Az elmúlt évtized legnagyobb villámáradása volt Mezőnyárádon, percek alatt hatalmas mennyiségű eső esett, több kertet és egy garázst is elöntött a víz, a lakók homokzsákokkal védekeztek. De az egész országban lecsapott az égszakadás, több helyen is diónagyságú jég esett. Az idei április jóval melegebb és szeszélyesebb, mint az előző években.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatalmas-jegdarabok-es-sartenger
Fürödtek ma többen is a Balatonban, bár a víz még hideg, olyan meleg volta parton, hogy többen belementek. Budapesten a Margitsziget megtelt sétáló, bicikliző emberekkel, sokan fagylaltoztak, és a strandok is tele voltak, bár a kinti medencék hivatalosan csak jövő hét szombaton nyitnak. Tavaly ilyenkor a Kékestetőn egyébként havazott, de most ott is nagyon meleg volt, sokan mentek fel kirándulni. Keddig marad az átlagosnál jóval melegebb idő.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/egy-eve-ho-volt-most-szinte-nyar
Március a tavasz első hónapja, ami a kertészkedők, kiskert tulajdonosok számára a tavaszi munkálatok megkezdését jelenti. Mivel egyre többször csalódunk a márciusi-áprilisi időjárásban ezért mindenkit türelemre intek, és arra biztatok, hogy mindent a maga idejében kezdjen csak el és az időjárási előrejelzések figyelembevételével kezdjen neki a kerti munkálatoknak!
Miért is legyünk körültekintőek: Mivel a gyümölcsfák, bogyósok, és a lassan a szőlő metszésének is itt az ideje, mindenki szeretne már túl lenni ezen munkálatokon, de ne kapkodjunk ha a talajunk „bokáig süppedően sáros” mivel ha letapossuk összetömörítjük a talajt akkor az ősszel elvégzett talajlazításunk, ásózásunk „kárba veszhet” ráadásul a tavaszi porhanyós jól munkálható földről is csak többletmunkával tudunk majd gondoskodni!
A gyümölcsfák metszése sincs elkésve mivel a megfelelő, jól megválasztott metszési időszak is nagyban hozzájárul a terméshozamunkhoz!
A kora tavaszi metszésnél vegyük figyelembe, hogy vannak gyümölcsfák melyek fagyérzékenyek, mint pl. a mandula, őszibarack vagy a kajszibarack ezért a lehetséges fagyok miatt rügyfakadás után is metszhetjük őket!
Sokan kérdezik, hogyan metsszük a gyümölcsfákat: nagy általánosságban egy-két jó tanácsot lehet csak adni mivel fajtától és növényünk életkorától is függ a metszési eljárás!
Alakító metszésre fiatal még nem termő gyümölcsfáknál van szükség, karbantartó metszést termőre fordulás után végzünk, ifjító metszést pedig az idős, koros fáknál kell elvégeznünk.
Alakító és karbantartó metszésnél a rügyek állását és a vesszők erősségét vegyük figyelembe. Az ágakat alsó kifelé álló rügyekre vágjuk, valamint a gyenge vékony vesszőt rövidre az erőssebeket hosszabbra metsszük! A koronából ki kell metszeni a befelé növekedő vesszőket, gallyakat illetve az egymást keresztezőket is! A helyes metszés során szellős és nem túl sűrű koronát kapunk. Mivel minden gyümölcsfa egyedi ezért ezeket a metszési szabályokat alapelvnek tekintsük csak és a fa alkatát, fajtáját, habitusát figyelembe véve végezzük el a metszést!
Már többször kihangsúlyoztuk a sebkezelés fontosságát a metszések után, ezért lehetőség szerint a vágott felületeket azonnal kenjük be, mert a sebzéseken keresztül a kórokozok, kártevők így már nem tudnak bejutni a növények szöveteibe. Ha a metszési munkálatokkal megvagyunk és már nem fogunk a fa körül talajt taposni a gyümölcsfáink gyökereit kell „megszellőztetni” egy kicsit. Ezt a műveletet tányérozásnak hívjuk. Kapával kapáljuk körbe a fát, jól lazítsuk, puhítsuk meg a földet körülötte, így megszellőzik. A tányér mélyüljön a fa törzse felé, így sokkal több víz fog koncentrálódni egy eső alkalmával közvetlenül a fa gyökereihez!
