Keresés: „templom” (79 találat)

A mai városi közgyűlés élőben, percről percre

· Politika

Ma reggel kilenc órától másodszorra ül össze az új összetételű Városi Közgyűlés. Az eseményeket élőben követhetik portálunkon. Tárgyalják a Dobó tér - Egerpatak - Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációját, valamint az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházásokat is.

9.05 Gyülekeznek a képviselők.

9.16 Míg várakozunk, Habis László polgármester interjút ad.

9.25 15 képviselő jelentkezett be, a Közgyűlés határozatképes.

9.26 Császár Zoltán, független képviselő kíván szólni a rendőrséghez. Pozitív tapasztalait sorolja: az iskolások gyalogátkelőkön való védelme és a Mindenszentekkor való jelenlétüket is köszöni a Bűnügy-osztályvezető parancsnoknak. A polgárőröket azonban hiányolta a temetők környékéről. Csontos Ambrus tűzoltóparancsnokot is köszönti a kórház előtt nyújtott segítségéért a lehetséges közlekedési katasztrófák megelőzésében.

9.31 A rendőrség képviselője reagál Császár Zoltán észrevételeire, védve a polgárőröket.

9.33 Császár Zoltán bejelentette, hogy az alpolgármester úrral szeretne arról tárgyalni, milyen szobor kerüljön a Bacchus-szobor helyére a Szépasszony-völgyben, hogy ne essen a vandalizmus áldozatául.

9.35 Habis László bejelentette, hogy 16 képviselő van jelen.

9. 36. Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester napirend előtt emlékezik meg 1956 november 4-ről.

9.37 Egy perces felállással emlékeztünk meg az eseményekre.

9.38  Bognár Ignác (Jobbik) képviselő hívja fel a figyelmet a délutáni megemlékezésekre.

9.40 Tóth István és Bognár Ignác jobbikos képviselők a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak támogatására ajánlja fel elsőhavi tiszteletdíjukat. Kéri a képviselőtársakat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz.Külön kéri a  FIDESZ-KDNP képviselőit erre, mert Orbán Viktor is azt kérte, hogy mindenki lehetőségei szerint segítsen.

9.42 Habis László polgármester elmondta, hogy a Városházában elhelyezett urnába tettek adományokat, s a frakció valamennyi tagja adakozott.  Kinek-kinek lehetőségeire bízza, hogy milyen adományokkal járul hozzá a katasztrófa enyhítéséhez. Véleménye szerint az egri vállalkozások, civil szervezetek már nagyon sokat tettek, a város közvéleményét komolyan foglalkoztatta az ügy.

9.44 Császár Zoltán kér szót. Egy évvel ezelőtti borsodi példát említ, s a Bibliából idéz. Véleménye szerint a legnagyobb adományozó az, aki nem kamerák előtt jelenti be eme szándékát.

9.47 A Napirendet 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.48. Flaskay Mihály, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság külsős tagja esküt tett.

9.51 Az első napirendi pont Rázsi Botond alpolgármester felmentése a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója pozícióból mandátuma megszerzése miatt. 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.54 Habis László polgármester köszönetét és elismerését fejezi ki Csonros Ambrus tűzoltó ezredes úrnak az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokaként végzett munkájáért. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy Csontos Ambrus tűzoltó ezredes urat a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaztóság igazgatói feladatainak ellátásával kívánja megbízni. A jelenlévők egyhangúlag elfoglalták a határozati javaslatot.

9.58 A rendelet-tervezetek következnek

10.00 Dr. Estefán Géza az állandó bizottságok feladatairól és hatásköreiről nyújtott be javaslatot. 15 igen és egy tartózkodás mellett elfogadták.

10.02 A negyedik napirendi pontot is elfogadták, ami az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az alpolgármesterek költségátalányáról és a társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendjéről szólt. Hozzászólás nem volt.

10.06 Csákvári Antal tanácsnok ismerteti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló javaslatot. Szeretné emellett, ha cégek, vállalkozások is támogatnák a diákokat, akiknek fontos, hogy Egerben minél több jó szakmunkás tegye le a szakmát, s maradjanak is itt Egerben. 16 igennel egyhangúan elfogadták a rendelet-tervezetet.

10.09 Ficzere György tanácsnok a Károlyváros Városrász Szabályozási Tervének módosításáról szóló javaslatot ismerteti. Egyhangúlag elfogadta Közgyűlés a rendelet-tervezetet.

