Keresés: „Apc” (739 találat)

Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.

Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.

Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.

A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Eger Megyei Jogú Város a Dobó téren és környékén több mint 4,5 milliárd forintos felújítási projektet valósít meg uniós támogatásból és saját forrásból 2011-2013 között. A lakók véleményét is várják a város honlapján.

A projekt célja a Dobó tér, az Eger patak belvárosi szakasza és a belvárosi térsor megújítása. A projekt részét képezi a többek között a Dobó tér - dísztér és rendezvénytér kialakítása, a Minorita templom homlokzat felújítása és kilátó kialakítása, a Kis Dobó tér közösségi tér kialakítása, az Irgalmasok Kápolnája és néhány védett épület homlokzatának felújítása, új tér kialakítása a Centrum parkoló (volt Halpiac) helyén, a Buttler ház környezetének megújítása, a Szúnyog-köz patakpartján új tér kialakítása, a Kis Zsinagóga mellett új híd építése, kerékpár út kialakítása a belvárosban és új parkolóház építése a piac mellett. 

Az önkormányzat az eger.hu honlapon egy kérdőíves felmérést készít, melynek célja, hogy az egri lakosok, és ezen belül a belvárosban élők közterületekkel kapcsolatos problémáiról, igényeiről és elképzeléseikről minél pontosabb információik legyenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy önök hová helyeznék át a lovas szobrot, milyen rendezvényeket látogatnának a jövőben a belvárosban, vagy, hogy mely turisztikai látványosságok felújítását sürgetnék még?

A kérdőív kitöltése névtelenül történik, a válaszadás semmiféle személyes adatszolgáltatást nem igényel. A kérdőívet kitölteni és elküldeni legkésőbb 2010. július 23-ig lehet az Egri Városfejlesztési Kft. részére (3300 Eger, Dobó tér 8.)

Forrás: Egriszín

300 árvízkárosult gyerek nyaral Bükkszéken a község felajánlása nyomán.

Nézze meg videónkat!

Június elejétől fogadja a bükkszéki Ifjúsági Tábor az árvíz során nehéz helyzetbe került gyermekeket ingyenes táborozási lehetőséggel egy-egy hét időtartamra. Ezen a héten is csaknem háromszáz gyerek kapcsolódhatott ki a gyönyörű környezetben lévő táborban, ahova többek között Edelényből, Szikszóról vagy Vámosorosziból érkeztek fiatalok.

Legtöbbjüknek ez az egyetlen üdülési lehetősége a nyáron, sokuknak a házát is elvitte a víz.

Egy edelényi kísérő elmondta, hogy a kicsik gondolata a sok-sok kikapcsolódási lehetőség ellenére is folyton az árvíz körül forog, játékaik során is észrevehető, hogy mekkora nyomot hagyott bennük a falvaikat, házaikat romba döntő áradás.

Bükkszéken állandó programokkal színesítik a táborozók napjait, melyek között mindennap szerepel a strandolás, de volt lovaglás, tábortűz, akadályverseny.

Zagyva Ferencné polgármester hozzátette, hogy a táborban csupán az ellátáshoz kértek segítséget vállalkozóktól, cégektől pénz formájában- főként élelmiszer alapanyagokhoz- melyekből a helyi konyhán főznek a táborozóknak. A szállást valamint a programokat ingyenesen biztosítja a település az ideérkező, nehéz körülmények közé került gyermekek és nevelőik számára.

A több,mint egy hónap alatt, már sok száz gyermeket fogadott a tábor, és egészen nyár végéig várják az újabb jelentkező csoportokat.

Az Önkormányzat a pénzadományokat a következő bankszámlaszámra várja:

62800376-11016250

Jelentkezni a 3335 Bükkszék, Dobó út 1. szám alatt lehet, Zagyva Ferencné polgármester asszonynál. Telefon/Fax: 36/ 361-013

A szocialista politikus szerint a választóknak mérlegelniük kell majd, hogy akarnak-e ellensúlyt teremteni a kormánnyal szemben.

Nézze meg videónkat!

Idén is megrendezték hagyományos tóparti politikai pikniküket Bodonyban a Heves megyei szocialisták. A rendezvény házigazdája Sós Tamás, országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt megyei szervezetének elnöke volt, míg díszvendégként Mesterházy Attila, a párt frissen megválasztott elnöke érkezett az eseményre. Utóbbi érdeklődésünkre többek között azt is elmondta, hogy a Baloldali Önkormányzatok Közösségével együtt készülnek az önkormányzati kampányra, a munka koordinálására pedig egy bizottságot hoztak létre. Ebben a megyei közgyűlési kampányt illetően Sós Tamás, a kisvárosok kapcsán pedig Érsek Zsolt hatvani polgármester kap fontos szerepet. Hozzátette: a Fidesz az önkormányzati törvény megváltoztatásával a saját dolgán kívül mindenki másét megnehezítette. A választóknak ősszel mérlegelniük kell majd, hogy akarnak-e ellensúlyt teremteni a kormánnyal szemben.

Szó esett az LMP-ről is, melynek kapcsán Mesterházy elmondta: az MSZP már több gesztust is tett a párt felé, melyeket az eléggé udvariatlanul utasított vissza. Így érthető, ha ezután nem próbálkoznak többet, az MSZP teszi a saját dolgát. Az ugyanakkor nem kizárt, hogy helyi szinten együttműködés köttessen a szocialisták és az LMP között, erről mindenütt az MSZP megyei vezetése határoz majd.

Mesterházy Attila beszélt arról is, hogy friss elnökként az egyik első teendője pártja kommunikációjának újjászervezése. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mint fogalmazott: úgy tűnik, hogy a jobboldal mindenre rátenné a kezét, még az internetre is. Ami a tartalmaz illeti: a jövőben jobban érthető üzenetekkel szeretnék elérni az embereket.

Forrás: Heol

Negyedik alkalommal vette kezdetét a város kulcsainak jelképes átadásával a Történelmi Vigasságok elnevezésű hagyományőrző kavalkád Egerben. A középkor hangulatát idéző rendezvény idei vendége Debrecen városa és a híres neves Virágkarnevál.

Már délután elözönlötték a Dobó teret a középkori és reneszánsz ruhába öltözött résztvevők, akik között udvarhölgyeket, udvaroncokat, hercegeket mutatványosokat és előkelőket talált az arra járó. Régi zene, majd zászlóforgatók előadása szórakoztatta a nagyérdeműt, míg a város elöljárója a hagyományőrző csoportok élén be nem vonult a Középkori Piac9térre.
A bevonuló menet élén Habis László polgármester köszöntötte a téren összegyűlt színes sokadalmat, amelyben az egyszerű polgároktól a cspürágókon át a lovagokig sokféle alak megfordult, ki a saját lábán, ki hosszú gólyalábakon lépegetve, jócskán az emberek feje fölé magasodva.
Valahogy úgy zajlik a program, ahogyan a középkorban élhette a város a mindennapi életét, hangsúlyozta a polgármester megnyitóbeszédében. Habis László köszöntötte a Debrecen városát képviselő alpolgármestert, hozzátéve hogy a jövőben is bízik a két város együttműködésében.
Debrecen üdvözletét hozva a város alpolgármestere, Somogyi Béla köszöntötte Egert a sokasággal megtelt Dobó téren. Az Egerrel példaértékű kapcsolatokat tartó Debrecen is büszke évszázados hagyományaira, s az ország második városaként igyekszik példát mutatni arra, hogyan lehet kapcsolatokat építeni és ápolni. Egerrel nagyon jó ez a viszony, amely révén a jövőben egymást is gazdagíthatja a két város, hangsúlyozta Debrecen alpolgármestere.
Az ünnepség a város jelképes kulcsinak átadásával folytatódott, majd a várban is kezdetét vette a hagyományos Végvári Vigasságok programsorozat.

Forrás: Egriszín

A Magyar Bor Dala megírására hirdet pályázatot az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pályázat kapcsolódik az egri Bor Évéhez és a 2010-ben elnyert Magyar Dal Fővárosa címhez.

Olyan szerzeményekkel lehet pályázni, mely eddig hanghordozón nem jelent meg. A pályamű hossza maximum 4 perc lehet. Egy pályázó több művel is pályázhat.Pályázni kórusművel vagy zenekari kísérettel elhangzó szólóénekkel lehet, műfaji megkötés nélkül.

A pályaműveket CD lemezen kérikk eljuttatni az Egri Kulturális és Művészeti Központ (3300 Eger, Bartók Béla tér 6.) címére legkésőbb 2010. augusztus 20.-ig.

A nyertes pályamű a Magyar Dal Fővárosa 2010. szeptember 12-i rendezvényének hivatalos dala lesz.

További Információ:
feher.zsombor@ekmk.eu; 20/ 779-0368
kelemen.eva@ekmk.eu; 20/ 779-0367

Forrás: Egriszín

Harmadik Európa bajnoki címét szerezte meg a szerbiai Szabadkán rendezett korcsoportos rapid Európa Bajnokságon Gledura Benjamin. A még mindig csak 11 éves egri tehetséget ennek apropóján köszöntötték ma a Városházán.

Nézze meg videónkat!

Hét győzelemmel, egy vereséggel és egy döntetlennel utasította maga mögé a kontinens sakkozóit az egy évvel idősebb korosztályban induló Benjamin az elmúlt hétvégén, aki első kiemeltként végig az első táblán játszott. Gledura a Fide lista alapján európai ranglistavezető korcsoportjában, sőt a közelgő világbajnokságon (Görögország október 19-31) megmérkőzhet a világranglistán élen álló kínai fiúval. A vb-n való indulásnak azonban tetemes az összege, mintegy 600 ezer forint kellene a több mint tíznapos versenyhez.

Szeleczki János is gratulált az eredményhez és ajándékkal kedveskedett az ifjú sportolónak. Az alpolgármester kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolata a sakkszövetség vezetőivel, a legfőbb téma, hogy milyen módon tudják biztosítani Benjamin fejlődését. Komoly szövetségi támogatásra van kilátás, ám még nem dőlt el, hogy Egerben marad-e, avagy Kazincbarcikára, esetleg a Budapesti Honvédhoz kerül a sakkozó.

A köszöntésen részt vett az egri sakkélet motorja Rauch Ferenc is, aki a sportágat övező légkörről szólt. Mint elmondta, Egerben minden adott lenne a jó szerepléshez, vannak nagyon jó versenyzők, fiatal tehetségek, ám a pénz korántsem áramlik a sportágba. „Sajnos a sakk nem tartozik a látványos sportok közé, ezért nagyon nehéz támogatókat találni. Sokat próbálkozunk pályázatokon, kevés sikerrel. Körülbelül 300-500 ezer forintra lenne szükség, hogy Egernek NB II-es sakkcsapata legyen.” – tette hozzá Rauch Ferenc. Végül beszámolt a már hagyományos nemzetközi Agria Sakkfesztiválról, melyet július 20-25. között immár 34. alkalommal rendeznek meg Egerben. Az önköltséges eseményre körülbelül 100 versenyzőt várnak.

Forrás: Egriszín

Párton kívüli függetlenként folytatja közéleti munkáját Császár Zoltán önkormányzati képviselő. Az elmondása szerint Heves megyén végigsöprő Fideszes belháború és feloszlatás ellenére, továbbra is a városért kíván dolgozni, és függetlenként indul a 2010-es helyhatósági választásokon, jelentette be ma délelőtti tájékoztatóján.

