Keresés: „termés” (295 találat)

Meghalt Hubai Gruber Miklós rádiós újságíró, író, a Magyar Rádió volt munkatársa, nívódíjasa, 65 éves volt – közölte Hajnal József, a rádió egykori észak-magyarországi regionális szerkesztőségének korábbi vezetője hétfőn.

Hubai Gruber Miklós szlovák nyelven, a zólyomi erdészeti és faipari egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát.

A Magyar Rádió szlovák nyelvű adásában 1983-tól dolgozott, majd a rádió belső munkatársa lett. Heves megyéből, Egerből adott hírt elsősorban a Miskolci Rádiónak, de a Kossuth Rádión keresztül az egész országnak, városról, faluról, tanyáról, emberekről.

Főképpen természetvédelmi témájú rádiós jegyzeteket, újságcikkeket írt, riportokat készített.

Egykori iskolájában, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban szóbeli érettségi tétel lett Döntetlen című kötetének címadó novellája.

MTI

Látványos és figyelemfelkeltő bemutatónak lehettek szemtanúi Eger lakosai szerdán délelőtt. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejt az ártatlannak látszó adventi koszorú és a karácsonyfa.

A kis lakásként berendezett építményben megtalálhatóak voltak mindazon berendezési tárgyak és bútorok, amelyek egy átlagos lakás általános kellékei. Az ünnepi időszakra tekintettel természetesen az építményből nem hiányozhatott a karácsonyfa és az adventi koszorú sem. A bemutató alkalmával arra hívták fel a figyelmet a szakemberek, hogy milyen komoly következményei lehetnek annak, ha nem figyelünk oda a meggyújtott koszorúra, vagy nem megfelelő elektromos karácsonyfa füzért vásárolunk. Pillanatok alatt lángba borította az egész építményt az adventi koszorú tüze, melyet az egri hivatásos tűzoltók oltottak el.

Fontos tudni, hogy a fenyőágakból készült adventi koszorú a fűtött lakásban nagyon hamar kiszárad, az égő gyertyától pedig könnyen meggyulladhat. A koszorút egyetlen percre sem szabad magára hagyni, a helyét pedig úgy kell kiválasztani, hogy a közelében ne legyen éghető anyag. Nagyon gyorsan tud terjedni a tűz a függönyön, a terítőn és a többi berendezési tárgyon keresztül. A gyertyát érdemes nem éghető alátétre helyezni és mindent eltávolítani a közvetlen közeléből.

A rendezvény második felében egy nagyon gyakori konyhai tüzet mutattak be a szakemberek. A kíváncsiskodók megtekinthették, hogy mi történik akkor, ha a tűzhelyen felejtjük az olajat. A tűzoltók egy tipikus hibát szemléltettek, amikor is az emberek egy pohár vízzel próbálják eloltani a meggyulladt olajat. Mikor a víz és az olaj találkozott, akkor több méteres lángcsóva jelezte a kiforrást.

Szigorúan tilos égő olajat vízzel oltani! Amennyiben ilyen eset bekövetkezik a konyhában, akkor csak egyszerűen le kell fedni az edényt, amelyben az olaj ég, de semmi esetre sem szabad azt vízzel eloltani.

Szerencsére Heves megyében nem gyakoriak az ünnepi készülődéssel összefüggésbe hozható tüzek, viszont felkészülni sohasem árt azért, hogy a karácsony békében és nyugalomban teljen.

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.

A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.

A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.

Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.

Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.

Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.

A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.

Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Bejelentés érkezett az Agria Speciális Mentőcsoporthoz a hétvégén, miszerint macskanyávogás hallatszik Egerben az egyik szelektív hulladékgyűjtő konténerből.

Információink szerint az észlelők először az egri Állatokat Védjük Együtt Alapítvány (ÁVE) menhely munkatársait riasztották, akik aztán szóltak az Agria Speciális Mentőknek. Kovács József, a mentőcsoport vezetője a heol.hu-nak elmondta: a Petőfi Sándor és a Mindszenty Gedeon utca kereszteződésében vasárnap egy szelektíves gyűjtőedényben két, nagyon fiatal cicát találtak.