10.12 Ficzere György tanácsnok úr az árvízi szintjelzőtáblák helyi védelem alá helyezését kéri. Császár Zoltán, független képviselő fájlalja, hogy őt nem kereste meg a tanácsnok úr, mert kihagyták a tervezetből a Patika Múzeumnál lévő táblát. Javasolja, hogy ezt a táblát is vegyék fel a listára.

10.15 Sós István alpolgármester kér szót, véleménye szerint nem kérdőjelezhető meg a Ficzere úr jó szándéka a táblákkal kapcsolatban.

10.17 Ficzere György szerint mellékletként felkerülhet a tábla a listára, van kiegészítési lehetőség, nem kell mindig rendeletet módosítani. 16 igennel a rendelet-tervezetet 30 napos közszemlére tették.

10.20 Az előterjesztések következnek. Az Egri Kistérség Többcélú Társulásában az önkormányzatot képviselő polgármester helyettesítésének rendjéről egyhangúan elfogadták a határozati javaslatot.

10.21 Elfogadták az előterjesztést önkormányzati bérlakás tekintetében fennálló bérlőkijelölési jog megszűnésére, valamint önkormányzati tulajdonú külterületi ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről, egyhangúlag.

10.23 Csathó Csaba tanácsnok ismerteti az előterjesztést a siófoki 7452 hrsz-ú ingatlan tulajdoni illetőségére érkezett vételi ajánlatról. Kéri a Közgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadták.

10.26 Csathó Csaba tanácsnok korábbi közgyűlési határozat visszavonását kéri, az X-Pen Kft. nem tudja vállalni az Ifjúsági Házban lévő üzlete helyett biztosított magasabb fenntartású ingatlan költségeit. A rendeletet elfogadták, kisebb helyiséget kaphat a Kft.

10.30 Habis László polgármester a belváros rehabilitációjáról szóló előterjesztést ismerteti. Arról döntenek, mely szervezetekkel alkotnának konzorciumot (Heves Megyei Önkormányzat, Konventuális Ferences Minorita Rend, Egri Református Egyházközség, Egri Római Katolikus Érsekség, Heves Megyei Vízmű Zrt., Egri Városfejlesztési Kft., Agria Parkoló Kft.). Habis szerint különösen fontosak ezek a projektek, számos műemlék újul meg, s viszonylag közel állnak már a megoldáshoz.

10.32. Pál György (MSZP) képviselő nem látja akadályát az előterjesztés elfogadásának, de véleménye szerint a Centrum áruház alá kellene kisebb mélyparkolót építeni, valamint megoldást tartani a Centrum áruház szebbé tételére.

10.39 Császár Zoltán a műemlékek állapotáról szóló aggályait ecseteli. Örülne, ha megvalósulnának a rekonstrukciók, de szeretné meg is élni azt. Kíváncsi arra, mire lesz kilátás a Minorita-templomból, szerinte a Főiskola tetején csodálatos a körpanoráma, oda építene például kávézót. Összességében jónak tartja a Dobó tér - Eger patak - Belvárosi térsor funkcióbővítő javaslatát, de azt javasolja, hogy körültekintően végezzék a munkát, és csak ameddig a pénztárcájuk bírja.

10.45 Habis László szeretné a létesítményeket konzerválni, a romokat restaurálni, s a közönség elé tárni a látványosságokat. Azt állítja, hogy mozgó célpontra lőnek, mert folyamatosan változnak a feltételek. Megkíséreltek kompromisszumos megoldást találni, de elképzelhető, hogy túl nagy kockázatot vállalnának a projekt néhány pontjának vállalásával. Létrejön egy egységes térrendszer, amit a föld alatti létesítmény hivatott kiszolgáltatni. Raktárokat, közlekedő tereket, nyilvános illemhelyeket tartalmaz, s fontos, hogy megépüljön. A kiszolgáló funkciók biztosítása tehát adott. A Centrum áruház kérdése bonyolult és kényes, még sok tárgyalást folytatnak ez ügyben.

Császár Zoltánnak a polgármester elmondta, hogy pár száz millió forint megtakarítás is várható. Az Irgalmasok kápolnájának a homlokzatfelújítására a műemlékvédelemmel egyeztetéseket folytatnak, annak érdekében, hogy annak műszaki tartalma, lehetővé tegye a rendelkezésre álló forrásokból történő felújítást. A Minorita templom felső panorámájáról pedig rendelkezésre áll fotóanyag a csodálatos kilátásról.

