Keresés: „család” (788 találat)

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.

Eger városa úgy döntött, hogy indul a Napkorona Bajnokságon. A három kategóriában (5 ezer fő alatti, 5-50 ezer fő, 50 ezer lakos feletti) meghirdetett országos vetélkedő célja az, hogy felderítsék: az egyes hazai településeken milyen mértékben valósult meg eddig a napenergia hasznosítása.
Magyarország legnagyobb napenergia-felhasználást népszerűsítő programja, a Napkorona Bajnokság győztese magas presztízsértékű díjat nyer és a lapok címlapjára kerülhet. Tavaly az alig 200 lelkes Dötk, Nagypáli és Óbuda volt a győztes saját kategóriájában, Orosháza pedig a nemzetközi versenyben ezüstérmes is lett. A 2011-es bajnokságban minden, 100 főt meghaladó lélekszámú magyar település ingyenesen indulhat.
A verseny nyertesét a szervezők három adat alapján határozzák meg: a településen található összes napkollektor felület, m2-ben, a településen található összes napelem kapacitás, kWh-ban és az első két adatból képzett összesített pontszám, a lakosságszámhoz viszonyítva.
Eger MJV Önkormányzata kéri azokat a helyi polgárokat, akik rendelkeznek működő, rendszerbe állított napkollektorral, napelemmel vagy sörkollektorral, jelezzék ezt április 13-ig az 523-835-ös telefonszámon, vagy e-mailben, a napkorona@ph.eger.hu címen.

A pontos adatszolgáltatáshoz szükségünk van a következő adatokra:
- az ingatlan címe
- az ingatlan típusa (családi ház, társas ház, óvoda, iskola, kórház stb.)
- napkollektor esetén a berendezés felületére (m2)
- napelem esetén a berendezés teljesítményére (W)

A felmérés eredménye az Eger Éghajlatvédelmi Stratégiáján dolgozó szakemberek munkáját is nagyban segíti majd.

Részletek a programról itt:
http://napkoronabajnoksag.hu/

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

A vétlen, 4 tagú család sérült meg abban a balesetben, amely szombaton este történt az Andornaktályát Mezőkövesddel összekötő úton.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: a Nissant vezető 21 éves mezőkövesdi férfi Andornaktálya felé tartva a 3km-re a településtől áttért a menetirány szerinti szemközti sávba, és ütközött egy személykocsival.

A baleset előzetes vizsgálatok szerinti okozójánál az alkoholszonda a helyszínen pozítív értéket mutatott. Ellene közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult eljárás.

Eger adott otthont az Országos Diákolimpiai döntőnek, melynek helyszíne a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok volt. 275 iskola szeretett volna bejutni erre a rangos eseményre, végül 8 csapat, Szombathely, Hajdúböszörmény, Agárd, Hatvan, Kiskunhalas, Budaörs, Marcali és természetesen Eger küzdött meg a fényes érmekért és kupákért. Hatalmas szurkoló tábor előtt bizonyíthatták kitartásukat, fegyelmezettségüket és összetartásukat.

Ballagó Zoltán elmondta: az Önkormányzat mindig is kiemelten támogatta a diáksportot, nagy örömükre szolgált, hogy a mai döntőn egri csapat is részt vett.

Hónapokig tartó felkészülés, és versenyek után a Hunyadi Mátyás általános iskola képviselte Eger színeit. Bodnár Gábor az iskola igazgatója elmondta: 18. alkalommal vesznek részt ezen a versenyen ebből 7-szer már aranyéremmel távoztak de, már 2 ezüst- és 1 bronzérem is ékesíti az éremtáblájukat. A mai első helyezésükhöz nagyban hozzájárultak a szülők is, akik támogatták és buzdították gyermekeiket, készültek a versenyekre akár a családi programok feláldozásával is.

Az egész napos esemény  díjátadóján Habis László polgármester mellett,  Martinek János olimpiai bajnok öttusázó adta át az érmeket a dobogó első három fokán helyet foglaló csapatoknak.   A házigazdák jelentős fölénnyel szerezték meg az első helyezést, másodikak a hajdúböszörményi diákok, a harmadikak pedig az agárdi iskolások lettek.

