Keresés: „török” (80 találat)

Zöld utat kapott a Valide Sultana, török kori fürdőrom értékmegőrző fejlesztésére vonatkozó terv. A belváros rehabilitációs programjának elemeként szereplő műemlék rekonstrukciós terveit második körben, tegnap fogadta el a Műemléki Tervtanács.

Az elképzelések szerint, az öt évtizede feltárt műemléket 76 milliós felújítással teszik látogathatóvá. A Valide felújítási terveit a Műemléki Tanácsadó Testületi ülésén november 30-án mutatta be az Egri Építész Iroda tervezője Komáromi Tas.
A tervek Műemléki Tanácsadó Testület előtti bemutatását az ábrázolt építészeti megoldások - a fürdőrom jelentősége miatt teszik szükségessé. A tervismertetést követően a Testület megvitatta a tervet. A beavatkozásnak egyszerre három kívánalomnak kell megfelelnie: kezelnie kell a jelenlegi foghíj városképi gondját, biztosítania kell a romok hosszú távú megmaradását, és egyúttal látogathatóságát is.
A terveket és a programot a testület átgondolásra illetve áttervezésre javasolta. Ennek a lényege az volt, hogy az építendő épület határozottan „csak” egy rom-védő tető legyen azért, hogy ha a későbbiekben esetleg telkeket sikerül vásárolni illetve ha több forrás áll rendelkezésre, egy bővebb lehessen a programot. Korábban már szóba került egy működő szárazfürdő szintű rekonstrukció víziója is.
Az indoklásban az szerepel, hogy a régészeti és muzeológiai szempont kevéssé érvényesült, az tervezett üvegfödém alkalmazása megkérdőjelezhető, a nyílásokkal tagolt kerítésfal a tűzfalak közti foghíj takarását nem tudja a kívánt mértékben megoldani.
„A Testületi tagok többsége nagyobb védőépítmény megtervezését tartotta járható útnak, ami kedvezőbb városképi megjelenést eredményez, utalni tud az egykori épületek léptékére, és tágasabb helyet nyújthat a betekintésre, rálátásra. A védőépítmény semlegesebb, visszafogottabb megfogalmazása esetén kevésbé dominálna a maradványok fölött, egyszerűbb anyaghasználatával akár olcsóbb is lehetne, mint a bemutatott változat, és egyúttal megépülte után is biztosítani tudná a romok bemutatásának kialakítását, továbbfejlesztését.” – olvasható az indoklásban.
A tervező az átdolgozott terveket december 7-én újra bemutatta Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereinek. A testület ezúttal elfogadta a terveket
a továbbiakban engedélyezésre ajánlja.

A Tervtanács állásfoglalásában elismerését fejezi ki a tervezőknek, mivel a terv jelentősen fejlődött tovább a korábbi tárgyalás ajánlásainak figyelembe vételével.
„A bemutatott védőépület nemcsak a romok védelmét látja el, de absztrakt módon utal az egykori fürdő léptékére, tömegére, és egyúttal az utca felé is megnyugtatóbb megoldást ad.
A védőépület attikás teteje helyett a jelenlévők egyszerűbb, és műszakilag is jobban működő megoldást javasolnak. Többen elképzelhetőnek tartják az egykori kupolás fedés valamiféle jelölését is.
A falécekből álló homlokzat jól utal az egykori tömegre, kellő világítást és belátást nyújt a belsőre, a lábazati részen azonban sérülékeny.
Jó az eredeti padlóvonal jelölése üvegfödémmel, bár ez fenntartási nehézségeket okozhat. Járhatóvá tétele kerülendő, mert szükségessé teheti, hogy a látogatók papucsot húzzanak.
A tervezett védőépítmény lehetővé teszi, hogy a romok bemutatása magyarázó ábrákkal, szövegekkel és leletekkel is kiegészülhessen. Ehhez régészeti és muzeológiai részvétel is elengedhetetlen.
El kell végezni az épület körüli terület régészeti feltárását. Az eredeti külső járószint adhat támpontot a környezet kezelésére. A terepszint süllyesztésével a rom jobban értelmezhetővé válhat, és az utca felőli ablakai megnyithatók lehetnek. A feltárás segítheti a bizonytalannak ítélt bejárati előtető továbbtervezését is.”

Forrás: Egriszín

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés egy felelőtlen zsonglőrködés az államkasszával, amely a következő 2-3 év látszatkormányzásának fedezetét egyszeri bevételekből kívánja megteremteni. A költségvetéssel kapcsolatos aggályokról dr. Sós Tamás megyei elnök és Török Zsolt, a szocialisták szóvivője számolt be a mai sajtótájékoztatón.

