Keresés: „család” (788 találat)

Az elmúlt hétvégén beigazolódott, hogy az Érsekkert ideális az Egri Hegyközség által rendezett Egri Bikavér Ünnep lebonyolítására- állítja Tarsoly József Eger Város Hegybírója sajtóközleményében.

A visszajelzések alapján kiderült, hogy jó döntésnek bizonyult a borok számának növelése, a fehér borok bemutatkozása illetve a rendezvény időtartamának növelése. Július második hétvégéjének időjárása még inkább ráirányította a figyelmet ara, hogy a jövőben az Érsekkertben kerüljön megrendezésre a Bikavér Ünnep.
Nagy öröm volt látni, hogy fiatalok sokasága töltötte meg a KERTET, önfeledten kóstolgatva a borokat és az ételeket.  Az érsekkerti atmoszféra, a kiegészítő programok, a kézműves portékák a családok számára is nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújtottak.  A változatos színpadi programoknak és a zöld környezetnek köszönhetően igazi piknik hangulat alakult ki.
Csütörtöktől vasárnapig nagyszámú közönség használta ki a kínálkozó lehetőséget a kikapcsolódásra. Szombaton, Egerben soha nem látott látogatói létszám élvezte a „Bikavér életérzést”. A forgalmi adatok alapján –mivel ez nem belépő díjas rendezvény- közel 40 ezer látogató tisztelte meg rendezvényünket. Az értékesített bor és ételérem szám alapján mintegy 20%-os forgalomnövekedést tapasztaltunk.
Az objektív mérőszámok alapján kijelenthető, hogy a Dobó tér méreténél és adottságainál fogva immár alkalmatlan a Bikavér Ünnep megrendezésére. A kiállítók és a vendégek bizalmat szavaztak az új helyszínnek, melynek jövő évi bővítését már tervezzük- mondja a Hegybíró.
Bízunk benne, hogy a város legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye elnyeri végre a súlyának megfelelő városi támogatást, megtisztelve ezzel a szőlő-, és bortermelők verejtékes munkáját, hogy Egerben minden év a bor éve lehessen, hiszen Eger a „Szőlő és a Bor városa”.

Ezúton tisztelettel megköszönjük a rendezvény minden támogatójának és a megvalósításban közreműködők segítségét.

Tarsoly József
Eger Város Hegybírója
Az Egri Bikavér Ünnep szervezője

Idén július 13-a és 17-e között rendezik meg a 29. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatot, amely több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról – hangzott el a ma délelőtti sajtótájékoztatón.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család Éve kapcsán a találkozó idei témája a család lesz. A fő gondolat kifejtését és elmélyítését segítik az egyházi és a civil életből hívott előadók és a kiscsoportos műhelyfoglalkozások is, amelyek lehetőséget nyújtanak a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására – mondta Szarvas István egyházmegyei ifjúsági referens.
A fiatalok Kerényi Lajos piarista és Ternyák Csaba érsek mellett idén találkozhatnak majd többek közt Bíró László tábori püspökkel, Beer Miklós váci megyéspüspökkel, Kormosné Debreceni Zsuzsával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztályának, Népesedési és Családügyi Osztály vezetőjével is.

A találkozóról és a jelentkezés módjáról további információ a www.szalokitalalkozok.hu oldalon található.

Forrás: Egriszín

Az Esélyegyenlőség Napja országos programsorozat részeként szombaton rendezték meg Egerben a Dobó téren az Esély Napot, ahol a színpadi programok mellett, több kísérő rendezvény, szervezetek bemutatkozása és családi vetélkedők várták az érdeklődőket.

A programsorozat arra hivatott, hogy felhívja a társadalom figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportokra, a megkülönböztetés mentesség fontosságára, előmozdítsa, erősítése a lakosság toleranciáját. Cél, hogy a sokszínű társadalmi háttérrel rendelkező egyénekből és közösségekből álló társadalom szemlélete változzon, befogadóvá váljon.Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat eszméje a 2002-ben létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által kidolgozott Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban fogalmazódott meg.
Ez a program azon a filozófián alapult, hogy a köztársaságnak a köz társulásának kell lennie, s hogy azzá váljon, ahhoz a társulás minden tagjának egyenlő eséllyel kell rendelkeznie. Mivel az esélyegyenlőség megteremtéséhez a társulás többségének támogatása szükségeltetik, a másoknál esélyesebbekkel is meg kell értetni, hogy az esélyegyenlőtlenség fennmaradása mindenki esélyét rontja.
Ezt a hitvallást az is erősítette, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés elleni küzdelem az európai szociális modell központi eleme volt. A jogi szabályozás intenzíven fejlődött, az Európai Unió antidiszkriminációs szabályozása a világon egyedülállóan fejletté vált, és emiatt sok más államnak is mintául szolgált. Az a gondolat, hogy a jogi eszközök léte csak az egyik lehetséges elem a megkülönböztetés elleni küzdelemben, azonban más, nem jogi intézkedésre is szükség van, az akkor még Európai Uniós tagfelvételére váró Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Sikeresen fejeződött be az a 120 órás képzés Kerecsenden, melyen hátrányos helyzetű családok tanulhatták meg a háztáji kertészkedés alapjai. A tanulás révén megtermelhetik a családnak szükséges zöldség mennyiséget is.