Egri önkormányzat képviselők tettek ma látogatást a Heves megyei Büntetés Végrehajtási intézményben.

A városi döntéshozók először  a 2010. június óta Belügyminisztériumi felügyelet alatt álló egységgel ismerkedtek meg. Magyarország jelenleg kriminológiailag a középmezőnyben helyezkedik el, a közel 16700 fogvatartottjával, mely egy kisebb város létszáma.  Egerben jelenleg 204 bűnelkövető vagy előzetes letartoztatásban lévő állampolgárunk tölti mindennapjait a rácsok mögött. Az előzetes-ház és letöltendő-házként is funkcionáló börtön mind a négy fogvatartási kategóriát kiszolgálja. Egerben zömmel női elítéltek töltik büntetésüket, őket 100 %-ban foglalkoztatják nagyrészt az Ipoly cipőgyár alkalmazásában. A 20 férfi elítélt, főleg karbantartási feladatokat lát el a 103 éves épületben.

Az egri börtön kihasználtsága majdnem duplája az Eu-s előírásoknak, a személyenkénti 3,5 -4 m2 sem biztosított. Három évre vezethető vissza az a program, amit a börtönben büntetésüket töltő elítéltek tesznek és végeznek környezetünk szépítéséért, a „Börtön a városért” program. Juhász Attila parancsnok betekintést nyújtott a képviselőtestület tagjainak intézményük mindennapjaiba, eloszlatva azokat a téves sztereotípiákat, amelyek nem csak a városlakókban merülnek fel.

Március 15. közeledtével 29. alkalommal szépítik a város közterületeit a börtönlakók, ez tevékenység nagyban hozzájárul a reintegrációhoz, a külvilágba való ismételt beilleszkedéshez.

Az angol mintából adaptált programot sikeresen alkalmazták Egerben és az óta több Büntetés Végrehajtási intézmény is beillesztette mindennapi életébe. Fontosnak tartják, hogy elítéltek ne szakadjanak el a családtól, hozzátartozóktól, ezért tavaly beindították az „Esti mese” programjukat. Ruzsi Margó meseterápiás programja segítségével megismerkedtek a magyar népmesék világával, megtanulva azokat, Dvd formájában eljuttatták szeretteiknek karácsonyra.

Saárossy Kinga alpolgármester asszony továbbra is fontosnak tartja a város és a börtön együttműködését, az elkövetkezendőkben is nagy hangsúlyt kíván helyezni a lehetőségekhez mért segítségnyújtásra.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.

Hat kategóriában és több különdíjjal is jutalmazták pénteken este a Városháza Dísztermében az Eger Ünnepi Fényei pályázat versenyzőit. Az egri Polgármesteri Hivatal, a Egri Lokálpatrióta Egylet és a Városszépítő Egyesület versenyére több mint száz pályázó nevezett. A hattagú szakmai zsűri kiegészülve három társadalmi segítővel a kijelölt három nap alatt értékelte a díszkivilágításokat. Az eredményhirdetés előtt Habis László polgármester köszöntőjében elmondta: a négy éve indult kezdeményezés révén példátlan szépségű ünnepi fénybe öltözik a város advent időszakában. Az díjkiosztó során Lakossági családi ház kategóriában Tóthné Szük Erzsébet, Ablak-erkély kategóriában Csarnota Eszter, Társasházak kategóriában a Kertész utca 137/D alatt található épület lett az első helyezett. Szálláshelyek kategóriában a Hotel Romantik, Kereskedelmi, szolgáltató kategóriában a Katica Játékház-Tigrisszem Ajándék bolt, Intézmény, irodák kategóriában pedig az Agriainvest 2003 Kft. bizonyult a legjobbnak. A kategóriák díjazottai mellett több Polgármesteri különdíjat is kiosztottak, illetve a Legszebb karácsonyi kirakat címet a Stühmer Édességbolt nyerte el.

Forrás: HEOL

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín