1:55.38
  3. Műszakik Kvadóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 1:58.00

Gyorsulási futam:

  1. DE-PuffAIR (Debreceni Egyetem) - 21.873 s
  2. Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 22.316 s
  3. Pepp-Air Team Szeged (Szegedi Tudományegyetem) - 23.067 s

DÍJAK

Legötletesebb konstrukció: Pepp-Air Team Szeged (Szegedi Tudományegyetem)

Leginnovatívabb csapat: Jok-Air (Kecskeméti Főiskola)

Legjobb futómű: Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem)

Legnagyobb sebesség: Műszakik Kvadóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 51,07 km/óra

Legszebb karosszéria: DE-PuffAIR (Debreceni Egyetem)

A IX. Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Verseny győztes csapata:

Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem)

Ihász Dániel (CSK), Dienes Alpár, Horváth Máté, Szabados István, Dr. Farkas Zsolt (felkészítő tanár)

Markazon égett egy ház szerda este

· Kék hírek

A száz négyzetméteres épület konyhájában keletkezett tűz este 9 után Markazon. Száz négyzetméteres parasztház konyhájában keletkezett tűz a Heves megyei Markazon, a Fő utcában. A helyszínre a gyöngyösi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik három vízsugárral behatoltak a füsttel telített épületbe, majd néhány perc alatt eloltották a tüzet. A hivatásos egységek munkáját a markazi önkéntes tűzoltók is segítették.

A szomszédok a nagy füstre lettek figyelmesek. Szerintük a padláson lévő fólia miatt nem kapott elég levegőt a tűz, ezért nem lett nagyobb baj.

A markazi önkéntesek érkeztek legelőször a helyszínre, ők kezdték meg leghamarabb az oltást.

Néhány perc múlva a gyöngyösi egységek is megérkeztek.

A ház lakhatatlanná vált, a konyhában a mennyezet is leszakadt. A házaspár éjszakára rokonoknál húzta meg magát.

Időzített azbesztbombán ül a település - a lakók aggódnak

· Belföld · Egészség

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Nem tréfa: pánik a buszon

· Kék hírek

Pánik tört ki kedd délután az egyik egri buszon, miután sokan lettek rosszul a levegőbe került anyagtól: elkezdtek krákogni, köhögni valamitől. Valószínűleg fiatalok szórakozhattak: egy gázspray tartalmát fújhatták ki a zsúfolt buszon. A jármű vezetője megállította a buszt, azonnal leszállította a pánikba esett utasokat, a nagyobb baj megelőzésére.

Az utasokkal együtt a "csínytevők" is leszállhattak és a esti órán eltűntek. Szerencsére komoly baja senkinek sem lett, szellőztetés után a busz folytatta útját.

Az általunk megkérdezett szakember elmondta: az ilyen eszközök zárt térben, közelről súlyos sérüléseket is okozhatnak.

Úgy tudjuk, hogy a Agria Volán feljelentést tett a rendőrségen és belső vizsgálatot is indított.

A bűz elűz: megyei körkép

· Belföld · Gazdaság

Több településen panaszkodnak a lakók a rájuk zúdított, elviselhetetlen nagyságú, orrfacsaró bűz miatt. Néhány napja Szihalomról és környékéről érkeztek jelzések: a polgármester szerint egy vállalkozás fittyet hányva az előírásoknak, a közel 40 fokos melegben hígtrágyával permetezte a földeket, a hatóságok pedig szemet hunytak az előírások megszegése felett. Szihalmon készült riportunkat itt láthatják. Úgy tudjuk, időközben itt felfüggesztették az engedélyeket.

Panasz érkezett a szag miatt Aldebrőről és a szomszédos Tófaluból is. Információnk szerint a helyi sertéstelepről indul a szennylé Szihalomra. Az állatok trágyájának szaga a környékbelieket zavarja. Szerintük a szállításkor, az átrakodáskor kerülhet a levegőbe a szúrós szagú ammónia.

Kerecsenden közel 20 éves probléma a közeli gomba termesztő telep komposztjának szaga. Bár a tulajdonos sokszor, sokféle megoldást megígért, eddig nem változott semmi a szag körül. A polgármester szerint türelmesen várnak a megbeszélt év végi határidőig, bár a lakosok türelme kezd elfogyni.

Denevérélőhelyet mentett a Bükki Nemzeti Park

· Belföld · Oktatás · Szabadidő

Természetes állapotában állította helyre az egykor bányaművelés alatt álló recski Antal-tárót és ezzel több ezer denevérnek biztosította az élőhelyét a Bükki Nemzeti Park (BNP).

A denevérkolónia életfeltételeinek megteremtésén túl a beruházás lehetővé teszi a bányászat során feltárt egyedülálló geológiai értékek megóvását is - tájékoztatta pénteken az MTI-t Dudás György, a BNP igazgatóhelyettese.

A Recsken, illetve Salgótarján közelében, az eresztvényi Nagy-bánya területén végzett rehabilitációhoz szükséges 117 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretében nyerte el a nemzeti park, pályázat alapján.

A tájékoztatás szerint a Mátrában a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen található 19. századi érckutató Antal-táró állapota leromlott, veszélyessé vált, részben az omlások, részben a kőzetből felszabaduló gázok, a többi között a szén-dioxid miatt.

A törmelékhalmok ugyanis a fojtó, mérgező gázokat egyre kevésbé engedték távozni a járatokból, ami azzal fenyegetett, hogy a levegő mérgezővé válik az ott élő denevérek számára.

Az 1994 óta végzett denevérmegfigyelések adatai szerint 3000-4000 védett közönséges denevér, valamint 300-500 fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, illetve néhány fokozottan védett hosszúszárnyú denevér tanyázik a táróban.

A beavatkozás hiányában, a táró teljes elzáródásával, így a denevérkolónia pusztulásával kellett számolni - mondta el az igazgatóhelyettes.

Ugyancsak rehabilitáción esett át a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található eresztvényi Nagy-bánya, ahol feltárási, balesetvédelmi, hulladékmentesítési, tereprendezési és biológiai rehabilitációs beavatkozásokat kellett végezni.

A projekt eredményeként biztosítható a bányafalakban és a bányaudvaron feltáruló földtani értékek - különböző bazalt- és bazalttufa-változatok, köztük az úgynevezett "kristálytufa" - tanulmányozhatósága, hosszú távú megőrzése.

Forrás: MTI

kép: bevezetem.hu

Porzik a bánya Mezőnyárádon

· Belföld · Egészség · Gazdaság

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.

Autót mentettek a Laskó patakból

· Kék hírek

Személygépkocsi merült el a Laskó patakban, a Tisza-tó mellett. Az autó egy híd mellől csúszott be a vízbe. A gépjármű vezetője időben elhagyta autóját, azonban súlyos lábsérülést szenvedett. A speciális mentőknek alpintechnikával kellett kimenteniük a sérültet a patakból.

A baleset akár valóságos is lehetne, azonban a résztvevők a Katasztrófavédelem minősítő gyakorlatán vettek részt. A gyakorlaton három megye mentőcsoportjai vizsgáztak, a Heves Megyei Mátra Mentőcsoport, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bükk Mentőcsoport és a Nógrád Megyei Palóc Mentőcsoport. A 36 órás gyakorlaton összesen 150 fő vett részt.

Antal Erika, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: az első napon Verpeléten került sor a kiképzésre és a gyakorlatokra. Ott a nagy erejű viharkárok felszámolása volt a cél a mentőcsapatoknak. Az egységek speciális autómentéseket hajtottak végre, sérülteket kutattak, kutyás személykutatásokat végeztek, fákat távolítottak el gépjárművekről.

A pénteki napon a Laskó patak torkolatánál mentettek a csapatok. A vizek kártételei elleni védekező képességeiket mutatták meg a minősítőknek az egységek, majd pedig a vízből mentési képességüket is láthatták. A vízbe borult autómentésekor alpintechnikával húzták ki a sérültet, majd pedig műanyag hordók segítségével emelték a víz felszínére a járművet. A terület feltérképezésekor egy ún. quadrocoptert is bevetettek a mentőegységek, amely a levegőből készített fényképeket, megkönnyítve a mentést.

Vidéken finomat: zalai győztes, vajdasági közönségdíjas

· Belföld · Szabadidő

A bükkszéki főzőversenyre a határon túlról is érkeztek polgármesterek, jövőre – az ígéretek szerint – a lengyel testvérváros is benevez.

Bázakerettye polgármestere, Iványi László és csapata lett a nyertes a polgármesterek bükkszéki főzőversenyén. A zalai csapat krumpliprószába – a palóc vidéken közismertebb nevén: tócsniba – csomagolt marhapörköltjével érdemelte ki az első helyezést. A közönségdíjat a vajdasági Horgos település vitte el ízletes pinci dámszarvas-pörköltjével. Nekik, és minden résztvevőnek gratulált a rendezvény védnöke, Horváth László is, aki lóháton érkezett a rendezvényre.

A Bükkszéken immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Polgármesterek Bográcsfőző Versenyén csaknem harminc település csapata mérte össze főzőtudományát, akik nemcsak a környező községekből, hanem az ország számos megyéjéből, sőt még a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek. Ismét aktív részese volt a megmérettetésnek a Borsod megyei Hét polgármestere, aki a tavalyi év győztes kecskepörkölt-receptjével szállt újra csatába, valamint a közkedvelt hegyeshalmiak is jelen voltak, akik már számos alkalommal nyerték el a közönségdíjat főztjükkel.

A verseny idei mottója: vidéken is lehet fantasztikus ételeket főzni. Zagyva Ferencné, Bükkszék vezetője arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a fényűző nyaralások helyett itt az ideje, hogy egyre többen látogassanak el olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett módjuk van megismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is.

Forrás: HEOL