10.56 Bognár Ignác (Jobbik) szerint a vele tárgyaló emberek szemében ellenszenvet váltanak ki a változtatások. Azt mondja, bárcsak akkor ne lett volna pénz, amikor a Centum áruházat építették meg. Neveket szeretne hallani, hogy kik engedték állami tulajdonból magántulajdonba a Centrum áruházat, ami miatt most szinte cselekvőképtelenek.

10.59 Császár Zoltán szerint egy város életében nagyon fontos a kockázat elkerülése. Egy rossz döntés miatt is el lehet adósodni. Azt javasolja, hogy addig takarózzunk, ameddig a takarónk ér, s az is kényelmes legyen. Szerinte a Centrum áruháznak nincs helye a Dobó téren. Nem tudja milyen áron lehet kivásárolni, de véget kell vetni az áruház torz képének a belváros szívében. A látogatók a történelmi értékek, a látnivalók és a jó borok miatt jön.

A független képviselő szerint le kell venni a Dobó téri lovasszoborról a politikai hámot.

11.05 Dr. Csarnó Ákos (LMP) segítséget szeretne segítséget kérni, pártjával szeretne a szakmai programokban részt venni.

11.06 Sós István (FIDESZ-KDNP) kiemelte, hogy ez egy most is változó projekt, de mindenkit a jószándék vezérel. Állítása szerint még hónapjaik vannak, hogy kikristályosítsák a részleteket. Úgy gondolja, hogy túl sok ez a két szobor a Dobó térre.

11.08 Csathó Csaba (FIDESZ-KDNP) szerint az összes résztvevő szebbé és jobbá akarja tenni a város képét. Bár a módról eltérnek a vélemények, de egyre közelednek az álláspontok. Úgy gondolja, hogy az értékeket megőrizve kell újszerűvé varázsolni a Dobó teret. Elsősorban a többség véleményét kell figyelembe venni.

11.11 Pál György (MSZP) Csarnó Ákos kérésére reagálva azt javasolja, hogy a dokumentumokat bocsássák az összes képviselő részére nyomtatott formában. Sós úr hozzászólását örömmel nyugtázta, szerinte is szükség van az egriek véleményére a változtatásokkal kapcsolatban.

11.13 Császár Zoltán szeretne pár szót szólni építő jelleggel. Egert egy ékszerdoboznak tartja, s kéri, hogy szét ne pakolásszanak mindent.

11.16 Saárossy Kinga szerint törekedni kell arra, hogy az egriek jól érezzék magukat, s hozzátette, hogy nagyon jól mutatna a szobor a Centrum áruház helyén.

11.17 Habis László óvná magukat attól, hogy 20-30 évekkel ezelőtti állapotokhoz ragaszkodjanak a visszaállítás során. Jelzi, hogy a napirendnek ez a téma nem volt tárgya, a projektlista és a konzorciumi listáról kell ma szavazniuk.

A polgármester elmondása szerint a Centrum áruházat állami vállalatok privatizálták, a városnak nem volt elővásárlási joga.

A sétálózónákat és a közlekedési területeket igényes anyaghasználattal fogják megvalósítani.

11.24 A projektlisták módosítását 14 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták. A konzorciumi partnerek listáját ugyanebben az arányban fogadták el.

11.25 Habis László a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést ismerteti. Évente kétszer díjmentesen törleszthető a hitel.

11.27 Pál György (MSZP) arra kíváncsi, hogy 4 év alatt miért duplázódott meg az Önkormányzat hitelállománya, mik valósultak meg ebből?

11.29 Habis László szerint Eger ebben az évben 500 millió forinttal kevesebb támogatást kap, mint 4 évben. A városnak igen jelentős amortizációs pótlási-kötelezettsége is volt. Az adatok rendelkezésre állnak, minden hatósági rendszer kritikáját kiállja a közlési rendszerük.

11.35 Pál György (MSZP) szerint a polgármester gyakran említi a Líceumot és az Érseki Palotát, mint rekonstrukciókat,melyekhez költségekben vajmi kevés köze volt a városnak.

11.37 Habis László nem kíván Dr. Nagy Imre, korábbi polgármester felelősségében osztozni. Szerinte Eger városa az egyik legjobb gazdálkodó a Megyei Jogú Városok tekintetében. A közoktatás normatív finanszírozását említi példának, nem zártak be iskolákat.

