Keresés: „vadász” (84 találat)

Aprócska őz és szarvas a gyöngyösi állatkert legújabb lakója.

A gondozók elmondták: nagyos sokszor kirándulók fedezik fel az apróságok búvóhelyét, azt hiszik, hogy anyjuk elhagyta őket. A legtöbbször azonban az anya táplálékot keres, addig bújtatja a kicsinyét.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy legtöbbször akkor tesznek jót a kicsivel, ha nem mennek a közelükbe. Ha az anya megérzi, hogy valaki piszkálta kicsinyét, ott hagyja.

Ezeket az állatokat cumival etetik a gondozók, ők már annyira hozzá szoknak az ember közelségéhez, hogy soha többé nem engedhetők vissza a természetbe, hiszen barátságosan oda mennek még a vadászhoz is.

Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.

Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.

Farsang Farki Vigadalmat rendeztek a kisnánai várban.

A látogatók ezen a napon nem csak a várat ismerhették meg, hanem akár kincsvadászaton is részt vehettek, a hölgyek pedig kipróbálhatták boszorkányos tudásukat. A versenyen fő szám volt a szemmel verés, a bájital készítés, de megtudhattuk, hogy a közlekedésre használt seprűnél elől kell lenni a ciroknak, ha nem tolatni akarunk...

Egy édesanya tett bejelentést hétfőn az Egri Rendőrkapitányságon, miszerint 2014. január 22-én 15 óra 45 perc időben az egri Alvégi utcában gyermekkorú lánya közlekedett gyalogosan, amikor megállt mellette egy világoskék színű személygépkocsi. Az azt vezető, 40 év körüli férfi obszcén kifejezéseket mondott neki - tájékoztatott Soltész Bálint, megyei rendőrségi szóvivő.

Úgy tudjuk, a férfi azt kérdezte a kislánytól, hogy "megmutathatja-e neki a fütyijét?".

A eset 22-én történt, a család azonban csak 5 nappal később tett feljelentést. Megkerestük a szülőket: elmondták, hogy nagyon felzaklatták őket a történtek. Ígérték, hogy mások okulására elmondják a történteket, a megbeszélt interjút azonban később sms-ben lemondták.

Makláron kb. egy hete ugyanígy történtek az események: a világoskék kocsiból, egy 40 év körüli férfi szólította le a kislányokat, valamit mutatni akart. A lányok elszaladtak, otthon mesélték el, mit mondott a férfi.

Kapcsolatba léptünk a családdal, a lány apja kameránk előtt mesélt az eseményekről.

Az Egri Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az említett időben látta a környéken a személyautót, illetve annak vezetőjét, továbbá azokat, akiknek hasonló cselekmény elkövetéséről van információjuk jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányságon, vagy telefonon a 112-es vagy 107-es segélyhívón tegyenek bejelentést.

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.

A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.

Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben - állítják a szakemberek a nyomok alapján.

A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.

Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.

A szakemberek szerint a turistáknak nincs mitől tartani: az egészséges farkas messziről kiszagolja az embert és elkerüli.

Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.

„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.

Átjelentettek tízezer embert

A felszámolásokban utazó csoport ugyanis továbblépett: a jellemzően sok embert foglakoztató területeken (például takarítás, őrzés-védelem, szállítmányozás) működő cégek alkalmazottait átjelentették különböző munkaerő-kölcsönző cégeikhez. Őket utána gyakorlatilag feketén foglalkoztatták, a bevételeiket pedig fiktív számlákkal ellensúlyozták.Ehhez bonyolult fiktív számlákat gyártó cégcsoportjuk volt, amiknél a céget, ha a NAV elkezdett vizsgálódni, azonnal eladták egy-egy ukrán, szerb vagy román tulajdonosnak, akit természetesen soha nem lehetett többé megtalálni; a céget pedig nyugodtan hagyhatták bedőlni. Az eredeti megrendelők megkapták ugyanazt a – például takarítási – szolgáltatást, az alkalmazottak pedig jellemzően dolgoztak tovább abban a tudatban, hogy be vannak jelentve egy tisztességesen működő céghez. Velük egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, hiszen évekig működött ez a modell, az elmaradt járulékok miatt a káruk jelentős, de nem tudni, hogy ki kártalanítja őket. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a költségelőnnyel rengeteg tisztességesen működő céget tudtak kiszorítani a piacról az adott iparágakban.

Átlagosan havi százmillió

Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.

Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.

A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.

Forrás: INDEX

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított egy egri férfi ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2010 nyara óta folyamatosan, több fiatalkorú lánnyal létesített szexuális kapcsolatot, valamint tudtuk és belegyezésük nélkül pornográf tartalmú felvételeket készített róluk.

 Továbbá megalapozottan gyanúsítható azzal is, miszerint az egyik fiatal lányt megfenyegette, hogy ha nem folytatja vele a kapcsolatot, akkor nyilvánosságra hozza a felvételeket.

 A nyomozók a napokban házkutatást hajtottak végre Sz. Attila egri otthonában, melynek során különböző adathordozókon pornográf felvételeket, illetve több helyen rejtett kameráknak kialakított üregeket találtak.

Az eljárás során a férfitól lefoglaltak az intézkedő rendőrök egy engedély nélkül tartott vadászfegyvert és éles lőszereket is.

 A 43 éves féri ellen tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntett, kényszerítés bűntett és lőfegyverrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A nyomozó hatóság a gyanúsítottat bűnügyi őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet az Egri Járásbíróság tegnap el is rendelt.

Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.

Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.

Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.

A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.

Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol