Keresés: „fej” (993 találat)

2010-ben nem indult, 2011-ben pedig egy helyen várható útszélesítés indítása a megyében, Füzesabony-Maklár között - mondta el sajtótájékoztatóján dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

2009-ről áthúzódóan a 21-es úton két előzési szakasz építése fejeződik be, Hatvan-Salgótarján útvonalon.

A helyi lakosok és a turisták bosszúságára nem történt meg az árvízkárok helyrehozása. A főutak közül régóta félpályás útlezárás van többek között Almárnál, Szentdomonkosnál.

Nem megnyugtatóak az írásban kapott válaszok a 16 konkrét Heves megye úthálózatát érintő kérdésben.

A 31-es út Dormánd-Tenk-Heves és 33-as út Füzesasbony-Dormánd közötti szakaszának felújítása folyamatosan tolódik, bizonytalan, hogy mikorra valósulnak meg.

Elfogadhatatlan, hogy a félbemaradt Gyöngyös nyugati elkerülő út továbbra sincs a tervekben. Hatvan térségében pedig a 32-es út kivitelezése csupán 2015-ben várható.

A Bélapátfalvi Kistérségben található, valamint az Eger- Gyöngyös közötti útvonalak felújítása szintén csúszik.

Burkolatjavítás többek között Szentdomonkos belterületén 6 helyen, Tarnaleleszen 1 helyen, a Felső-Mátrában 14 helyen valamint Egerben várható - hangzott el a tájékoztatón.

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Felhívás egri civil szervezetek részére a "Civitalis Vándordíj" nyertesének kiválasztásában való közreműködésre.

A civil, aki politizál, már nem civil többé. Ugyanakkor a civil, aki nem hajlandó politikusok fejével gondolkodni, nem tudja a civilek érdekeit képviselni. Olyanokra van szükség, akik művelni tudják a „civil politika”, vagyis a civilika művészetét. Ennek eszközei a figyelemfelhívás, az érvelés, a meggyőzés, a közvetítés; elengedhetetlen része a civil társadalom szervezése, fejlesztése akár helyi, regionális, akár országos szinten. Ezt a feladatot csak az tudja eredményesen végezni, aki hajlandó megismerni és megérteni a politikusok gondolkodását, de ő maga nem akar politikussá válni. Ők a „civilikusok”, olyan személyek, akik ugyan a civil társadalom tagjai, de a közhatalom letéteményeseivel való kapcsolatfelvétel során adott esetben bürokrataként is képesek viselkedni. De hol is vannak az igazi civilikusok? Úgy véljük, már régóta közöttünk dolgoznak, de talán mi nem ismertük fel, vagy csak nem ismertük el nélkülözhetetlen munkájukat. Lehet, hogy nem is civil szervezetben, hanem a közigazgatásban, a köz, a település szolgálatában vagy éppen az üzleti világban, a magánszférában tevékenykednek.

A Civitalis Egyesület egyik célja a civil társadalom fejlesztése, a társadalmi szereplők aktív együttműködésének, kapcsolatépítésének élénkítése. A „civitalis” két latin szó, a ”civilis” (a.m. közhasznú, közérdekű, közösségi) és „vitalis” (a.m. életbevágó, létfontosságú, életerős) „összegyúrásából” született, és a közösségi életerő növelésére utal. Ebben nélkülözhetetlenek az adott közösségben élő civilikusok. Egyesületünk most egy évenként kiosztásra kerülő díj, a „Civitalis Vándordíj” alapításával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet a civil társadalom egésze részére is hasznos tevékenységüknek a fontosságára. A díj erkölcsi elismerés, egy oklevél, nem jár hozzá pénzjutalom. A díj „vándor” jellegét az adja, hogy évenként más és más településen kerül kiosztásra. A díjat elnyerheti bármely helyi magánszemély, aki – a szavazók véleménye szerint – az elmúlt évben sokat tett bármilyen területen a helyi civil ügy előmozdítása, a helyi civil problémák megoldása, a helyi civil-civil, illetve civil-önkormányzati együttműködés érdekében. Az évenkénti helyszínt az alapító választja ki, de a jelölés és a nyertes kiválasztása a helyi civilek feladata.

A díj odaítélésének menete

Jelölte(ke)t bármilyen helyi székhelyű társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, intézmény – rövid indoklással – megnevezhet. A jelölést egyesületünk honlapján a „Civitalis Vándordíj” menüpont alatt található e-mailes jelölőlap kitöltésével és elküldésével végezhetik el. A jelöltek nevei az ajánlással együtt felkerülnek egy listára, és a nevekre e-mailen keresztül lehet majd szavazni. Szavazás nyílt és titkos, bárki, illetve bármilyen civil szervezet élhet ezzel a lehetőséggel (egy e-mail címről csak egy szavazat adható le.). A szavazás lezárásának időpontjában a legtöbb szavazatot elért személy fogja a díjat megkapni. Szavazategyenlőség esetén a Civitalis Egyesület képviselője dönt.

2011-ben a Civitalis Vándordíjat Egerben kívánjuk kiosztani, átadására a 2011. szeptemberében rendezendő Eger Ünnepe rendezvényen kerül sor. A jelöltállításra 2011. május 5.-e és 31.-e között van lehetőség, majd ezek után a jelöltekre június 1.-je és 25.-e között lehet szavazni. Kérjük tehát az egri civil szervezeteket, hogy minél többen éljenek mind a jelöltállítás, mind a szavazás lehetőségével, hogy a díj komoly civil társadalmi elismerés kifejezéseként kerüljön átadásra.

A felújítási munkálatok miatt 2011. május 10-től a várhatóan 2011. június 10-ig az egri Tűzoltó Múzeum zárva tart.

Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult, 2011. tavaszán megtörtént a terület átadása és a várható befejezése 2012. augusztus végén lesz.

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

A Dobó István Vármúzeum 2004 óta rendezi meg a húsvéti hagyományokhoz kötődő programjait. Az Egri Húsvét tartalmas kikapcsolódást nyújt az Egri Vár történelmi falai között.

A kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló programok mellett kézművesek bemutatója és vására, valamint különleges gasztronómiai kínálat várja a Látogatókat.

Program: Hol a tojás, piros tojás?” – Húsvéti programok a Dobó István Vármúzeumban

Április 23. szombat
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.

Április 24. húsvétvasárnap
10.00-16.00 Bornemissza Gergely történelmi íjászverseny az Egri Vár területén 10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-17.00 Szakmai vezetés Dittera Károly hagyományőrző vezetésével az „Így éltek, így éljük” című időszaki kiállításban
Helyszín: Gótikus Palota földszint 11.00 „Muzsikáló Húsvét”- zenés borkóstoló a Dobó-bástya teraszán

Április 25. húsvéthétfő
10.00-14.00 Kézműves foglalkozások: nyuszi fej és bárány készítés a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 „Öltsd magadra a középkort!” - Jelmezek kölcsönzése a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-14.00 Nyuszisimogató 10.30 Kisötlet Gyerekszínpad: Háblibi, az ügyetlen Tündértanonc 11.00 Locsolóversmondó verseny
11.30 Tabulatúra Régizene Együttes koncertje 14.00 Borkóstoló a Tabulatúra Régizene Együttessel Helyszín: Dobó-bástya terasz
A várudvaron három napon keresztül kézműves bemutatók és gasztronómiai különlegességek várják a látogatókat. Pontos helyszín: Egri Vár

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.