11.40 Dr. Gál János, Eger Megyei Jogú Önkormányzat könyvvizsgálója kér szót. Rámutat, hogy negyedévenként készít kimutatásokat. Akinek problémája van a költségvetéssel kapcsolatban, kéri forduljon hozzá.

11.43 14 igen, 1nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról.

11.44 Habis László polgármester ismerteti az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházások kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárásról szóló előterjesztést.

11.45 Dr. Csarnó Ákos (LMP) azt kérdezi, indokolt-e a pályázat?

11.46 Pál György (MSZP) javasolja, hogy szavazzák meg az előterjesztést, hogy ne kelljen a városnak 60 millió forintot visszafizetnie, bár azt látja, hogy ez így nem felel meg a saját rendelkezéseiknek sem.

11.48 Habis László polgármester elmondja, hogy jelen álláspontuk szerint a projekt megvalósításához szükséges a jelenlegi műszaki tartalom felülvizsgálása. Túl rigorózusnak tartja a műszaki tartalmat. 2 hete derült ki, hogy ez módosítható: építési, épületgépészeti és anyagfelhasználási változások is lehetségesek.Kevés vállakozás képes komplex ajánlatot adni. Ezért másféle közbeszerzési eljárásban gondolkodnak: minél több egri vállalkozást szeretnének bevonni a munkálatokba, felosztanák tehát a műszaki részt a beruházás kivitelezésében.

11.51 16 igennel egyhangúan fogadták el a határozatot.

11.54 Habis László ismerteti az előterjesztést az Egri Vízilabda Klub rendkívüli működési támogatásáról. 9 millió forint támogatást adnának a Klubnak a jó eredményekre hivatkozva.

11.55 Császár Zoltán kiemeli, hogy egyedülálló értéke a vízilabdacsapat, de ezt az egyedülállóságot fájlalja, mert korábban jó futballcsapatunk, kézilabdacsapatunk volt, Szerinte más sportágakat is kellene támogatni. A turizmusra is jó hatással lenne, ha jönnének a mérkőzésre a turisták.

11.58 Dr. Csarnó Ákos (LMP) is kéri a Közgyűlést, hogy más sportklubokat is támogassanak.

11.59 Habis László kiemeli, hogy az elmúlt években folyamatosan növelték az élsport támogatását, egy rendkívül nehéz időszakban. Császár Zoltánnak elmondja, hogy a diáksportot, az utánpótlás nevelését  is fontosnak tartják.

12.02 16 igennel egyhangúlag támogatják a határozati javaslatot.

12.05 Az előterjesztést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2011. évi ellenőrzési tervének megállapításáról 13 igen szavazattal egyhangúan elfogadták.

12.06 A tájékoztatók következnek.

12.07. Elfogadták a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, illetve a Polgármester 2010. III. negyedében saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseinek végrehajtásáról szóló tájékoztatót 13 igennel.

12.08. Elfogadták a tájékoztatót a "Közlekedésfejlesztés megvalósítás Eger városban a Deák Ferenc utcában" című projekt fizikai megvalósulásáról 12 igennel, egyhangúlag.

12.09 Elfogadták a tájékoztatót a 2010. évi idegenforgalmi nagyrendezvényekről. Orosz Lászlóné tanácsnok nincs jelen.

12.10 Elfogadták a tájékoztatót a TÁMOP 3.2.11/10-1 Nevelési-oktatási intézmények tanórai,tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatására kiírt pályázatok eredményéről 13 igennel egyhangúan.

12.13 Dr. Misz Mihály (FIDESZ-KDNP) kér szót. Véleménye szerint Dr.Sós Tamás tönkretette Heves megye minden kórházát. Egy tollvonással tönkre lehet tenni mindent, de újjáépíteni nagyobb idő. Elmondta, hogy miután Fűtő László igazgató úr kezet fogott a városi polgármesterrel és a megyei elnökkel, így végre megkezdődhet az érdemi munka. Az elmúlt két év egy szörnyűség volt Dr. Misz Mihály szerint.

12.16 Habis László alátámasztotta Dr.Misz Mihály hozzászólását, valóban megtörtént az összefogás.

12.17 Dr, Csarnó Ákos (LMP) átmeneti korcsolyapálya-lehetőséget javasolt.

12.18 Habis László felhívja a figyelmet, hogy a távhő szempontjából nagyon körültekintően kell kezelni az ügyet, keresik a megoldásokat.

12.20 Megkezdődtek a lakossági felszólalások. Az Egri Est Café hányattatott soráról van szó: nincs fűtés az egykori Ifjúsági Házban, ahol az Egri Est Café jelenleg működik, a bérleti díjat pedig ugyanúgy ki kell fizetni. Időpontot szeretnének kérni, hogy mikor tárgyalhatnak.

12.23 Habis László polgármester szerint az Egri Est Cafénak számos lehetőséget ajánlottak fel, de túlzottak az elvárásaik. Igyekeznek elfogadható megoldást találni.

12.25 Gondolkodj okosan' országos versenysorozat. Nagy magyarok témakörben

12.29 Szabó Pál két témában szól. Kérdezi, hogy a közbeszerzések elbírálása módosul-e. Habis László polgármester szerint a gyakorlat nem változik, minden tiszta és áttekinthető. A közmeghallgatást decemberre időzítik.

12.36 A hozzászóló hiányolja a város lakóit, szerinte reagálniuk kellene a felvetült témára. Úgy gondolja, hogy a lovasszobor nem árt senkinek. A Táncpalotát is azoknak kellene kifizetni, akik igényt tartanak rá. A felszólaló a nyolcadik percben már a személyes ügyeit taglalja.

12.43 Legközelebb november 25-én lesz közgyűlés, a további pontokat zárt ülésen tárgyalják.

Forrás: Egriszín

A helyi értékek mentén…

· Kultúra · Szabadidő

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A Kulturális Örökség Napján a könyvtárban

· Kultúra · Szabadidő

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

Mélyszántás a Templom Galériában

· Kultúra · Szabadidő

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

Bányászok és emlékművük

· Belföld · Szabadidő

Felemelő és megható volt vasárnap az Egercsehiben tartott Bányásznap. Emlékhelyet avattak, melyet az Egercsehi Bányász Baráti Kör hozott létre pályázati pénzből és saját kétkezi munkájával.

A bányászat  az 1800-a évek végétől 1989-ig tartott Egercsehiben és környékén, akkor zárták be a bányát. A volt bányászok között erős kötelék él ma is. Az emberpróbáló munkában töltött évek, az erős munkakapcsolatok, az egymásra figyelés a mélyben, a közös felelősség a veszélyes munkában olyan közösséget kovácsoltak, amely most is összetartja őket. Ápolják a barátságokat, a hagyományokat.

A Bányász tér alakult át emlékparkká.  A már tavaly felállított monolit emlékkő körül, most csodaszép park teremtődött, hogy kellemes környezetet adjon az odalátogatóknak. Virágok, padok, lámpák szép pázsit várja az öregeket és fiatalokat. A téren álló templomban új, fából faragott Szent Borbála vigyázza őket. A templomtoronyból az ünnepség végén megszólalt az odatelepített elektronikus toronyzene, a Bányászhimnusz hangjai betöltötték a környéket, és a megjelentek múltlátó tekintettel énekelték vele együtt:  „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük…”

Simon Sándor a Baráti Kör elnöke számtalan köszönetet fogadott,  az elnökség és tagság megindultan lapogatta egymás hátát. A bányászok kemény legények, a könny csak a hozzátartozók szeméből csordult ki. A gyermekek és unokák látták, érezték, mit jelent a bányászok összetartozása. Milyen példát adnak a tisztességes emberi helytállásról, egymás megbecsüléséről, a közös múlt hagyományőrzéséről.

Jó szerencsét! – köszöntötték egymást az ünneplőbe öltözött bányászok. Jó szerencsét ahhoz is, hogy ez a szép emlékhely sokáig őrizze hibátlan állapotát! Védje, szeresse, használja az emlékparkot jó szerencsével Egercsehi lakossága és az emlékezni idelátogatók!

Forrás: Egriszín

A Magyar Dal Napja Egerben

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Hét helyszínen, több mint 30 előadó várja a közönséget szeptember 12-én a Magyar Dal Napján. Eger ebben az évben a Magyar Dal Fővárosaként csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, melynek részleteiről a szervezők számoltak be ma délelőtt, a Forrás Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

2008-ban rendezték meg először a Magyar Dal Napját a Szigeten. Presser Gábor ötletéből mára országos fesztivál kerekedett, melynek tiszteletbeli fővárosa idén Eger. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ több intézmény mozgósításával, rendkívüli kínálattal készül az ünnepre. A város hét pontján szólnak a magyar dalok, amelyek között mindenki találhat ízlésének, zenei világának leginkább megfelelőt.
A kulturális értékeket felvonultató, és párhuzamosan gasztronómiai élményt kínáló esemény utat nyithat az intézmények közötti, további hatékony munkához, hangsúlyozta tájékoztatón Ponyi László az EKMK igazgatója, aki kiemelte, hogy a rendezvényen többféle zenei világ, műfaj jelenik meg és a produkciók minden korosztályt meg tudnak szólítani.