Számos bizonytalan és igazságtalan pont van a 2011. évi költségvetésben, kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás, aki szerint nem igaz, hogy a jövő évi gazdasági növekedés 3 százalékos lesz, ez ugyanis egyáltalán nem reális a kormány tervei alapján. Véleménye szerint az sem valós, hogy az infláció 2011-ben 3,5 százalék lesz. A válságadókat a nagyvállalatok, multik, bankok egyre nagyobb arányban hárítják át a fogyasztókra. Úgy látja, hogy a kis és közép keresetűek számára hátrányos a költségvetés, valójában a tehetőseknek, gazdagoknak kedvez. A büdzsét kiadási szemszögből is felelőtlennek nevezte, mert általános tartalék nem szerepel a javaslatban, a sokat hangoztatott „takarékos kormányzás” keretében pedig az állam épp a saját működési funkcióira kíván többet költeni, a jóléti funkciókra kevesebbet.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint a mostani a „nemzeti átverés kormánya”. Az Fidesz-KDNP ígéretei közül kiemelte a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazását. Ehhez képest most 40 év munkaviszonyról van szó. Kitért az adócsökkentésre is, mellyel szerinte csak a miniszterek, államtitkárok, milliós fizetésű bankárok járnak jól. A januári gázáremelés következtében, a háztartások 2/3-a legalább 10 százalékkal többet fog fizetni a gázért. A Fidesz-KDNP programjában benne volt, hogy a magánnyugdíj megtakarításokat megvédik. Ehhez képest ellopják, lenyúlják az emberek megtakarításait – mondta Török Zsolt.

Ígéretet tett arra, hogy ha az MSZP a jövőben bizalmat kap a választóktól, akkor ezért kárpótolni fogják az embereket. Előtte azonban még az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, s népszavazást kezdeményeznek ezzel kapcsolatban.

November 27-én az MSZP 11 órától a Papp László Sportarénába várja azokat, akik tiltakozni kívánnak a „nemzeti átverés kormányának” tevékenysége ellen.

Forrás: Egriszín

Az elhunyt fertálymesterek emlékére, Fertálymester emlékoszlopot avattak ma délelőtt a Bazilika előtti téren. A testület tagjai és Habis László polgármester részvételével rendezett eseményen, Buda Péter atya szentelte föl a faragott oszlopot.

A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.

Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Ünnepélyes keretek között adták át a XVII. századi oszmán ostromágyú korhű másolatát ma délután, az egri vár ágyúdombján. A Török Magyar Baráti Társaság bábáskodásával elkészített fegyvert Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke vette át.

Prokk József öntőmester és Pohárdi József kezemunkáját dicséri a török ágyúmásolat, melyet az egykori egri hősök tiszteletére el is sütöttek a mai ünnepségen. A Dobó István Vármúzeum legújabb büszkesége hazánk legnagyobb méretű ágyúja, melynek csöve 2,75 méter hosszú, a lafetta kerekeinek átmérője 2 méter.
A  XVII. századi oszmán – török ágyú hiteles másolata a Török Magyar Baráti Társaság, a megyei és a városi önkormányzat támogatásával, adományozók közreműködésével készült el.

Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke első hivatalos programjában ünnepélyesen átvette a hazánkban egyedülálló hadtörténeti kuriózumot, egy XVII. századi török ágyú másolatát, mely a Dobó István Vármúzeum számára készült.
Van mit bepótolni a török-magyar kapcsolatok terén jelentette ki az elnök. Köszöntőjében méltatta az emberek szívében a hűség és a kitartás szimbólumaként élő vár tevékenységét, a hagyományőrzők munkáját.
Az egri vár legújabb különlegességének történetéről és az ágyú elkészítéséről M. Soós Tamás a Török–Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke beszélt. A XVII. századi oszmán ostromágyú elkészítésének ötlete Veres Gáboré a Dobó István Vármúzeum igazgatójáé. Az ő elképzeléséhez csatlakozott a Török Magyar Baráti Társaság, melynek vezetése és fegyverszakértők társaságában tavasszal Törökországba, Isztambulba utazott.
Ott vettek mintát a helyi Hadtörténeti Gyűjtemény egyik ágyújáról, melynek hasonmását mostantól az egri várban találhatjuk. Az ágyúcsövet Prokk József öntőmester készítette el, a lafettát Pohárdi József alkotta meg.
Ilyen ágyút használtak a törökök 1596-ban a vár meghódításakor. Az ágyúcső arab felirata III. Mehmet Szultánnak és az egri ostromnak állít emléket. Az ünnepségen a várvédő hősök tiszteletére elsütötték a különleges darabot.

Forrás: Egriszin

Sikeres konferenciák, nyitott kapuk és Gárdonyi Emléknap a várban. A közelmúlt eseményeiről és az elkövetkező napok gazdag kínálatáról számoltak be a Dobó István vármúzeum vezetői ma délelőtt, a Dobó Bástyában tartott sajtótájékoztatón.

Heves megyében a héten zárul a múzeumpedagógiai évnyitók sorozata, mely során a múzeumpedagógiai programokról egyeztetnek és tájékoztatást nyújtanak a megye városaiban. A Dobó István Vármúzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében folyó programról Dr.Veres Gábor múzeumigazgató számolt be ma délelőtt.
A vármúzeum gazdag életében a konferenciák is jelen vannak, az elmúlt héten három konferenciát is rendeztek a várban.
A következő hétvége több célcsoport, családok, turisták, tudományos kutatók, hagyományőrző szervezetek számára is érdekes programokat ígér. A programban ágyúavatás, Vártörténeti Műhely, Hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja, múzeumi foglalkozások, koncertek és Ingyenesen látogatható kiállítások várják az érdeklődőket minden korosztályból.

A Civil Csillagok Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja idén összekapcsolódik az egri vár napjával. A második alkalommal megrendezett eseményre hét csapat jelentkezett, melyek bemutatóikkal, felvonulással és mustrán bizonyítják rátermettségüket. A tudományos és ismeretterjesztő célt is szolgáló megmérettetés során szakemberek tanácsadással, értékeléssel segítik a csoportok munkáját.
A rendezvényhez bemutatók kulturális műsorok kapcsolódnak. A Pavane Zászlóforgatók műsorát követően az Ethnofil zenekar koncertjét élvezheti a közönség október 16-án..

A törökök egykori elvonulását ünneplik az egri vár napján. Ez alkalomból a vár kinyitja kapuit és az egyébként nem látogatható helyszínek közül Imre király sírja és a Török Kert is nyitva lesz október 17. vasárnap. A várvédőkre emlékeznek koszorúzással 11 órakor a Hősök termében.

Gárdonyi Géza és munkássága iránt ma is nagy az érdeklődés. Az író tiszteletére már hagyományosan október 27-én rendeznek emléknapot, amelyen a gyerekeket mesesarokkal, titkosírás feladványokkal, a felnőtteket „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és tudományos emléküléssel várják.
Az emléknapon megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, és teadélutánnal zárják az eseményt a Dobó Bástyában.

Vártörténeti Műhely

„Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711)
Országos Végvár-konferencia
2010. október 15-16.
Dobó István Vármúzeum – Eger

Civil Csillagok

Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja
2010. október 16-17.

Az egri vár napja
2010. október 17. vasárnap

Forrás: Egriszín

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepli az Eger és Vidéke Ipartestület. Az ez alkalomból tartott közgyűlésen részt vett két IPOSZ alelnök, Géresi József és Zilahi Sándor is. A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

Az ünnepségen elismeréseket adtak át a hosszú ideje kiválóan tevékenykedő mestereknek. A 25 éves kisiparosi munkájáért ezüstgyűrűt vehetett át Juhász Ferenc autószerelő, Kecskés László kőműves, Kovács Tibor autófényező. Aranykoszorús mester lett Zele Imre karosszéria lakatos, ezüskoszorús Aszódi Antal parkettás, műanyagburkoló. Ezen kívül 10 emléklapot is kiosztottak.

Forrás: Heol

Az utóbbi hónapok megyei önkormányzatokat hátrányosan érintő politizálásáról tartott sajtótájékoztatót kedden délután az MSZP megyei irodájában dr. Sós Tamás a Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Területi Szövetségének elnöke, a Heves megyei Közgyűlés vezetője és dr. Nagy Imre választmányi tag.

A megyei önkormányzat szocialista vezetője elmondta, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb vívmánya az önkormányzatiság, ugyanakkor az utóbbi időben egyre inkább csökken az önállósága, és ezt a Fidesz- kormány is elősegíti kormányzása óta.

- A legkevésbé eladósodott megyék közé tartozik Heves megye, kötvénykibocsátásban is az utolsók között kullog. Másfél milliárd forint kötvénykibocsátás történt a megyei önkormányzatnál, ami elősegítette azokat a soha nem látott mértékű fejlesztéseket melyeknek köszönhetően megvalósulhatott a Mátra Múzeum vagy az Orczy- kastély rekonstrukciója, fejlődhetett a Török Fürdő vagy éppen a Buttler Ház.

