Keresés: „munkahely” (116 találat)

Október 8-án a játékos kedvű családok kémkedhettek az Egri Várban, ezzel a programmal vette kezdetét a Múzeumok Őszi Fesztiválja az egri Dobó István Vármúzeumban. A fesztiválsorozat részeként számos programmal várják az érdeklődőket.

A programsorozat részeként a játékos kedvű családok szombaton az ún. kémkedőn vehettek részt, melyen egy térkép segítségével fedezhették fel a korabeli várat.

Október 17-én tartják az Egri Vár napját, amikor az önálló módon feldolgozható gyűjtőmappa feladatlapjainak segítségével az Egri Vár külső helyszíneit, valamint azt mutatják be, hogy az államalapítás korától napjainkig milyen tényezők befolyásolták a vár arculatát. Idén egy új kezdeményezéssel, a Múzeumok délidőben elnevezésű programmal is várják az érdeklődőket. Ennek során 12 órakor számítanak a múzeumlátogatókra, akár munkahelyi kollektívákra is egy kibővített ebédidő keretében.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet egri székhelyű középfokú oktatási intézmények nappali tagozatos, kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő,szociálisan rászoruló, egri tanuló számára „Eger Város Ösztöndíjasa” címmel.

Az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén pályázatot nyújthatnak be:

 Kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezők.

• Állandó egri lakcímmel rendelkező, 23 évet be nem töltött fiatalok, akik egri középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatnak tanulmányokat.

• Szociálisan hátrányos helyzetűek.

Elnyerhető támogatás:

A pályázat alapján elnyerhető ösztöndíj havi tanulmányi támogatásból és egyösszegű támogatásból áll középfokú tanulmányok esetén, összesen : 200.000,- Ft

•  Tíz hónapon keresztül, a havi ösztöndíj  összege: 10.000.- Ft

•  Egyösszegű támogatás, a tanulmányok befejeztével, érettségi és sikeres felvételi, vagy egri munkahely igazolásával: 100.000.- Ft

Beérkezési határidő:    2011. október 17. 16:00

Részletesebb információ kapható és űrlap igényelhető:
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodáján
K. Fekete Mária ifjúsági referensnél a 36/523-790 telefonszámon, illetve letölthető a www.eger.hu honlapról.

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a megye munkanélküli helyzetét és a kormány munkahelyteremtő ígéreteit tette mérlegre.

A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megyében ez 16,8 százalék, amely az országos átlagot 3 százalékkal haladja meg – állítja dr. Sós Tamás.
Heves körzetében egy éve 31 százalékos a munkanélküliség, a Pétervásárai térségben pedig romlott, ott 27 százalék az arány. Füzesabony és térségében szintén romló tendencia figyelhető meg, itt 22,7 százalékos a mutató. Jobb a helyzet Hatvanban (12,8 %), ezt követi Gyöngyös 13,1 százalékkal és Eger 14,8 százalékkal.
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű munkanélküliek száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt egy évben.
Az MSZP szerint a Fidesz elhibázott gazdasági koncepciója átgondolatlanul felbolygatta az adórendszert, 1000 milliárdos lyukakat teremtett. Terveikkel ellentétben nem hozott gazdasági növekedést, foglalkoztatási bővülést az új adócsomag. Jelentős, újabb megszorítások következnek a kormány elmúlt egy éves hibás gazdaságpolitikájából következően. Az alacsony jövedelműek helyzete tovább romlik és egy szűk réteg, a magas jövedelműek helyzetét preferálják.
A Fidesz-KDNP- kormány folyamatosan foltozott költségvetése rég összeomlott volna, ha a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem „einstandolják” – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.
A 2010-es választási kampány jól hangzó, ám irreális ígérete volt az 1 millió munkahely megteremtése az MSZP-s képviselő szerint. Heves megyében évente be kellene indítani egy hatvani Bosch és egy Mátrai Erőmű kapacitású gyárat, amely 3-4 ezer embernek ad munkát.
Nem segített az sem, hogy olyan vállalatokat sújtottak válságadóval, akik beruházásokat tudtak volna megvalósítani.
Dr. Sós Tamás kihangsúlyozta: A konténerekbe kényszerített közmunkásokkal statisztikákat lehet szépíteni…
A romló tendenciát mutatja, hogy a KSH friss felmérése szerint a lakosság 37 százaléka él a létminimumnál kevesebb pénzből.