Szabó Attila a Csík zenekar tagja elmondta, hogy az eredeti elképzelés a Csík zenekar és Presser Gábor együttműködése kapcsán fogalmazódott meg, s így Eger mint helyszín rögtön felmerült.
A program hátterét több hónapos szervezőmunkával az Egri Kulturális és Művészeti Központ teremtette meg, a pénzügyi feltételeket pedig az FHB biztosítja. A pénzintézet Egerben is fontosnak tartja a magyar dalkincs támogatását.

A nem mindennapi zenei esemény fő helyszíne a Bikavér Színpad a Dobó téren, ahol a hivatalos megnyitón Presser Gábor lép közönség elő a Csík zenekar társaságában. Őket Pál Pista bácsi műsora, Ferenczi György és a Rackajam, a Gajdos Zenekar, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó, a Csík Zenekar és az este fénypontjaként a Kiscsillag.
A Kis-Dobó tér színpadán a Magyar Dal Napján délelőtt várja a klasszikus zene kedvelőit. A Cantus Agriensis hangszeres kísérettel magyar bordalokat, reneszánsz és középkori énekeket ad elő reneszánsz öltözetben, majd a Zenélő Iskolák nevű gyermekkórus fakad dalra.
A Minorita templomban egy hagyományos magyar misét tartanak, amelyen Seiben Mátyás Missa Brevis című művének hangjai csendülnek fel.
A Rádió Eger 16 éve ad ritmust a városnak, és veszi fel Eger tempóját. Nemcsak a zenében, hanem a fontos közhasznú információkban is. Így tesz a Magyar Dal Napján is, amikor műfajokon átívelő programmal készülnek,

Vasárnap a Dal főutcájává alakul a széchenyi utca. A fellépők sorát délelőtt 10 órakor a helyi fiatalokból alakult Ethnofil zenekar indítja, majd Huzella Péter és barátai, Agria Voices következnek. Délután a Popdaráló című műsor egyik vokálosával Büdi Szilárddal karaokézhatunk, majd a Rejtező zenekar, Hetedhét zenekar, Cabaret Band, Team Rock Band, a Shapat Terror és a Buszkasi következik. Az estét a NemJuci zárja.
Az egyik helyszín a már másfél évtizedes múltra visszatekintő Egal klub, aminek léte a magyar dal körül forog, jelentette ki Juhász Mihály, a klub vezetője. A helyszínen vasárnap 0 órakor kezdődnek az unplugged koncertek a Plusz Jel, a Superego és a Feeling Sheep közreműködésével. A klub programjában ez alkalomból szerepel a Magyar zenék háza is.

Különleges helyszínnek ígérkezik a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye, ahol „Presser Gábor és egri kortársai” címmel nyílik kiállítás, melynek anyagát az egri városi könyvtár olvasói, a zenei könyvtár tagjai, valamint a város közművelődési intézményei segítségével a zenei könyvtár állította össze. Régi hanglemezek, kották, fotók, vendégkönyvek, archív anyagok szerepelnek a válogatásban. A zenei programban közreműködik a Magyar Dal Napjára alakult egri formáció két fiatal duettje, Kabai Rozi és Jacsó Erik.. Repertoárjukon LGT, Quimby, Cseh Tamás dalok.  Őket egy szintén erre a napra létrejött alakulat a Hársfai-Fazekas-Hubay Trió Magyar musicalt és operett előadásaik követi, majd az Extázis zenekar: Unplugged koncertje zárja a könyvtári programokat. A Könyvtár Dobó téri sátrában a Magyar Dal Napja totó helyes megfejtői egy éves tagságot vehetnek át.

A szervezők a kisgyerekes családokra is gondoltak, egész nap játszóházak, gyermek műsorok, kézműves foglalkozások várják a kicsiket az Agria Parkban, ahol gyermekdalokat énekel a Dongó Együttes, majd a Kaláka és Farkasházi Réka lép fel.