Sári László polgármester reméli, hogy a jó példa ragadós lesz, és mások is követik a most vizsgázottakat, a település más részén is.

Dr. Sós Tamás az MSZP HEves megyei elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: köszönettel tartoznak a pedagógusoknak, szakdolgozóknak. Különösen azoknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. Nagyfokú bizonytalanság van, ingerszegény környezetben végzik munkájukat.

Ma már „bohócnak” nézik azt aki azt szeretné, hogy ne rúgják ki, és ne csökkenjen a bére. A pedagógusok helyzete folyamatosan romlik:

-          Bércsökkenés

-          Elveszik a túlóra pénzt

-          Szakkör és helyettesítési pótlék elvonása

-          Burkolt óraszámemelés

-          Országosan 30-40 ezer pedagógus elbocsátása várható

-          Heves megyében 1500-2000 főt is elérheti az oktatásban dolgozók létszámleépítése

A múlt héten leállították a felnőttképzési támogatásokat a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében.

Veszélyben gyermekeink jövője:

-          Idén 20 százalékos veszteséget szenvedett el a gyermekétkeztetés , ennyivel kevesebb jut a gyermekeknek ételre 2011-től

-          A befagyasztott családi pótlék szintén terhet jelent a gyermekes szülőknek, a gyermekellátást ez a tétel hiánya is rontja

-          A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása és az ingyenes egyetemi oktatás keretszámának felére csökkentése is abba az irányba mutat, hogy a jövő generációnak sokkal nehezebb jövőt kínál az Orbán-kormány

-          Esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképzelések

-          Szétverték a közmunkaprogramot, ami szintén az alacsony keresetűek, munkanélküli térségekben élők élethelyzetét nehezíti, a gyermekvállalást bénítja

-          Az igazságtalan adórendszerrel az átlagos, vagy az átlag alatti keresetűek gyermekeinek létbiztonságát veszélyeztetik, mert a szülők nettó jövedelme csökken, adókedvezményt pedig csak a 300.000 ezer forint felett keresők tudják teljes mértékben kihasználni. Különbséget tesz gyermek és gyermek között: a gazdagabb szülők gyermekei még több lehetőséghez jutnak. Az alacsonyabb jövedelműek többlet adóterheléséből támogatja a gazdag gyermekeket. „A szegény gyermekek fizetnek a gazdagoknak.”

Kerecsenden 10 ezer paradicsom, paprika palántát osztottak szét azok között, akik vállalkoztak arra, hogy saját kertjeik megművelésével családjuk számára termelnének zöldség- és gyümölcsféléket. Az Eger Vidék Kincsei segítségével pályáztak erre a lehetőségre. A közel száz hátrányos helyzetű helyi lakos, először elméleti oktatáson vett részt, hogy a zöldségtermesztés alapjait elsajátítsa.

A mai napon az így megszerzett tudást gyakorlatba is átültették. Sári László polgármester elmondta: a faluban nagyon sok szegény család él, nagy a munkanélküliség és a képzetlen romák száma is igen magas. A növénytermesztés lehetőséget ad arra, hogy a számukra megvásárolhatatlan primőrök is felkerülhessenek ételeik sorába. Az elmúlt esztendőben létrehozott óvodai konyhakert adta az ötletet a saját konyhakertek létrehozására. A pályázat lehetőséget adott, hogy az oktatásban résztvevők növénytermesztői szakvégzetségre tegyenek szert. A palánták szétosztásával nem fejeződött be a program, a munkafolyamatok rendszeres figyelemmel-kisérésével, igény szerint további segítséget nyújtanak a romáknak.

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

20%-os fogyást könyvelhet el városunk és környéke lakossága az első negyedévben. 2011 első negyedévében 355 gyermek született Egerben, közülük 104-nek a szülei élnek a városban, vagyis ezek a gyermekek ténylegesen egri polgárként nőnek majd fel. 2010 hasonló időszakában 400 volt az összesített születési szám, a teljes tavalyi évben pedig 1420 gyermek jött világra a megyeszékhelyen. A halálozások száma a mögöttünk hagyott három hónapban 428 volt.

A házasságkötéseket illetően érdekesség, hogy a tavalyi első negyedévhez képest 30-ról 60-ra nőtt, vagyis megduplázódott a frigykötések száma. (Tavaly egyébként összesen 280 esküvő volt Egerben.) Sajnálatosan a válások esetében is növekvő tendenciáról, magas számokról beszélhetünk.

ÉRDEKESSÉGEK:

Egyre több a „kis esküvő”: számos alkalommal legfeljebb néhány tucat vendég, míg több esetben csupán a tanúk jelenlétében mondanak igent egymásnak a felek.

Az urak jellemzően 30-31 évesen szánják el magukat az esküvőre, míg a menyasszonyok átlagéletkora 28 év körül van, általánosnak mondható tehát az 1-3 év különbség, legtöbbször a férfi javára.

Az első negyedévben két olyan nász is volt Egerben, ahol külföldi volt az egyik fél: egy francia és egy indiai polgár fogadott hűséget magyar nemzetiségű kiválasztottjának a Városházán.

A párok több alkalommal más városokból érkeztek Egerbe frigykötésre, például Pécsről, Debrecenből, Budapestről. Ennek oka általában családi kötődés, vagy a vonzódás Eger szépségéhez.

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.