Dr. Sós Tamás hozzátette, hogy Horváth László kedd délelőtti sajtótájékoztatója során kétszeres szorzóval dolgozott, hiszen minden tőle elhangzott szám a duplája volt annak, mint ami a valóságot fedi.

- Kérdés, hogy Horváth Úr hogyan akar így egy megyei önkormányzatot vezetni, hogy nincs tisztában a számadatokkal, nem felkészült ami a fejlesztések pénzbeli értékét jelenti.

A megyei önkormányzat gondos gazdaként tette a dolgát az elmúlt években is, viszont az utóbbi hetek fideszes megnyilatkozásai súlyosan ártanak az országnak is és ezen belül a megyei önkormányzatoknak is.

- Bízom abban, hogy a kórházi szerződés aláírásának elhalasztása csupán kampányfogás a jobboldal részéről, hiszen ha október 20-ig nem lesz aláírva a pályázat akkor elúszik a megyei kórház fejlesztésére nyert összeg- tette hozzá a megyei közgyűlés vezetője.

Dr. Nagy Imre szerint nincs olyan önkormányzati vezető aki ne azt mondaná, hogy az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak az évek során, viszont egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Ezért is fontos, hogy a megyei önkormányzatok által most beszedett adópénzeket vajon elveszi a kormány vagy meghagyja, mert ezzel minden el lesz döntve.

- A fideszes önkormányzatok hihetetlen mértékben eladósodtak, viszont az egyedüli szocialista megye, Heves megye visszafogott gazdálkodást folytatott. A kórházi pályázat tekintetében pedig fontos lenne, hogy kiderüljön a jobboldal szándéka, hiszen ez a kórházi dolgozóktól kezdve rengeteg embert érint. A Heves megyei Önkormányzat nem, hogy nincs eladósodva, hitelkerete is van. A várost tekintve pedig, amikor én átadtam a vezetést Habis Lászlónak akkor 2,5 milliárd forint volt a hitelállomány, ma pedig 6,5. Vagyis kevesebb a megye adóssága, mint a városé- mondta dr. Nagy Imre.

Magyar Gina

Rekonstrukciók, rendezvényszínpad és várfalsétány is szerepel az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című projekt részeként, amelyet ma délelőtt mutattak be a Megyeházán. A vár kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztés projektismertetőjén célként fogalmazódott meg a látogatók számának növelése.

Az ÉMOP-2009-2.1.1/A projekt akár egy évtizedig is eltarthat, hangzott el a tájékoztatón. A pontos tervek bemutatását hosszas előkészítő munka előzte meg. A projektben partnerként működik együtt a gesztor Heves megyei önkormányzat, Eger Megyei jogú Város Önkormányzata, a dobó István Vármúzeum.
A hosszú futamidejű programban leghamarabb 2011. januárjában kezdődhetnek meg a munkák. Az 1 milliárd 499 millió 900 000 forintos beruházás nyomán 7 új attrakciós elemmel gazdagodik a vár, 11 munkahely jön létre, és közel 94 milliós árbevétel növekedéssel számolnak.
Dr. Veres Gábor a Dobó István Vármúzeum igazgatója a vár fejlesztésének attrakcióiról, a projekt céljait ismertetve adott tájékoztatást. A fejlesztések innovatív jellege mellett kiemelte a létrehozandó infrastruktúrát, világítással, mosdókkal, ami a hosszabb nyitva tartás, az éjszakai programok feltétele.

A célok között szerepel, hogy 2016-ra el szeretnék érni az évi 511 látogatót, amihez a nyitvatartási idő meghosszabbítása és attrakciók, programok szükségesek.
A bemutatott attrakciók között szerepel a vár titkos földalatti világát bemutató fejlesztés a provizori palota és a dézsmapince rekonstrukciójával, audiovizuális kiállítással, elektronikus tárlatvezető rendszerrel. A dézsmapincében a szőlőművelés történetét bemutató kiállításon ismerkedhetnek a látogatók a bortermelő hagyománnyal.
Az északi parkolóban kialakított hatszáz fő befogadására alkalmas színházi tér létrehozása, mobilizálható színpadtechnikával, variálható mobil színpaddal és nézőtéri rendszerrel, hang- és fénytechnikai berendezésekkel, a színház kiszolgálásához szükséges helyiségekkel, önálló programstruktúra kialakítása ad lehetőséget a jövőben.
A múzeumi tanösvénnyel ellátott Várfal sétány, a nyugati és északi várfalak külső területén mind az egriek, mind a turisták számára átjárhatóságot biztosít a városrészek között.
A projekt további eleme a Szép bástya felújítása, amivel egy régi zarándokhely elevenedik meg, az Egri Csillagtúra éjszakai időutazása, és a Török-kert felújításával a gasztronómiai turizmus fellendítése a hagyományos magyar (középkori) konyhára és az egri borokra alapozott minőségi vendéglátással.

Forrás: Egriszín

A magyar férfi vízilabda-válogatott 6-6-os döntetlent játszott a görög csapattal a zágrábi Európa-bajnokság szerdai játéknapján. Kemény Dénes tanítványai pénteken az oroszokkal találkoznak.

Eredmény, B csoport, 3. játéknap:
Magyarország-Görögország 6-6 (0-3, 1-0, 3-2, 2-1)
A magyar góldobók: Biros, Varga Dániel 2-2, Hosnyánszky, Madaras 1-1.
A sikeres Eb-kezdés után a várt harcos és eredményes folytatás a  görögökkel szemben elmaradt a nyitónegyedben, amelyben magyar gólok  helyett álmos és tompán pólózó Kemény-legényeket, s összesen három  kapufát láthatott a Mladost-uszoda népe, míg a görögök gyakorlatilag  mindenhonnan betaláltak, alig öt perc alatt elhúztak 3-0-ra. Az első  szünetig nem sikerült szépíteni, s félő volt, hogy a hellének  vérszemet kapnak, már csak azért is, mert hat hete, a siracusai  nemzetközi tornán éppenséggel 11-8-ra megverték a magyar  válogatottat.

A második negyed a negyedik magyar kapufás kísérlettel rajtolt,  az igazi felébredésre több mint 11 percig kellett várni: ekkor  emberelőnyből Varga Dániel bevette a görög kaput a felső lécről a  hálóba pattanó lövéssel (1-3). A magyar védekezés feljavult, elől a  pontossággal viszont továbbra is gondok akadtak.
A harmadik játékrész végre változást hozott: Hosnyánszky Norbert  minden mérgét beleadva lőtt a kapuba (2-3). Egyenlítés helyett  azonban ötméteresből újfent megduplázódott a különbség (2-4). A  görögök támadójátéka sem volt valami acélos, de hát ők vezettek,  nekik nem volt sietős. A reményt Biros Péter, a háromszoros olimpiai  bajnok csapatkapitány adta vissza: sistergő bombát küldött a bal  felső sarokba (3-4). Aztán másfél perccel a harmadik negyed zárása  előtt sikerült az egyenlítés is: gyors támadás végén Madaras Norbert  zúdította be a negyedik magyar találatot (4-4). A vezetést átvenni  azonban nem sikerült, már csak azért sem, mert bosszantó módon  megint a rivális jutott lépéselőnyhöz (4-5).
A fordítás kényszerével kezdték a negyedik nyolc percet Birosék,  s éppen a "cséká" pattintott nagyszerűen a bal felső sarokba a  negyed elején, emberelőnyös figura befejező embereként (5-5).   Kevesebb, mint három perc volt hátra, amikor Varga Dániel a jobb  "csücsköt" tesztelte, a görögök vitatták ugyan, hogy a labda benn  lett volna, de a bírók megadták a gólt (6-5). Aztán meg visszaadták  az esélyt a görögöknek is, akik nem tudtak élni a lehetőségeikkel,  egészen a hajráig: kilenc másodperccel a dudaszó előtt fórból  alakult 6-6-ra az állás, Kemény kapitány időkérése sem segített,  maradt a döntetlen.
Ezúttal rossz formában és felfogásban játszott a magyar gárda,  amely bár nyerhetett volna, igazság szerint nem szolgált rá  mindhárom pontra. A csoportelsőség, ennél fogva a közvetlen  elődöntős szereplés azonban változatlanul elérhető.
Pénteken az oroszok következnek (13 ó).
Korábbi szerdai eredmények:
B csoport:
Szerbia-Oroszország 16-10 (7-2, 3-3, 1-1, 5-4)
Németország-Macedónia 8-7 (3-1, 3-1, 2-4, 0-1)
A csoport állása: 1. Magyarország 7 pont, 2. Szerbia 6 (35-24), 3. Németország 6  (23-23), 4. Görögország 4, 5. Macedónia 3, 6. Oroszország 0.
A csoport:
Olaszország-Törökország 9-4 (2-1, 1-1, 4-1, 2-1)
Később: Románia-Horvátország 18 ó, Montenegró-Spanyolország 20:40 ó.

Forrás: Heol