A város egész nap a magyar dalt ünnepli, a zene mellett finom étkekkel és kiváló egri borokkal. A finom falatokat reggeltől estig az Excalibur Középkori Lovag étterem garantálja, a finom borokat pedig Gál Lajos és az Egri Bormíves Céh Egyesület borászai.
az eseményhez kapcsolódik a Magyar Dal Bora, amelyet kizárólag ezen a napon és csakis Egerben lehet megvásárolni a Dobó téri EKMK sátorban.
A „Magyar Bor Dalát” is ezen a napon hallhatja először a közönség. A közönséget a Zenevonat szállítja  a színpadok között.

Forrás: Egriszín

XV. Eger Ünnepe

· Szabadidő

Tizenötödik alkalommal rendezik meg az Eger Ünnepe programsorozatot szeptember 17. és 19. között. A fesztiválon 12 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be
és várja színvonalas, változatos programokkal az érdeklődőket.

Eger patak takarítás, véradás, Barokk Futóparádé, Ifjúsági Nap és még rengeteg változatos program várja az érdeklődőket a XV. Eger Ünnepén.
15 éve hívták életre a város civil szervezetei a társadalmi összefogást sürgető Eger Ünnepe fesztivált, amely minden évben színvonalas programokkal informálja és szórakoztatja, mind az egrieket, mind az egyre nagyobb számban ide látogató vendégeket.
A programsorozat a város civil szervezeteinek nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Dobó téren 12 szolgáltató sátor várja az érdeklődőket, szerveznek konferenciát, sport, kulturális és felvilágosító programokat.
XV. EGER ÜNNEPE PROGRAM

2010. SZEPTEMBER 17-18-19.

Bitskey Aladár Sportuszoda
Eger Ünnepe előzetes programja
Szeptember 11-12. Senior Úszóverseny szeptember
Házigazda: Senior Úszó Klub

2010. SZEPTEMBER 17. PÉNTEK

Bitskey Aladár Sportuszoda
10.00-14.00 Országos Olimpiai Iskolák Úszóversenye
Házigazda: Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség

DOBÓ TÉR
12.00               Önkéntes véradás

14.00-21.00      IFJÚSÁGI NAP
Ifjúsági civil szervezetek információs és tanácsadó szolgáltatásai a Dobó téren

14.00-18.00    British Council-Aktív állampolgárok programja
14.00-18.00    Nemzetközi Babahordozó Hét program keretében „Hordozós városnézés” kisbabával
14.00-18.00    Szolgáltató egri civil szervezetek
Tanácsadás
Polgárőrség, Eger, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Ételt az Életért Alapítvány,
T-Home, Oriflame, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület

EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00    Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger

16.00               XV. Eger Ünnepe megnyitó
Megnyitja: Szervezőbizottság
Köszöntőt mond: Habis László Eger MJV. Polgármestere
Jó Tanuló, Jó Sportoló díjátadás

Városháza Díszterem
17. 00             Virágos Egerért verseny díjátadás

Ferences templom
18.30               Andante kórus hangversenye

2010. SZEPTEMBER 18. SZOMBAT

EKF Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
8.00                 Street-bool iskolás bajnokság
Házigazda: Egri Lokálpatrióta Egylet

Egri Termálfürdő
10.00               Szabad Strandnap egrieknek
14.00               Családi úszóverseny
Házigazda: Integra Agria SE

Balassi Bálint Általános Iskola
10.00               Autó nélkül Eger Ünnepén komplex program
Házigazda: ECK Szabadidő Szekció

Szépasszonyvölgy
10.00               Bográcsfőző verseny
Házigazda: ECK Kereskedelmi és  Idegenforgalmi   Szekció

Skála parkoló
10.00               Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kiállítása

Bartakovics Béla Közösségi Ház
14.00               Nemzetközi Cukorbeteg Találkozó
Házigazda: Cukorbetegek Egri Egyesülete

EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00    Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger

DOBÓ TÉR
10.00               Szolgáltató egri civil  szervezetek
Tanácsadás……
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány, GTE Egri Szervezete, Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet, Egri Szív Egyesület, Egri Folt Tündérek, Polgárőrség Eger, Egri barátnők a Jövőért Egyesület, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Autóklub ÉMO Regionális Szervezete, Heves Megyei Természetbarát Szövetség, Heves Megyei Diabetes Szövetség, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, Kertbarát Kör Egyesület, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Ételt az Életért Alapítvány, Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Családsegítő Alapítvány, Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh Egyesülett, Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Kh. Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület, Bartakovics Béla Kulturális Egyesület

