Keresés: „szlovák” (81 találat)

Valamelyest nőtt a Magyarországon megfigyelt telelő sasok száma tavalyhoz képest.

Ez derült ki a 8. Országos Sasszinkron eredményeinek összesítése során, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve végzett január középső hétvégéjén. Az idei felmérés mintegy 10 ezer km2-t érintett, amely lefedte a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így a nálunk telelő állomány nagy részét sikerült számba venni.

A 8. sas számláláson részt vevő 258 felmérő mintegy 475 rétisast, 170 parlagi sast, 1 szirti sast és 3 fekete sast regisztrált. Az európai szinten is jelentős sasállományunk megőrzése azért is fontos, mert az elmúlt öt évben egyre gyakoribbá váltak a madármérgezések, amelyeknek mintegy 100 sas is áldozatul esett. A magyar puszták és vizes élőhelyek megfelelő telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára, amelyet számos gyűrűzési adat bizonyít. Nálunk telelnek többek között parlagi sasok Szlovákiából, rétisasok az északi (skandináv és balti) populációkból. A tavalyi felmérésen mintegy 450 rétisast, 125 parlagi sast, két szirti sast és egy fekete sast figyeltek meg. Heves megyében 33 rétisast, és 30 parlagi sast számoltak össze.

Forrás: Rádió1

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

A hétvégén Salgótarjánban szerepelt az Integra Agria Sportegyesületet 14 versenyzője. A 25 méteres medencében 8 egyesület (köztük egy szlovák) mérte össze a tudását.

Betegségek miatt voltak ugyan hiányzók, de a csapat így is nagyon szép eredményt ért el a 18 érmével. A 6 aranyon 8 ezüstön és a 4 bronzérmen nyolc Integrás versenyző osztozott. Országosan is jegyzett időeredményeket értek el többen is. Szedmák Enikő és Szeivolt Melinda három-három versenyszámban, Kripkó Ádám 100 méter mellen győzött és úszott elsőrangú időt. A többi érmes is kitett magáért, hiszen Sztankovjánszky Anita, Kovács Dorottya, Rompos Dóra és Mirkóczki Áron is jól teljesített.

A legkiemelkedőbb eredményt Holló Balázs érte el, aki négy számban állt rajthoz. A negyedik versenyszámában nyújtott igazán maradandót, hiszen a 800 méteres gyorsúszásban a felnőttek között lett 3. helyezett, az elért ideje viszont külön dicséretet érdemel. Balázs úszásának az értékét növeli, hogy két egyforma 400 méteres résztávot produkált, mely önállóan, a korosztályos ranglista dobogóján is megállná a helyét. Balázs teljesítményét a jelenlevő szakemberek is elismerték, a szervezők pedig a négy versenyszámban elért eredményéért különdíjban részesítették.

Sós Klaudiát, Kripkó Ákost, Kormos Gergelyt, Szabó Fruzsinát, Sík Bencét és Kopka Noémit is megdicsérte a verseny végén az edzőjük Pohl Anette. Ők ugyan érmet ugyan nem nyertek, ez azonban részben köszönhető volt a versenykiírásnak is, hiszen két évjáratot együtt értékeltek.

Az év hátralevő idejében sűrű lesz a program, hiszen a következő hétvégén Mezőkövesden, utána Egerben szerepelnek az Integrás versenyzők – tájékoztatta portálunkat Kripkó Zoltán egyesületi elnök.

Eredmények:

Szedmák Enikő (2000)
100 méter pillangó      1. helyezett    1:17,96
50 méter gyors      1. helyezett        32,45
100 méter mell      2. helyezett    1:27,54

Holló Balázs (1999) (1998-1999-ben születettekkel versenyzett!)
50 méter gyors      1 helyezett        30,88
100 méter mell      2. helyezett    1:25,20
50 méter hát          2. helyezett       37,00

Szeivolt Melinda (2000)
100 méter mell      1. helyezett    1:26,88
100 méter pillangó      2. helyezett    1:19,45
50 méter gyors      2. helyezett       33,24

Sztankovjánszky Anita (1994)
100 méter mell      1. helyezett    1:21,31
800 méter gyors      2. helyezett    10:14,99

Kripkó Ádám (1999) (1998-1999-ben születettekkel versenyzett!)
100 méter mell      1. helyezett    1:23,65
100 méter pillangó      3. helyezett    1:20,93
50 méter gyors    10. helyezett       34,54

Rompos Dóra (2000)
50 méter hát          2. helyezett       39,34
100 méter pillangó      5. helyezett    1:30,22
100 méter mell      6. helyezett    1:36,94

Mirkóczki Áron (1998)
100 méter mell      3. helyezett    1:25,70
800 méter gyors      7. helyezett    10:43,38
50 méter gyors      8. helyezett       33,77

Sós Klaudia (2000)
100 méter mell      5. helyezett    1:35,74
50 méter gyors      7. helyezett       37,56
50 méter hát          7. helyezett       44,79

Kripkó Ákos (2001) (2000-2001-ben születettekkel versenyzett!)
100 méter mell      6. helyezett    1:41,95
50 méter gyors      7. helyezett       37,57

Kormos Gergely (2001) (2000-2001-ben születettekkel versenyzett!)
50 méter gyors      6. helyezett       37,35
50 méter hát          6. helyezett       42,68
800 méter gyors    13. helyezett    12:41,81

Szabó Fruzsina (1998)
100 méter mell      6. helyezett    1:30,16
50 méter gyors    11. helyezett       34,10
50 méter hát        14. helyezett       43,45

Sík Bence (2001) (2000-2001-ben születettekkel versenyzett!)
100 méter mell      7. helyezett    1:50,02
50 méter hát          8. helyezett       46,69
50 méter gyors      9. helyezett       39,88

Kopka Noémi (2001) (2000-2001-ben születettekkel versenyzett!)
50 méter hát        11. helyezett       50,38
50 méter gyors    11. helyezett       42,08
100 méter mell    13. helyezett    1:58,24

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

Kézilabdában és asztaliteniszben is nemzetközi mérkőzéseknek ad otthont a közeljövőben az egri Dr. Kemény Ferenc sportcsarnok. A magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott a jövő hét végén kétszer néz farkasszemet egymással, míg a pingpong-barátok nagy örömére a megyeszékhelyen rendezik a magyar-olasz női Európa Liga találkozót is.

A sportdiplomáciai sikerről ma délután tartottak sajtótájékoztatót a Senator Házban, ahol első alkalommal beszélt a város sportot érintő kérdéseiről Rázsi Botond alpolgármester. Véleménye szerint a sportirányításban nem lesz számottevő változás, annak ellenére, hogy nem hoztak létre külön sportbizottságot. A felnőtt sport mellett fontosnak tartják az utánpótlás nevelést, a diák- és szabadidősportra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Iskolaigazgatóként igyekeztem sokat tenni a színes sportéletért, alpolgármesterként pedig ezt a vonalat kívánom folytatni kiterjesztve egész Egerre” – mondta Rázsi Botond.

Az első ilyen alkalomra hamarosan lehetőség nyílik, hiszen október 30-án és 31-én hivatalos nemzetek közötti felkészülési mérkőzést vív Egerben a Rosta István és Kanyó Árpád irányította junior válogatott a szlovák nemzeti csapattal. Szombaton 17:30-kor, vasárnap pedig 11 órától kezdődnek a találkozók, az edzéseket a Leányka úti Eszterházy csarnokban vezényelhetik a mesterek. Kovács Géza az Egri Városi Sportiskola igazgatója szerint a kézilabda az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág Egerben, 200 gyerek kézilabdázik a sportiskola szakosztályában, a legkisebbeknek előkészítő tanfolyam indult. A felnőtteknél is bíztató a helyzet, a női csapat idén már a másodosztályban kezdte meg a küzdelmeket, a férfiak pedig szeretnék követni az ő példájukat, amit Iványi Bálint a csapat edzője, az EVSI kézilabda szakosztályának vezetője is megerősített. Úgy látja, hogy rendkívül fontos a sportág szempontjából az az együttműködési megállapodás, amit a jövő hét végi program keretében ír alá az önkormányzat részéről Habis László polgármester, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, Sinka László. Az esemény kísérőprogramja az Experidance táncegyüttes 69:09 című péntek esti műsora lesz az EKMK szervezésében.

Két másik sportág is szóba került a sajtótájékoztatón. Asztaliteniszben november 23-án 17 órától Európa Liga mérkőzésen Olaszországgal játszik a Bátorfi Csilla által irányított magyar válogatott. Az egri „tenisztársadalom” kérésének eleget téve pedig az EVSI hamarosan felállítja a teniszsátrat az Érsekkertben, melyben akár már hétfőtől kezdhetik a játékot a sportolni vágyók.

Forrás: Egriszín

Idén először Eger lesz a házigazdája a kerekesszékes vívók Világkupa-versenyének. A viadal remek erőfelmérő a novemberi párizsi világbajnokság előtt. Eddig tíz országból 55 sportoló adta le határidőre a nevezését.

Magyarországot hét férfi (Horváth Gábor, Mató Gyula, Döme István, Vágola Imre, Juhász Tamás Szekeres Pál és Szalontai Gergő), illetve hat női (Krajnyák Zsuzsanna, Juhász Veronika, Jurák Andrea, Hajmási Éva, Pálfi Judit és Dani Gyöngyi) vívó képviseli a Vk-n.

A férfi tőrözők között kuriózumnak számít Szekeres Pál indulása, hiszen minden idők legeredményesebb magyar paralimpikonja a sportirányításban is fontos szerepet tölt be, mivel ő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportpolitikai helyettes államtitkára. Kinevezésekor a 46 éves sportember azt mondta, csak akkor folytatja a versenyzést, ha saját maga által támasztott nagyon magas követelményeknek meg tud felelni. A 2008-as pekingi paralimpia előtt olyan intenzíven edzett, hogy már edzőinek kellett leküldeniük őt a pástról. Szekeres Pál a mai napig állja a versenyt a nála 15-20 évvel fiatalabb riválisokkal, és Egerben is az éremesélyesek közé tartozik.

A női csapat több nagy visszatérőt köszönthet soraiban. Szülés után versenyez ismét Krajnyák Zsuzsanna és Jurák Andrea, Dani Gyöngyi pedig az év elején Vancouverben szenvedett kettős lábszárcsonttörését követően veszi fel a versenyt a riválisokkal. Kovács Iván, a magyar válogatott szakvezetője szerint mindhárman tökéletes mentális és fizikai állapotban várják a versenyt.

A szakember minden magyar sportolótól azt várja, hogy tudása maximumát nyújtva törekedjen minél jobb eredmény elérésére, és csak a Vk-versenyre koncentráljon, ne gondoljon a kétségkívül fontos párizsi vb-re.

A versenyeket a vívók sérültségi fokától függően három kategóriában (A, B, C) rendezik. Minden sportoló az első nemzetközi versenye előtt kapja meg a besorolást egy háromtagú orvoscsoporttól, melynek tagjait mindig a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) állítja össze. Ez a csoport a személyes találkozó és vizsgálat, illetve a benyújtott dokumentumok alapján kategorizálja a versenyzőt. Ezt az eljárást klasszifikációnak nevezik. Egerben egy nappal a rajt előtt két szlovák vívó klasszifikációjára kerül sor.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín