Keresés: „bor” (1116 találat)

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

 Az egri pólósok számára a jól indult, de rosszul végződött a vízilabda bajnoki döntő a Vasas ellen. Nem sikerült a címvédés, három góllal alulmaradt a ZF-Eger. A srácokat vasárnap este a Dobó téren azért meg lehet tapsolni. A közönségtalálkozó várhatóan este 10 körül indul.

A finálé harmadik mérkőzésén 11-8-ra győzött a Vasas, s ezzel 2-1-re diadalmaskodott a párharcban. A mindent eldöntő összecsapás hőse a három gólt dobott Steinmetz Ádám volt, aki így elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy története során 17. bajnoki címét ünnepelheti az angyalföldi gárda, amely legutóbb két éve lett aranyérmes.

Az Eger kezdte jobban és nyugodtabban a meccset, a nyitónegyedben kétgólos előnyre tett szert. A folytatásban a Vasas ugyan egyenlített, de a félidőre visszaállította az eredeti különbséget Gerendás György vezetőedző csapata.

A harmadik negyedben egy ideig felváltva potyogtak a gólok, aztán az Eger pontatlanná vált támadásban, s ezt kihasználva a Vasas előbb ismét egyenlített, majd a játékrész lejárta előtt első ízben a vezetést is magához ragadta. A záró nyolc percben is a Vasas játszott jobban, így összességében megérdemelten hódította vissza az Egertől a bajnoki címet.

A Vasas hétfőn - szintén hazai medencében, a Komjádi uszodában - 6-5-re diadalmaskodott, majd az egriek csütörtökön egy 10-7-es sikerrel egyenlítettek a párharcban.

Eredmény, döntő, 3. mérkőzés:

TEVA-Vasas-UNIQA - ZF-Eger 11-8 (0-2, 2-2, 5-2, 4-2)
----------------------------------------------------
gól: Steinmetz Á. 3, Brguljan, Katonás 2-2, Boskovic, Fülöp, Fazekas, Vörös 1-1, illetve Biros, Hosnyánszky 2-2, Bátori, Kovács G., Seman, Kovács G. 1-1

A párharc végeredménye: 2-1 a Vasas javára.

Habis László polgármester és Bárány Attila, az Egri Vízilabda Klub elnöke pénteken megállapodott abban, hogy pólósaink a meccs után egyből a Dobó térre érkeznek, várhatóan 22.00 órára.

A cél az, hogy közönségtalálkozó keretében minél többen együtt ünnepeljék ezt a szép szezont, a fiúk heroikus és színvonalas küzdelmét. A főtéren minden kedves szurkoló az önkormányzat vendége egy pohár borra, és lehet majd helyben további harapnivalót és itókát is vásárolni.

MTI/Egri Ügyek

MTI Fotó: Földi Imre

A galyatetői üdülőben, földmunkát végezve találtak szerda este egy  második világháborúból származó gránátot.

A gránátot a területen dolgozó munkás a ház sarkánál találta,  miközben egy oszlopnak ásott éppen gödröt. Elmondása szerint meggondolatlanul körülbelül 20 méterrel arrébb vitte. Varró János helyi lakos szerint ezek a gránátok  német katonáktól származhatnak. Már gyerekkorukban is találtak  Galyatető környékén hasonló robbanó  szerkezeteket. Csütörtök reggel jelentették be, az esti órákban még nem érkezetek meg a tűzszerészek mivel aznap  Egerben is hasonló lőszereket semmisítettek meg.

Egy egri színesfém-telepen találták meg azokat a második világháborús éles lőszereket és robbanótesteket, melyeket ma szállítottak el a tűzszerészek.

A telepen dolgozók az egyik szállítmányt gyanúsnak találták, ezért értesítették a rendőrséget. Soltész Bálint szóvivő elmondta: az egri kapitányság ismeretlen tettes ellen indított eljárást lőszerrel való visszaélés miatt.

A megtalált eszközök egy része ma is veszélyes, bármikor felrobbanhatott volna.

A szakemberek Makláron, egy elhagyott területen megsemmisítették a robbanószereket.

Mintegy 5 milliárd forintos beruházáson van túl az Eszterházy Károly Főiskola. A 2007-ben elkezdett pályázat eredményét a szerdai napon adták át ünnepélyes keretek között. Az 5 év alatt megújult a Líceum épülete, az Almagyar dombon található D épület, illetve ugyanott kialakításra került egy újabb létesítmény is.

Gróf Eszterházy Károly a 18. században építtette meg a róla elnevezett egri főiskolát. Az azóta eltelt 250 évben számtalanszor korszerűsítették az épületet, hogy az megfeleljen a kor színvonalának. Így tettek 2007-ben is, az akkor elkezdett pályázat az épületek felújítására illetve a technikai megújulásra irányult. A TIOP 1.3.1 „Líceum a természettudományért” pályázat sikerrel zárult, szerda délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a megújult Líceumot.

A beruházásra 5 milliárd forintot költött el a főiskola, további 300 millió forint önköltséget fizetett ezen felül. A pályázat során teljesen megújult a Líceum épülete, a tetőszerkezettől a nyílászárókig mindent kicseréltek az épületben.

Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora elmondta: az eddigi 3 körfolyosó mellett kialakításra került az alagsor is, ahova tantermek, laboratóriumok illetve mozgókép-stúdió is került.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos elmondta: bár szűkösek a keretek, számos pályázat és forrás ad lehetőséget a megújulásra. Az Eszterházy Károly Főiskola most már komoly eséllyel pályázhat ezekre, reméli, hogy további megújulásokra is lehetősége lesz a főiskolának.

A Heves megyei kormánymegbízott szerint alapértékek kerültek veszélybe a megyét megrázó bűnügy-sorozattal.

Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot - nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott. Mindezt annak kapcsán, hogy a rendőrség elfogta egy rablás-sorozat elkövetőit.

Mint a megyei kormánymegbízott fogalmazott: a tettesek brutálisan, maszkban, ostromszerűen támadtak meg idős embereket, s ez azt is jelenti, hogy itt már az élet biztonságát veszélyeztető cselekményről kell beszélni. Ilyen esetben pedig a kormánymegbízottnak kötelessége jelezni a rendőrségnek - amit meg is tett -, hogy kiemelten, akár külön akciócsoportot létrehozva dolgozzanak az ügy felderítésén és megyét megrázó bűncselekmény-sorozat elkövetőinek kézrekerítésén.

Az ügy részleteiről Balogh Tibor, gyöngyösi rendőrkapitány számolt be, tudatva: a vámosgyörki rablásról lakossági bejelentést kaptak, a végül sikert hozó gyors akcióban a megyei akciócsoport és a készenléti rendőrség munkatársai is részt vettek. Egy elkövetőt a helyi körzeti megbízottak fogtak el, további hármat - üldözés után - a készenléti rendőrség tagjai kaptak el.

Mint megírtuk, a rács mögött lévő négy nagyfügedi elkövető számlájára további bűncselekmények is írhatók, csak a vámosgyörki rablás napján további hét betöréses lopást illetve rablást követtek el, zsákmányuk milliós volt. Az elkövetők őrizetben vannak, a rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Forrás: Heol

Jogerősen nyolcmillió-egyszázezer forintot ítélt meg az Egri Törvényszék Szegedi Henrik (†30) szüleinek, mivel fiúkat 2009 augusztusában a rendőrségi előljárói műszakilag rossz szolgálati motorral engedték ki a forgalomba, amely a tragédiához vezetett.

A család a megítéltnél többre, tízmillió forintra perelte a magyar rendőrséget, amiért felettesei egy nem szabványos, hanem utólag felszerelt, "összebuherált" bukócsővel ellátott Suzuki Banditot biztosítottak Szegedi Henrik rendőrmotoros számára – a rendőr halálát a kanyarban az úttestre leérő bukócső okozta. Kétmillió forintot azonban nemrégiben kifizetett a rendőrség, többet viszont nem akart, ezért fordult bírósághoz a Szegedi család.

Az ügyben egyébként a polgári eljárással párhuzamosan büntetőeljárás is zajlik, foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Eddig hat embert, köztük rendőrt is meggyanúsítottak az ügyben.

Szegedi Henrik a Mátrában szolgálat közben szenvedett halálos balesetet. Kiderült, a Suzuki Banditra nem szabványos bukócsövet szereltek fel, ezért borult fel vele a fiatalember.

– Keresetünknek teljes mértékben helyt adott a bíróság. A megítélt kártérítés nem csökkenti az elveszetett gyermek okozta fájdalmat, azonban enyhíti a szenvedésüket – mondta dr. Fridman Róbert, a család ügyvédje, aki szerint a rendőrségnek, amely a bíróság ítélete szerint is hibázott, 15 napja van a kifizetésre.

Forrás: Blikk

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.