Márciusban a legfontosabb és egyben az első növényvédelmi munkálatunk a kora tavaszi lemosó permetezés, nagyon sokat kihangsúlyoztuk már miért is fontos, de pár szóban most is beszéljünk róla mivel az idei tél nem volt túlzóan kemény és fagyos ezért az áttelelt károkozók és kórokozók elleni első lépés a megfelelő lemosó permetezés! A lemosó permetezést célszerű a metszések után elvégezni, de mivel a csonthéjasoknál még tarthatunk fagykártól ezért bátran permetezzünk, majd utána metszünk.
Az időjárást figyelembe véve kezdjük meg a munkát, azaz ne legyenek éjszakai fagyok és a nappali hőmérséklet 6-8 C fok körül alakuljon. A lemosó permetezést nyugalmi állapottól a növények fehérbimbós állapotáig célszerű végrehajtani lehetőség szerint két alkalommal a másodikat minél közelebb a növények rügypattanásához!
Sokan kérdezik melyik a legjobb lemosó-szer, a válasz a kérdésre a kombinált, azaz rezet, ként és rovarölőt tartalmazó védőszer! Vegyük figyelembe, ha sok körténk van, hogy tavalyi évben nagyon komoly körtelevélbolha kártétel volt ezért nagyon fontos lecitines-növényi olaj készítményt is használnunk! Réztartalmú lemosó permetezésnél figyeljünk oda az őszibarackfák esetében mivel réz érzékenyek, ezért piros bimbós állapot után már ne használjunk réz-készítményeket! Amíg a gyümölcsfáknál jól tudjuk milyen fontos a lemosás addig a szőlőben hajlamosak vagyunk kihagyni ezt a munkálatot, pedig az elmúlt évek gomba és rovarkártétele miatt mindenképpen érdemes és kell kora tavaszi lemosó-permetezést csinálnunk! Nézzük miért is kell a szőlősorokat, tőkéket lepermeteznünk: a vesszőkön a lisztharmat, vesszőgolyva, esca (kordonkar elhalás) kórokozói, a rügyekben, repedésekben és a fásrészeken az atkakártevők és pajzstetvek teleltek át várva a melegebb időjárást. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal kell végezni, ügyelve, hogy a permetlé az egész növény felületét jó alaposan beborítsa, megfolyjon azon. Így a kéregrepedésekben, a rügyek környékén megbúvó pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körtelevélbolhák, vértetvek áttelelő képleteihez is elérnek, vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk és így befojtják azokat. összefoglalásul, az ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztésben kiemelkedő jelentőségű és az egész tenyészidőszakra kiterjedő hatású védekezési eljárás a tél végi-kora tavaszi permetezés az áttelelt kártevők és kórokozók ellen.
Magvetés, palántanevelés: Márciusban itt az ideje a paradicsom, paprika stb. magok elvetésének majd a palántanevelésének. Aki saját magának nevel palántát és a szabadföldbe nem fóliába akarja kiültetni majd őket az, nincs, elkésve mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy május közepétől hamarabb nem nagyon lehet majd kiültetni úgysem a palántákat. A magok csirázásához meleget (20-22 C fok) és nedvességet kell biztosítanunk, a palánták neveléséhez elég fényt és megfelelő hőmérsékletet. Ha kevés a fény a palánták megnyúlnak, kidőlnek, és kevésbé lesznek ellenállóak a kiültetés után!
Palántáink lombleveleinek megjelenése után fontos hogy ne csak vizel, öntözzük őket, hanem megfelelő palántanevelő tápoldatot is használjunk 7-14 naponta! Az optimális tápanyagoknak köszönhetően palántáink erős gyökérzetet fejlesztenek, ellenállóbak lesznek a betegségekkel szemben és hamarabb fordulnak majd termőre, ráadásul az időjárás viszontagságait is jobban fogják bírni. A palántanevelő ládából időben tűzdeljük ki őket hogy elegendő helyük és földjük legyen a fejlődéshez, mivel a túl sűrűn lévő növények megnyúlnak, legyengülnek! Fontos hogy kis palántáinkat megvédjük a palántadőlés ellen ezért a növénykéket és földjüket is permetezzük be mankoceb tartalmú gomba ölőszerrel!
Nagyon fontos a jó ültetőközeg, ami megbízható palántaföld legyen jó pH-értékkel, szerves trágyával és tápsókkal legyen kombinálva! A megbízhatóság azért fontos, mert tavalyi évben nagyon sokan úgy jártak az olcsó (ami a végén nagyon drága lett) palántaföldel hogy palántájuk a kiültetés előtt visszafejlődött, megöregedett lilás-fekete színű lett majd elpusztult!
A kedves olvasók most gondolhatják, hogy üzletet akarok csinálni magunknak, de az az igazság és a tapasztalat, úgy mint a vetőmagoknál is már sokszor hangsúlyoztuk hogy ami olcsó az valószínűleg okoz majd fejtörést a kertészkedőknek csirázási képességben, minőségben és terméshozamban is! Tehát érdemes a gazdaboltokat felkeresni ahol megfelelő szakmai felvilágosítást és jó minőségű termékeket vásárolhatunk!
Kora tavaszi tápanyagpótlás gyümölcsösökben és a zöldségeskertekben. Mivel a tavaszi talaj előkészítést ezekben a napokban, hetekben végezzük el (a felszántott, ásott talajt átrotáljuk, gereblyézzük) könnyen be tudjuk juttatni a szerves és műtrágyát a talajfelszín alá ez által. A gyümölcsösök és bogyósok évelő kultúrák, gyakran évtizedekig megőrzik termőképességüket. Ezért tápanyag ellátásukat folyamatosan biztosítani kell! A rendszeres harmonikus tápanyag ellátás az alapja az évről-éve elfogadható mennyiségű és minőségű termésünknek is.
Kora tavasszal végezzük el az alaptrágyázást, a szakkereskedésekben is kapható szerves trágyával és a tavasszal is jól oldódó komplex műtrágyák használatával. A trágyázás biztosítja az esetleges fagykárok miatti terhelés csökkentését is. A tápanyagot a fák és bokrok úgymond koronacsurgója alá kell bejuttatni mindenképpen beásással, begereblyézéssel hogy gyorsabban és jobban hasznosuljon!
Veteményeskertünkben is nagyon fontos a kora tavaszi tápanyagpótlás azért, hogy a zöldségek megfelelő terméshozammal ajándékozzanak meg minket, jó esetben az ősz közepéig is. Ezek a növények a folyamatos termés kineveléséhez nagyon sok tápanyagot kivesznek a talajból, így ha nem pótoljuk számukra a sok értékes és hasznos tápanyagot, elmarad a termés, sőt a nyár végére növényeink is tönkre mehetnek, mivel kertünk kifogy az éltető tápanyagokból.
Tápanyag pótlására a saját készítésű komposzt is ideális lehet.
Végezetül említsük meg a komplex tavaszi kerti műtrágyákat is, amit szintén érdemes ilyenkor kijuttatni mivel jól oldódó nitrogén, foszfor, kálium, mikroelem tartalmuk miatt nagyban elősegítik majd zöldségnövényeink optimális fejlődését, virágkötödését és terméshozamát! Itt is bekel dolgozni a talajba.
Figyelem: szerves trágyánál, ha nem „boltit” veszünk, figyeljünk arra hogy szarvasmarha esetleg baromfi trágyát dolgozzunk be a talajba és ne lótrágyát, mivel a lótrágyázott talajban a lótücsök, vagyis a lótetű nagyon hamar kitenyészik és előszeretettel eszi meg a növények gyökerét, szárát majd. A vakond nagyon hatékonyan tizedeli ezt a típusú kártevőt, ám a vakond is tud gondot okozni, mikor munkálkodásával kitúrja a palántákat, a magokat vagy éppen ő is belerág növényeinkbe, bár utóbbi nagyon ritkán fordul elő. Legjobb, ha semmiképpen nem vásárolunk olyan trágyát, mely lótól származik!
Összefoglalva: A termő ültetvények hatékony tápanyag ellátása érdekében minden évben alkalmazni kell a műtrágya kijuttatás valamennyi módját úgy az alap, fej, és a rendszeres lombtrágyázást de mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mivel a műtrágya bizonyos mennyiség után már inkább méreg mint tápanyag!
Díszkertünkben is megkezdhetjük a kora tavaszi teendőinket. Közkedvelt növényünk a Buxus avagy a puszpáng, viszont az utóbbi pár évben mindenki megtapasztalhatta, ha nem figyelünk, oda növényünkre el fog pusztulni mivel számos kártevő támadhatja meg! A védekezést időben és megfelelően kell elkezdeni, először is kora tavaszi mechanikai metszéssel elérhetjük azt, hogy az áttelelő nemzedékek egyedszámát lényegesen csökkentjük! A kártevők március végén ha már tartósan 10 C fok körüli a hőmérséklet elkezdenek aktivizálódni ezért mindenképpen kezdjük meg a rendszeres permetezéseket rovarölő szerekkel! Mivel a buxus levele viaszos használjunk tapadásfokozót! A kémiai védekezés során kontakt és felszívódó szereket kombináljunk!Kora tavasszal a hajtásnövekedés befejezéséig használjunk réztartalmú szereket is amivel megelőzhetjük a gombásbetegségek kialakulását. A már fertőzött ágakat, vesszőket ajánlatos eltávolítani és megsémisíteni!
Márciusban kezdődik a legtöbb évelőnövény és bokor ültetési ideje, ezért ha a talaj megfelelő előkészíthetjük az ültetőgödröket. Tisztítsuk meg a gyepet a lomb- és egyéb téli „maradványoktól". Különben a fű rothadásnak indulhat. Vigyázzunk, ha még nagyon nedves és mély a pázsit talaj-szerkezete, akkor ne tapossuk össze, mert nagyobb kárt tehetünk, mint ha még pár napig a gyepen hagyjuk a leveleket! Pázsitunknál a gyepszellőztetéssel még várjunk mivel a gyökerek még nem kellően erősödtek meg ezért kitéphetjük a füvünket! Szükség esetén juttassunk ki mohaölőszert (pl. vasgálic). Örökzöld sövényeinket március végéig érdemes visszanyírni, mert akkor erősebb hajtásokat hoznak. A díszkert is meghálálja a tápanyagpótlást, trágyázást ezért komplex! műtrágyát, komposztált szerves trágyát is juttassunk ki a növényeink mellé. Ha az időjárás kedvez, eltávolíthatjuk a rózsák takarását és megkezdhetjük metszésüket a száraz elhalt, ágak gallyak eltávolításával.
A tearózsáknál az erősebb vesszőket 6-8 rügyre, a vékonyabbakat 2-3 rügyre kell visszavágni. Vigyázzunk arra, hogy a legfelső rügy mindig kifelé nézzen, hogy az új hajtások akadálytalanul nőhessenek. A futórózsákat, a rózsalugasokat is szabadítsuk meg a száraz, elöregedett ágaktól. Az őszi virághagymák enyhébb időjárásnál korábban kihajtanak és megjelennek az első krókuszok, nárciszok, tulipánok. A szárazabb helyen lévőket rendszeresen locsoljuk. A tavaszi hagymás növényeket pl. liliomféléket, kánna, dália, kardvirág világos helyen előhajtathatjuk, majd március hónaptól elültethetjük.
Veteményes kertünkbe március második felétől a hidegtűrő növények magját – ilyen például a saláta, hónapos retek, petrezselyem, sárgarépa, dughagyma, korai borsó (pl. Rajnai Törpe) – már el lehet vetni. Ehhez persze az kell, hogy már rá lehessen menni a földre, az ne legyen túl sáros. A többi növénnyel még várni kell, mert elég hideg még a talaj. A legtöbb borsó fajtát csak akkor érdemes ültetni, ha a talaj hőmérséklete tartósan 6-8 fok körül van már!
Hidegágyba és fóliasátorba ültetve-vetve ezek a növények hamarabb fognak fejlődni ez által korai primőr zöldségeket termeszthetünk, ráadásul itt is nevelhetünk palántákat. A fóliasátor alá bátran el lehet szurkálni a vörös és lila dughagymát is, így egy tavasz közepi nyársalásnál már a saját termesztésű zöldhagymánkat ehetjük. A hidegágy és fűtetlen fóliasátor előnye az, hogy enyhébb fagyok sem tesznek kárt a fejlődő növényekben.
Tipp: Égetés, vagy komposztálás?
Márciusban már a családi házas övezetekben sok helyen látni hatalmas füstfelhőket. Többen ugyanis még mindig azt gondolják, hogy a lemetszett gallyakat, száraz ágakat, összegyűjtött leveleket, növényi maradványokat legjobb elégetni. Igen ám, de ne feledjük: csak akkor és ott szabad égetni, ahol ezt a helyi önkormányzati rendelet megengedi. Ennél sokkal jobb megoldás is létezik, hiszen az égetés során keletkezett hamu csak korlátozott mértékben alkalmas talajjavításra ráadásul környezetünket is szennyezzük! Praktikusabb, ha a nyesedéket, maradványokat komposztáljuk. Aki nem akar anyagi áldozatot hozni komposztládára az a kert végébe lehetősége szerint egy nagy gödröt áshat, és abba elhelyezheti a levágott ágakat, kerti hulladékokat.
Nagy SzabolcsKertünk Boltja
EGER, Hatvani kapu tér 1.
Forrás: HEOL
Veszélyes lehet lecserélni a téli gumikat nyárira, nemsokára ugyanis ismét ránk törnek a mínuszok. A mostani előrejelzések szerint vasárnaptól kemény, hideg időjárás várható, esővel, jégdarával, sőt, néhol akár havazással is. Ez pedig kellemetlen meglepetés lehet azoknak az autósoknak, akik már azt hitték, itt a tavasz.
Fiához költözhet a gyilkosság után az a 83 éves férfi, aki megölte 71 éves feleségét Mezőnyárádon. Az idős ember egy farönkkel verte szét a fejét az élettársának, mert a nő szidta a családját. Az áldozat a helyiek szerint terrorban tartott mindenkit, egyik szomszédját egy vascsővel verte orrba.
Családját szidta, ezért ölte meg 71 éves élettársát egy 83 éves férfi Mezőnyárádon - tudta meg a Tények. A férfit és a település lakóit már évek óta terrorban tartotta az áldozat. A párjával, már egy ideje megromlott a viszonya, volt, hogy tettlegességig fajultak a viták. Az idős férfi novemberben költözött vissza élettársához, akit most úgy megütött, hogy a nő elesett és meghalt.
Terrorizálta az embereket és elviselhetetlen volt - ezt mondták a mezőnyárádiak arról a 71 éves nőről, akit a gyanú szerint 83 éves élettársa ölt meg. A szomszédok azt mondták, a pár rengeteget vitatkozott, sokszor verekedtek is egymással. Olyan is előfordult, hogy a férfi ellen távoltartási határozat volt érvényben, mert fejbe verte az idős asszonyt.
Sokkoló részleteket derített ki a Tények a csecsemőgyilkos anyáról. A pásztói nő három gyerekét rendszeresen verte, még a legkisebbet is, aki egy éves. Ezt az egyik legközelebbi ismerősük mesélte, aki csak a Tényeknek adott interjút. A 34 éves nő megszülte a negyedik kisbabáját, majd levágta a fejét, és a konténerek mellé dobta. Erről tegnap elsőként számoltunk be. Figyelem, megrázó fejlemények következnek.
Új járőrgépjárműveket adott át Heves megye rendőrfőkapitánya.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság használatába 2017. december 20-án 55 darab szolgálati gépjármű került. Az Audi, a Volkswagen, a Skoda, Mercedes és a Suzuki gyártmányú, rendőri jelleggel ellátott szolgálati személygépkocsikat Czinege László rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei rendőrfőkapitány adta át Egerben, az Érsekkertben.
A rendőrség munkájában a gyors reagálás, a szolgálati feladatok biztonságos ellátása és a logisztikai tevékenység hatékony végrehajtása alapvető követelmény, amelyek teljesítése elképzelhetetlen az elhasznált, magas futásteljesítményű gépjárművek folyamatos amortizációs cseréje nélkül.
Az új gépkocsik rendszerbe állításával a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság járőrgépjárműveinek átlagos életkora 5,8 évről 2,5 évre csökkent.
A gépjárművek szállítói öt évig vagy 200 000 kilométer futásteljesítményig biztosítják a szervizhátteret, minden gépjárműhöz rendelkezésre áll a nyári és a téli gumiabroncskészlet. A gépkocsik megfelelnek a biztonsági, a környezetvédelmi és a rendőrségi követelményeknek, számos vezetést támogató rendszerrel, légkondicionálóval vannak ellátva, a rendőrök felszerelése biztonságosan és rendezetten helyezhető el az utas-, illetve a csomagterükben.
A gépkocsikra LED-technológiájú, szöveges feliratok – például a rendőri intézkedés rövid tartalma, tájékoztató közlekedési információk – megjelenítésére is alkalmas fényhidakat szereltek.
H. Szabó Sándor 1953-ban született Hatvanban, ahol a sajtóval való kapcsolatát diáktudósítóként kezdte a Heves Megyei Népújságnál. Az érettségi után elvégezte a Práter utcai fotósiskolát, majd a Népújság ösztöndíjasaként az Újságíró-iskola fotóriporteri szakán tett sikeres vizsgát, ahol 1975-84-ig dolgozott. 1985-ben lett az MTI újságíró-fotóriportere. Ő a világ legtöbbet repült légifotósa.
22 év alatt 3501 órát töltött a levegőben – a légirendészet helikopterén – és a magasból tudósította az MTI-t Magyarországról, a különleges eseményekről. Tudósított még Oroszországból, Dániából, Csehországból és Németországból is. Magyarország madártávlatból címmel színes légifotóiból 2000-ben német, magyar és angol nyelven könyv jelent meg. Több Nívódíjat és állami elismerést kapott fotóriporteri munkájáért. A hazai és nemzetközi szakmai fotókiállítások állandó résztvevője volt. Az MTI tele-fotó rendszerén keresztül képei eljutnak és megjelennek az országos, napi, heti és vidéki lapokban valamint az európai és a tengerentúli hírügynökségek kiadásaiban.
H. Szabó Sándor a legnagyobb szakmai elismerésének tekintette, hogy a borsodi árvízről készített képeit amerikai lapok is lehozták. Mottóját így határozta meg egy kiállításán: „Amit én látok, mások is láthassák!” Az MTI 2000-ben könyvet adott ki munkáiból Magyarország madártávlatból címmel. 2012-2014-ig az ORFK munkatársa lett, megalapította és működtette a légifotó-szolgálatot, majd innen vonult nyugdíjba. Az elmúlt egy évben a Média-Hatvan Kft. operatőre és fotósa volt, képeit mindig önzetlenül adta oda a városnak korábban is.
A nyári Hatvan Expo-n nyílt kiállításán a következőket nyilatkozta a Hatvan TV-nek:
„A születés és a halál közötti időszakot szeretném tartalmasan eltölteni azzal, hogy amit én látok, mások is láthassák. Így próbálok örömet szerezni a képeimmel.”Nekünk sok örömet okoztál, köszönjük a pótolhatatlan munkád és az örök kedvességed Szuszu bácsi! (a szerkesztőség)
H. Szabó Sándor elismerései: Honvédelemért II. Érdemkeresztkereszt, Határőrség Országos Parancsnokának elismerése, Biztonságos Határokért arany, ezüst, bronz fokozat, BM Miniszteri Nívódíj kétszer, BM Miniszteri Dicsérő Oklevél négyszer, BM Miniszteri Dicséret Emléktárggyal háromszor, Miniszteri Dicséret és emléktárgy 2000 és 2500 repült óra után, ORFK Főkapitányi Dicséret és elismerés ötször, Készenléti Rendőrség Parancsnoki Dicséret háromszor, Polgárvédelemért Emlékérem, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret dísztőrrel, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret háromszor, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató Nívódíja kétszer, Árvízvédelmi Emlékérem, Hatvan Polgármesterének Díszoklevele, az MTI Vezérigazgatójának Dicsérő Oklevele, Sajtófotó-pályázat első díj háromszor, Sajtófotó-pályázat Közönségdíj.
A cikket írta: hatvanihirlap.hu
Tari Ottó
Tragikus hirtelenséggel, autóbaleset következtében elhunyt H. Szabó Sándor fotóriporter. 64 évet élt.
Sanyika, mindig mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal már ne kelj útra… Csak nevettél, homlokodra toltad a szemüveged, és azt válaszoltad: még mindig elvitt oda, ahová menni szerettél volna.
Sokáig valóban elvitt. Elvitt, hogy megörvendeztess bennünket a fotóiddal, elvitt a helikopterig, hogy a levegőből is láttasd, amit másokkal láttatni szerettél, és igen, elvitt a közúti balesetekhez is, ahol tűzoltók vágták ki a szerencsétlen ismeretlent a karosszériából…
Néhány évtizede azt mondtad nekem: örülsz, hogy megismerhettél. Nem tudtad, hogy a képeiden át én már gyerekkoromtól ismertelek: láttam felvételeidet a Népújságban, aztán a távirati irodánál, később pedig – egészen az utolsó pillanatig – munkatársak is lehettünk. És immár mint embert is nagyon megkedveltelek.Még nem fogtuk fel itt, a szerkesztőségben. Csak a döbbenet, a zavart értetlenkedés az íróasztaloknál, csak ez jelzi, hogy ismét szegényebb lett a világ. Hogy mennyivel lett szegényebb, az majd ezután hasít a lelkekbe.
Szuszu, mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal többé már ne kelj útra. De nem így gondoltam.