Keresés: „szakma” (309 találat)

Talán még ma is élne az a féléves tarnabodi kislány, akit szülei 41 fokos lázzal szállítottak az ügyeletre. A vizsgálat után az orvos azonban hazaküldte a kiütéses, lázas kislányt. A csecsemő másnap reggel meghalt a kórházban. Az ügyben feljelentést tettek a szülők, akik nem nyugszanak gyermekük elvesztése miatt.

Váradi Amandát 41 fokos lázzal küldték haza az egri városi ügyeletről. Előzőleg már számos helyen elutasították a megvizsgálását, a hevesi ügyeletről is negatív visszajelzést kaptak a szülők. A féléves kislányt végül az egri ügyeletre hozták be a szülei, ahol egy orvos megvizsgálta, majd gyógyszereket írt fel neki és hazaengedte szüleivel. Az apa szerint az orvos nem vizsgálta meg alaposan a csecsemőt, akin az agyhártyagyulladás jelei voltak láthatóak.

Váradi Gyula, a csecsemő édesapja elmondta: kislányát bágyadtsággal és 41 fokos lázzal vitték be Egerbe, az orvosi ügyeletre. Az ügyeletben levő orvos vírusfertőzésre és torokgyulladásra azonnal felírt a csecsemőnek gyógyszereket, illetve fájdalomcsillapító injekciót adott a kislánynak. Mindeközben a szülei kiütéseket vettek észre a lányukon, a csecsemőt vizsgáló orvos pedig egyből a rovarcsípésre gondolt a kislányon megjelent foltok alapján. A vizsgálat után az ügyeletes orvos hazaküldte a családot. Az édesapa hiányolta a további vizsgálatokat, amik talán megmenthették volna gyermeke életét, aki másnap belehalt a kórházban a betegségébe.

A szülők feljelentést tettek az ügyben, úgy gondolják, hogy műhiba történt, keresik a felelősöket. Úgy vélik , hogy az ügyeletes orvosnak fel kellett volna ismernie ezeket a tüneteket, amik miatt kislányuk meghalt.

Magyar István, az egri ügyeleti szolgálat szakmai vezetője szerint az ügyeletben lévő orvos megfelelően járt el.  A tünetek alapján ugyanis nem lehetett beazonosítani a csecsemő betegségét, hiszen a kiütések számos megbetegedés alapjai lehetnek. Elmondta: az a betegség, amiben a kislány elhunyt tehát nem az agyhártyagyulladás, csak a halál előtt pár órával jelentkeznek, így ezeket a tüneteket az ügyeletben levő orvos nem is fedezhette fel.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen szakértő bevonásával – mondta el Képes Ágnes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

Eger Önkormányzata szakértő egri síoktatókkal, helyi vállalkozásokkal és Ždiar községgel együttműködésben 2013 március 1-je és 3-a között megrendezi az immár VI. Eger Városi Síbajnokságot.

A város félmillió Ft-tal járul hozzá a hétvégi program rendezéséhez, de amellett, hogy a sportalapból finanszírozza az eseményt, minden évben szponzorokat is felkeres. Így, az egriek összefogásával lehetséges, hogy a megközelítőleg 400 résztvevő nagyon jutányos áron pihenhessen és sportolhasson a Tátra egyik kiváló síterepén – jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn Rázsi Botond, Eger alpolgármestere.

Petrovai József főszervező kiemelte: egészen január 18-ig lehet nevezni a hétvégére, és aki nevez a március 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdődő hivatalos versenyre, a rajtszám leadásakor 5 €-t visszakap a részvételi díjból. Ezzel is motiválni szeretnék a Ždiarba utazókat, hogy próbálják ki magukat az óriás műlesiklás-versenyben is. A helyszín a tavalyi pálya, tehát a Bachledova Dolina a szlovákiai Ždiar községben.
A tapasztalt sítábor-szervező hangsúlyozta, hogy ilyen kedvezményes áron sehol másutt nem lehet sítáborban részt venni, a helyiek igen olcsón adják Egernek a szállást és a síbérletet is, a bérlet 37 €, a szállás félpanzióval 40 €.
A helyszín szakmailag is kiváló, azok, akik a tavalyi hétvégén részt vettek, nagyon jó visszajelzéseket adtak. A lengyel határhoz közel fekvő Ždiarban minden adott a jó időtöltéshez. A jelentkezéseket a már megszokott 14 kategóriában várják, egyedül a VIP-kategóriát törölték a kevés jelentkezés miatt. Most is lesz külön versenyzési lehetőség a snowboardosoknak.