– Az volt a szerencse a szerencsétlenségben, hogy az üveggyűjtő szinte tele volt, így a cirmosok nem kerültek túl mélyre, és viszonylag könnyen hozzájuk fértünk. Alig pár naposak lehetnek még... – mesélte az agriások vezetője. – Annyi bizonyos, hogy nem oda születtek, hanem valaki csak odadobta és sorsára hagyta őket. A mentés után átadtuk a kölyköket a menhely munkatársainak, akik azóta is gondoskodnak róluk.

Megkerestük az egri Szövetkezet utcai menhelyet (ÁVE) is, ahonnan Bíró Mariann arról tájékoztatott: a cicák még csak néhány naposak, és most igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy életben tartsák őket. Jelenleg egy anyamacskát keresnek, hogy a táplálásuk természetes módon történjen. Addig is kecsketejjel etetik a cirmosokat. Hozzátette: amint megerősödnek, és kicsit nagyobbak lesznek, bárki befogadhatja majd a cicusokat házi kedvencnek.

Forrás: HEOL

Megvannak az engedélyek, indul az egri Waldorf iskola

 Az elmúlt hónapok kitartó munkájának köszönhetően mostanra az Egri Waldorf Általános Iskola minden működéshez szükséges engedéllyel rendelkezik. Az ősszel induló osztályokba még lehet jelentkezni, nagy szeretettel várják a gyerekeket az 1.-2., illetve a 3.-4 osztályokba!

Szülői kezdeményezés hívta életre Eger első, államilag elismert alternatív általános iskoláját. Eger város önkormányzata, a Heves Megyei Kormányhivatal, és egyéb hivatalos szervek szigorúan, de mindvégig konstruktív hozzáállással segítették a megyében egyedülálló iskola létrehozását. A leendő iskolaépület felújítása is hamarosan befejeződik.

A Waldorf úgynevezett alternatív tantervű intézmény, de mit is üzen ezzel az iskolaválasztás előtt álló szülőknek?

A Waldorf iskolák államilag akkreditáltak, tehát a gyermekek után ugyanolyan állami normatívát kapnak, mint a hagyományos, állami iskolák. A tanulók a megszokottól eltérő ütemezéssel – tömbösített tantárgyakkal – kis létszámú osztályokban sajátítják el a nemzeti alaptantervben előírtakat. A Waldorf igyekszik kizárni azokat a tényezőket, amelyek csökkentik a gyerekek teljesítményét – mint például alsósok esetében a házi feladat írása, hagyományos értelemben vett osztályzás vagy idegen nyelvek esetében a túl korai írásbeliség –, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az olyan elemekre, amelyek által bizonyítottan javul a hatékonyság, mélyebb, hosszú távon biztos tudás jön létre. Ilyenek többek között a személyre szabott feladatok, a csoportmunka, a zene, a játékos és kreatív gyakorlatok, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele.

A gyerekek mindezt családias légkörben, a természethez közel élhetik meg, ami szintén fontos Waldorf alapelv. Az iskolában a művészeti oktatás is magas színvonalú, ám nem feltétlenül kell művészi véna a beiratkozáshoz. A művészet olyan eszköz, amely kiegészíti, élményszerűvé teszi az oktatást.

Egerben 1998 óta többször próbálkoztak szülők ennek az oktatási módszernek a meghonosításával, ám most először jártak sikerrel. Végül ez az intézmény lett az ország 33. Waldorf iskolája. A gyermekeik jövője iránt érzett felelősséggel hittel, anyagiakkal, és sok-sok munkával létrehoztak egy olyan általános iskolát, ami szerintük a legjobban szolgálja a gyermekük tanulmányait és jövőben való boldogulásukat. Erre a nemzetközi tapasztalatok alapján meg is van minden esélyük, hiszen a Waldorf iskolában végzettek 94%-a továbbtanul a felsőoktatásban.

A Waldorf iskolák az állami normatíván felül a finanszírozáshoz szükséges forrásokat szülői támogatásból fedezik.

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.