Az év elejétől Heves megyében is visszaesett a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya. 2010-hez képest kevesebben, kisebb óraszámban dolgoznak idén. A segéllyel összehasonlítva a rendszer nem ösztönöz – kezdte sajtótájékoztatóját hétfőn dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
A tavalyi összeg csupán 40 százalékát tervezete be a kormány az idei költségvetésbe, melynek felhasználási szabályozása folyamatosan változik.
-    A Heves megyei polgármesterek elégedetlenek a közmunkaprogram változásaival, hiszen a tavalyi 160 milliárd helyett idén csak 64 milliárd forint jut a közmunkások foglalkoztatására – tette hozzá a képviselő.
A nyár elején – széles körben – komoly felháborodást váltott ki, hogy felfüggesztették a közfoglalkoztatásra szánt pénzek kifizetését, csak úgy, mint a felnőttképzések szervezését.
-    Czomba Sándor (Fidesz) foglalkoztatáspolitikai államtitkártól az év elején kaptak levelet a munkaügyi központok, melyben az állt, hogy a kormány felbontja a szerződéseket a felnőttképzésben résztvevő cégekkel. Ezek újrakötése még mindig nem történt meg, és bizonytalan a jövő is. 2011. második féléve az átmenet időszaka lesz, mert a közfoglalkoztatás ténylegesen csak 2012. év elejétől fog realizálódni. Viszont drágább lesz a rendszer, hiszen külön adminisztrációs folyamatot is beindítanak – zárta dr. Sós Tamás.
A településeken a nyárra betervezett munkákat nem, vagy lényegesen kisebb arányban tudják elvégezni, a szűkös források, illetve az akadozó kifizetések miatt.
Az Országgyűlés legutóbbi ülésén a kormánypárti Fidesz-KDNP többség elfogadta a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, amely további igazságtalanságokat vezet:
-    Nem hoz létre megfelelő munkahelyeket!
-    Drágább lesz a rendszer működtetése!
-    Nem csökkenti a meglévő társadalmi feszültségeket, sőt! A konfliktusok egyik oldalán a létbiztonságuktól teljesen megfosztott, reménytelen helyzetben lévő szegények, a másikon pedig a létbiztonságukat féltők, fokozatosan lecsúszó emberek állnak.
Nem megoldás az ország egyik részéből a másik részbe történő szállítás, nagyobb beruházásokon végzett közmunka.
Nem igaz, hogy ezen az úton fenntartható módon növelhető a foglalkoztatottság.

A Dr. Szili Katalin vezetésével alakult Szociális Unió Heves Megyei Szervezete szerdán mutatkozott be a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az elnök Bányász Róbert lett.

Dr. Szili Katalin a sajtótájékoztatón elmondta: kizárólag a társadalmi kétharmad véleményének meghallgatásával, a demokratikus intézményrendszer erősítésével lehet elvégezni a Magyarország számára szükséges nagy átalakításokat. Hozzátette: a Szociális Unió céljai közé tartozik egy olyan Magyarország megteremtése, amely a társadalom minden tagjának egyenlő esélyt biztosít az előrehaladáshoz, valamint a devizahitelesek megmentése és a munkahelyteremtés is. A Heves megyei szervezet elnöke Bányász Róbert lett.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

A munka ünnepe alkalmából a szakszervezetek helyi képviselőit köszöntötték kedden délután a Városházán.

Habis László Eger polgármestere beszédében történelmi visszaemlékezést tartott Május 1-je és a munka ünnepének kialakulása kapcsán. Így fogalmazott: Május 1-je a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnep, melyet a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni 1890 óta. Néhány évtizeddel ezelőtt még az egész ország felvonulással ünnepelte a majálist, de mára megváltozott az ünnep tartalma. A kormánynak a feladata, hogy minden dolgozni vágyó embert segítse, erősítse. A polgármester a Városházán, Eger MJV nevében nagy tisztelettel köszöntötte a munkavállalók érdekképviselőit, minden dolgozó egrit, aki munkájával bebizonyította elhivatottságát.

A munkavállalók nevében Fodor Pálné, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képviseletének-vezetője beszédében hangsúlyozta: Május 1-je továbbra is legyen a munka ünnepe. Vissza kell állítani a munka becsületét, a munkahelyek biztonságát. Az MSZOSZ stratégiai tervet dolgozott ki 2011-es évre, melyben részletesen elemzik a szociális, gazdasági, pénzügyi, politikai válság hatásait, és ebben megfogalmazzák, hogy Európai Uniós országként a kollektív tárgyalásokon túl, az Európai Szakszervezetek Szövetségével együtt kell nemzeti és európai szinten összefogni és összehozni a munkavállalók megszerzett jogi védelmét.

A szakszervezetek reneszánsza elkerülhetetlen, a különböző érdekcsoportoknak együtt kell megtalálniuk a megoldást, és tovább lépni, hogy mindenki visszakerüljön a munka világába. A gazdasági válságot túlélve kell újjáépíteni az országot, együtt kell megoldást találni- mondta Fodor Pálné.

A város vezetése fogadással kedveskedett a szakszervezetek képviselőinek.

Forrás: Egriszín