10.00              Eger Patak Takarítás –gyülekező a Kaptárkő sátra előtt

12.00               Önkéntes véradás

10.00               Egri kifestő könyv szabadtéri kifestő csapaverseny

10.00              Egri művészeti egyesületek, alapítványok színpadi bemutatói
ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete
Mozaik táncstudió
ÉFOÉSZ Szalaparti csoport
Felnémeti Derűs Alkony Népdalkör
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetség Egri Szervezete
Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkör
Jóga ászánák bemutatója
Egri Családsegitő Alapítvány Szivárvány Zenekar
Segítő és Terápiás kutyák Egyesülete
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány tao chi bemutató
Hevesi József Magyarnóta Klub

14.30               Egri szüreti felvonulók
Cukorbetegek Egri Egyesülete Mézvirág Kórusa
Társastánc klub
Vida József:Varázstorony
Adáshiba színjátszó kör
Ezüstidő Szabadidős Egyesület
Pannónia Singers Alapítvány

14.00               British Council-Aktív állampolgárok programja

19.00               Mom’s Favorite koncert

Bitskey Aladár Sportuszoda
18.00               Aranyág Szinkronúszó Gála
Házigazda:

Bartakovics Béla Közösségi Ház
20.00               Cimbalom az Operában - az Egri Szimfonikus Zenekar koncertje az Erkel év tiszteletére

2010. SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP

DOBÓ TÉR
9.00                 Szolgáltató egri civil szervezetek
Polgárőrség Eger, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Cukorbetegek Egri Egyesülete, Baba-Mama Alapítvány, Forrás Alapítvány Eger, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh. Egyesület, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány, Forrás Alapítvány, Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület, Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány

10.00               Belvárosi séta

10.00               Barokk Futóparádé
Szöcske Akrobatikus Rock and Roll TSE,
Pannónia Singers Alapítvány műsora
Kék Ibolya Honvéd Népdalkör

Zenés bemelegítő
10.30                Barokk Futóparádé start
12.00                Barokk Futóparádé díjátadás
Házigazda: Egri Testedző Klub

Mise a megbékélés jegyében

A nemzetek közötti megbékélés jegyében magyar és szlovák nyelvű, rádiós szentmisét tartanak a kassai dómban augusztus 29-én, délben. Ez év márciusában tartottak már hasonló szertartást a pilisszántói római katolikus templomban.

A híveket és a rádióhallgatókat két pap, Juraj Spuchl’ak besztercebányai rádióigazgató szlovákul, Szarvas István, az egri rádió vezetője magyar nyelven köszönti, illetve utóbbi a szertartást is vezeti.
A két ország katolikus rádiói, az egri központú, regionális Szent István Rádió, és a besztercebányai központú, országos Lumen Rádió együttműködése adja meg ennek az eseménynek a hátterét, melyet ezért nyomon követhet a két ország több százezres hallgatósága is. A médiumok ötéves kapcsolatuk alatt több közös európai uniós pályázaton is indultak. A legutóbbi pályázatukat műsorcserék, közös műsorok és kiadványok készítésének, közönségtalálkozók szervezésének támogatására adták be.
XVI. Benedek pápával együtt vallják, hogy a globalizáció ugyan egymás szomszédjaivá teszi a különböző népcsoportokat, de csak szomszédok maradnak és nem testvérek, ha nincs jelen közöttük a szeretet. Nem elég törvényeket, rendelkezéseket hozni, protokolláris találkozókat szervezni. Mindnyájunk szívében meg kell fogalmazódnia a gondolatnak, hogy egymásnak testvérei vagyunk – vallják a kassai szentmise résztvevői. A találkozóval, akárcsak a korábbi pilisszántói rendezvénnyel erkölcsi példát, mintát akarnak felmutatni a politikusoknak, határon innen és túl egyaránt.
A két rádió munkatársai a szlovák-magyar megbékélés jegyében örömet, reményt, vigasztalást akarnak vinni minden otthonba. Kárpát-medencei álmuk, hogy testvériségben, gond nélkül, szeretetben éljenek együtt szlovákok, németek, románok, szerbek, magyarok. Többek között a vallás segítségével, olyan erkölcsi értékekre támaszkodva, melyek túlnőnek a napi, gyakran kisstílű politikai viszályokon.

A hírt küldte: Szent István Rádió

Kitüntetések az állami ünnepen

· Belföld

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A helyi értékek mentén…

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}