Fejes Péter, a viadal technikai részleteiről beszélt. Amennyiben kicsit kedvezőbb lesz az időjárás, mint a 2012 márciusában rendezett V. Városi Síbajnokságon volt, úgy hosszabb, 500 méteres pálya kitűzésében reménykednek a résztvevők. Hozzátette, hogy az időjárás sajnos évről évre szélsőségesen változik, így már nem lehet tudni, hogy melyik az ideális síelési szezon. Akár márciusban is lehet friss hó. A szakember szerint ugyanakkor előny, hogy márciusra már biztosan minden, a síelésért rajongó sportember töltött valamennyit havon, s így jobb versenyre lehet számítani.
A szlovák síklub mesterei igen jártasak a szervezésben, évente számos viadalnak adnak otthont. Fejes Péter leszögezte: bíznak benne, hogy tavalyhoz képest többen részt vesznek az egyfutamos óriás műlesiklásból álló megmérettetésen, hiszen a 3-400 fős résztvevői szám évek óta állandó, ám igazán jó vetélkedést legalább 100-120 fős nevezési szám mellett lehet rendezni.

Az egri Termálfürdőben álló keleti platán nyerte el 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által idén harmadszor meghirdetett vetélkedőben. Az interneten bármilyen magánszemély, csoport, közösség, szervezet vagy vállalkozás jelölhette kedvenc fáját, a mozgalom célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra.

Eger Önkormányzata az Eger Termál Kft., a Városgondozás Eger Kft., az Egri Városszépítő Egyesület, és a Kárpátok Alapítvány támogatásával a Termálfürdő területén található hatalmas méretű, kb. 250 éves keleti platánfával jelentkezett a pályázatra. Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál, Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír az akkor még kis fácska árnyékából irányította a török sereget. Ez persze csupán szép legenda, hiszen a levéltári anyagok által is bizonyított valóság az, hogy Eszterházy Károly püspök idején telepítettek platánfákat Egerben. Ezt, a jelenleg helyi védelem alatt álló, csodás és Egerben közkedvelt fát is valószínűleg akkor ültették el.

A versenybe az idén 60 fát neveztek, 13 jutott tovább a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrijének döntése alapján, melyek közül a közönség nyilvános, online szavazással választhatta meg az „Év Fáját”, az egri platánt.

A verseny eredményét november 30-án, pénteken a Budapesten, az Erzsébet téren megtartott hivatalos díjátadó ünnepségen jelentették be, melynek mottója az volt: „Ajándék a fáknak”. Az „Év Fája” részt vesz az „Európai Év Fája” versenyben is, továbbá egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap.

Fotó: mediak.ektf.hu

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

A szociális és a gyermekvédelmi ágazatban dolgozó munkatársait köszöntötte a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) a szociális munka napja alkalmából.

Az egri Megyeháza dísztermében tartott csütörtöki ünnepségen Benedek István, a HMIK vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: fontos ráirányítani a figyelmet a szociális területen dolgozók munkájára, hiszen  ők azok, akik a legnemesebb cél, a rászoruló embertársaik segítése érdekében tevékenykednek nap mint nap. Köszönetét fejezte ki a működtetett megyei szociális intézmények elhivatott szakembergárdájának.
Jelenleg közel 900 fő dolgozik a HMIK fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1574 fő ellátásáról gondoskodnak.
Az ünnepi összejövetelen elismerő oklevelet és emlékplakettet kaptak az intézmények kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkatársai.

Kiemelkedő munkájáért, példamutató emberi magatartásáért oklevelet vehetett át:

Medvéné Pethő Rozália (Csányi Idősek Otthona)
Erdélyi Andrásné (Vámosgyörki Idősek Otthona)
Bíró Irén (Egri Idősek Otthona)
Papp Sándorné (Hatvani Idősek Otthona)
Csorba Magdolna (Parádi Idősek Otthona)
Erdélyi Gáborné (Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthona)
Pécsiné Dudás Mária (Andornaktályai Fogyatékosok Otthona)
Ivanics Jánosné (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete)
Mészáros Róbert (Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona)
Antalné Kovács Márta (Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ)

Az elismerések átadását ünnepi műsor követte, fellépett az Egri Gyermekotthon Terra-kotta zenekara, a füzesabonyi intézmény Moliére színjátszó csoportja, az andornaktályai intézet Color Rock együttese, a Pétervásárai Gyermekotthon Keglevits úti lakásotthonának lakói, valamint a Csányi Idősek Otthona egyik dolgozója, Gulyás Natália.

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.

A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.

Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.

A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.

Forrás: Egriszín

Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán egri borászokkal találkozott Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A fórumon az érintettek is elmondták véleményüket, észrevételeiket a tervezett változtatásokról.

Nyitrai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. A cél az – tette hozzá -, hogy közösen alakítsák ki azt a szakmai álláspontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar borászok számára a leghatékonyabb önkormányzati és közigazgatási rendszert biztosítja, s egyben csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért különösen fontos, hogy a helyi borászok véleményét megismerjék.
A Borászok Fórumán szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változásáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is.
A találkozón részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértője, aki részleteiben ismertette a tervezett változásokat. Az egri borászok a fórumon ezt követően elmondták észrevételeiket és javaslataikat.

Nyitrai Zsolt a tanácskozás végén azt hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb szabályozás szülessen meg ezen a stratégiai szempontból oly fontos területen.

Fotó: Szántó György