Az ízig vérig Fideszes Császár Zoltán, immár független képviselőjelöltként Eger 1. sz. választókörzetének szívében tájékoztatta a médiát arról, hogy annyi munka és áldozat után nem adja át a helyét megméretés nélkül. Ennek okáról így nyilatkozott:
„A Fidesz döntése az oka. Tizenkét éves Becsületes munka és három ciklus megnyerése után, a Fidesz indok és fellebbezés lehetősége nélkül kiértesített minden tagot, aki a feloszlatás után újból kérte a tagfelvételét, hogy sajnálatos módon nem fogadja el a jelentkezését.
Úgy gondolom, én nem ezt érdemlem. De kétségbe nem esek, pártonkívüliként, függetlenként fogok indulni a jövőben. Úgy gondolom, hogy a becsületes munka, a közért való tenniakarás és az emberszeretet nem kötődik párthoz.
Császár szerint a döntés mögött a mindenkit megszédítő nagy lehetőség áll. Sok a jelentkező a könnyen megszerezhető helyekre. Bizonyos háttéralkuk, egyeztetések eredménye az, hogy olyan képviselők, tanácsnokok, akik még ma is aktívak, nem jutnak lehetőséghez a jövőben.
„Teljes mértékben igazságtalannak érzem a helyzetet, meg vagyok döbbenve. Én a Fideszt szerettem, én nem ebbe a pártba léptem be. Úgy látszik, az értékrendek már nem azok, amik voltak.” – nyilatkozta a képviselő, aki antidemokratikusnak és nem polgári értékrendet képviselőnek nevezte az elutasítást, amiért szerinte Demeter Ervin választókerületi elnöké a felelősség. Az újjászervezésben a tagfelvételnél, az országos választmány által véleményezéssel megbízott Demeter Ervin áldozata Császár Zoltán, aki szerint feltűnő egy becsületes képviselő félreállítása. Demeter semmilyen indoklást nem fogalmazott meg Császár Zoltán számára, aki leveleket küldött a párt vezetőinek, de onnan sem méltatták válaszra.
„A 2005 és 2009 között „titkos fegyverként” Egerbe küldött Demeter Ervin béketeremtő, integráló szerepe csődöt mondott.”- fogalmazott Császár aki nem érti, hogy miért nem Demetert hívták vissza. Szerinte a belháború és feloszlatás nem Egerből indult, és nem is itt ér véget, egész Heves megyén végigsöpör, aminek méltatlan módon sok tisztességes ember esik áldozatul. Ő maga azt vallja, hogy a Fidesz belső ügyei nem tartoznak rá, megélhetési politikusokat és azok családtagjait látja feltűnni a színen. A körzet adottságai és állapota, a Szépasszony-völgy kecsegtető üzleti lehetőségei nagy csábítást jelentenek más jelöltek számára. Ehhez ahogy ő fogalmaz, meg kell szabadulni tőle.

Császár Zoltán bírálta Habis László munkáját a tegnapi sajtótájékoztatója kapcsán, melyen elhangzott, hogy a polgármester számára összeegyeztethető a városvezetői és országgyűlési képviselői munka, valamint a bizottsági alelnöki és frakcióvezető-helyettesi poszt. Császár szerint korábban éppen ők fogalmaztak meg emiatt kritikát Nagy Imrével kapcsolatban, most nem érti miért vállalható ugyanez a korábban bírált magatartás. Az elmúlt négy évben a lakossággal nem volt elég szoros a kapcsolat, az egyetlen alpolgármester sem képes mindig a polgárok érdekeit érvényesíteni. „Borból és boros rendezvényből nagyon sok van, munkahelyből viszont kevés” – idézte a lakossági észrevételt. Császár szerint elsődlegesen fontos lenne a munkahelyteremtés, az elszivárgó fiatalok itt tartása. Szerinte az 1+1-es felállású városvezetést a szakirodák munkája is megsínyli. Hatékony intézkedés híján sok ügy több hónapos, éves halasztásra van ítélve.
Császár, aki Habis László kampányában aktívan részt vett, sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a polgármester nem állt ki mellette.
Császár Zoltán 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kíván más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízik a sikerben, véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát.

Forrás: Egriszín

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol