Keresés: „őz” (970 találat)

Dr. Nagy Imre: Ostoba, kétszínű, szakmaiatlan munkavégzés

· Politika

Az egri Megyeháza udvarán tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt dr. Nagy Imre, a Heves megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, aki a megyei önkormányzat fideszes többségének munkavégzésén túl, a még mindig működő, úgynevezett „Előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság” munkáját, ill. ezen grémiumok feladatvégzésének szakmaiatlan, tapasztalatlan mivoltát bírálta.

-         Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek a megyével, se tapasztalat, se kreativitás, se hozzáértés. Csupán egy dolog történik, minden hónapban bezárnak egy-egy intézményt, vagy átadják az üzemeltetésüket. A vizsgáló bizottság két hónapja leragadt a Baktai úti raktárbázis ügyénél, ahol nagy pofára esés volt a helyszíni bejárás, hiszen semmit nem találtak. Ostoba, kétszínű, rosszindulatú a tevékenységük – ecsetelte a helyzetet dr. Nagy Imre.

Ezeken túlmenően még nagyobb problémának látja a szocialista képviselő, hogy a politikusokon kívül, immár a hivatali dolgozókra és az intézményvezetőkre is kiterjed az az eljárás, amikor mondvacsinált indokokkal elbocsátják őket.

-         Elismert vezetőket rúgnak ki, cserélnek le, mindezt nyílt politikai hivatkozásból teszik. Ezeknek az embereknek csupán egy bűnük van, az, hogy az előző ciklus közgyűlése bízta meg őket a pozícióik betöltésére - Dr. Nagy Imre hozzátette, sokkal több figyelmet kellene fordítani a megyei települések helyzetére, hiszen azok igencsak el vannak hanyagolva, magukra vannak hagyva.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az alábbi közleményt juttatta el hozzánk:

"Az MSZP már-már leküzdhetetlen adósságba taszította a megyei önkormányzatot, a korábbi szocialista vezetés felélte a megye jövőjét – reagált a dr. Nagy Imre által elmondottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

– Furcsa, hogy azok akarnak most bennünket kioktatni felelős gazdálkodásból, akik annak idején két kézzel szórták a milliókat – hangsúlyozta az elnök."

Motorosok ellenőrzése a Mátrában

· Kék hírek

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Megyei Baleset-megelőzési Bizottsága minden évben kiemelt figyelmet fordít a motorosok által okozott balesetek visszaszorítására, a szabálytalanul kétkerekezők kiszűrésére és szankcionálására.

A széleskörű megelőző tevékenység ellenére azonban a tavalyi évben mégis kedvezőtlenül alakult a motorosok által okozott balesetek száma. 2010-ben 24-ről 31-re emelkedett azon személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma, amely a motorosok hibájából adódott.

A 31 esetből 3 halálos kimenetelű volt, 20 súlyos, 8 pedig könnyű sérüléssel végződött.

A motoros balesetek 83 %-ában (azaz 26 esetben) a sebesség hibás megválasztása volt az ok.

A fenti adatokra tekintettel, a motorkerékpárosok és segédmotorosok által előidézett közúti közlekedési balesetek visszaszorítása és megelőzése érdekében  2011. május 7-én a 24-es főúton fokozott közúti ellenőrzőszolgálat végrehajtására kerül sor. Az ellenőrzés végrehajtásában részt vesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK és a Nógrád Megyei RFK motoros járőrei is.

VI. Aranytőke borszemle Egerszóláton

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Az „Aranytőke Borszemlét” hatodik alkalommal rendezik meg a 2011-es évben. A helyszín most is az egyre szépülő egerszóláti Brezovay kastély.

A nehezedő gazdasági feltételek közepette az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend hat település hegyközségével és önkormányzatával együtt azért kezdeményezte a verseny életre hívását, hogy a kistelepülések szűk körű megmérettetésein túl a „hívatásos” borkészítők mellett a kistermelők is fórumot találjanak boraik összehasonlítására. Az Aranytőkén ösztönzést és tanácsokat is kaphatnak annak érdekében, hogy minél jobb minőséget produkáljanak. 

A résztvevők köre az elmúlt évek során folyamatosan bővült, tavaly már a teljes Egri Borvidék területéről érkeztek nevezések. A borok minősítését május 13-án végzik el neves borászok és borbírálók, a szakmai munkát dr. Lőrincz György irányítja, aki 2009-ben elnyerte az „év bortermelője Magyarországon”címet. Az ünnepélyes eredményhirdetés a Demjéni Falunapon lesz, augusztus 13-án.

A sikeres munka garanciáját a borkészítés csodája iránt elkötelezett dr. Lőrincz György, dr. Gál Lajos, Sike Tamás, Hagymási József, Hangácsi Csaba, Rabóczki Attila és Simkó Zoltán szakértelme jelenti, az Egri Borvidék hegybírói, a kistérség polgármesterei is nagyban segítik a seregszemle megrendezését, szervezését.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Mintákat küldhetnek be bortermelő vállalatok, egyéni bortermelők és kereskedő szervezetek. A verseny rendezőjéhez benevezett boronként 3 db, minimum 0,75 l-es palackban kell a mintát eljuttatni május 3-a és 6-a között, 8.00-tól 15.00 óráig. A minták átvételének helye: az Egri Borvidék Hegyközségi irodákban és a hegybíróknál.

A bormintán az alábbi adatokat kell feltüntetni: résztvevő neve és címe, a bor megnevezése (származási hely, fajta, évjárat), édesség (száraz, félszáraz, félédes, édes) és szín (fehér, rosé, vörös) szerinti kategóriák, nevezési kategória (Olaszrizling, Verseny Fehér borok, Verseny Rosé borok, Verseny Vörös borok, Kistermelői Fehér borok, Kistermelői Rosé borok, Kistermelői vörös borok.) 

A bírálóbizottságok száma a versenyen résztvevő borok mennyiségétől függ. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történik.

Az Aranytőke Borszemlén két kategóriában lehet versenyezni: •              Versenybor kategória (forgalmi borok) •              Kistermelői kategória

A kategória-győztes borok különdíjban is részesülnek. A Nagy Arany Érmet elért kategória-győztes bor elnyeri az ARANYTŐKE CHAMPION címet. A Versenybor kategóriában a benevezett boroknak – a nemzetközi standardoknak alapján - max. 1/3 kaphat elismerést.

A táncosokért írtak - Levél Habis Lászlónak

· Kultúra · Politika · Szabadidő

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Előzetesben a gyöngyöspatai gyanúsítottak

· Kék hírek

Előzetes letartóztatásba helyezte az Egri Városi Bíróság azt a 3 főt, akiket április 26-án az esti órákban Gyöngyöspatán történt verekedés kapcsán vettek őrizetbe, csoportosan, és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A bíróság úgy látta: megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megnehezítenék a az eljárás eredményes lefolytatását, illetve tartani lehet a bűnismétléstől is.

Mélygarázs az Érsekkert mellett

· Politika

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Mérföldkő 2014-ig megépül az M25-ös

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Lendvai Ildikó: Még több Gyöngyöspata lehet az új Alaptörvény miatt

· Belföld · Politika

Olyan feszültségpont az országban a gyöngyöspatai helyzet, amelyben a magukat demokratikusnak mondó pártoknak szót kellene érteni – kezdte csütörtöki egri sajtótájékoztatóját Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt előző elnöke.

Lendvai Ildikó kitért arra az aggasztó momentumra, hogy a kormány nem hoz össze egy válságkezelő kerekasztalt, ahol a Jobbik kivételével az összes párt, civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel kiegészülve próbál megoldást találni a kialakult helyzetre.

A mai napon nyújtotta be az MSZP országgyűlési frakciója az Országgyűlés elé azt a határozati javaslatot, melyben az azonnali megoldási lehetőségekre, valamint a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet rövid és hosszabbtávú kezelésére támasztanak alternatívát a különböző szociális nehézségek enyhítésére vonatkozó javaslatokkal.

-         Tarthatatlan a rendőrség lejáratása, azonnali tárgyalások szükségesek a rendvédelmi szervekkel és ugyancsak azonnal le kellene állítani az ellenük folyó megszorító intézkedéseket. A költségvetési megtakarítások nem terjedhetnek ki a rendőrségre, oldják fel az erre vonatkozó 30-40 milliárdos zárolást- tette hozzá Lendvai Ildikó.

Az MSZP által beadott országgyűlési határozati javaslat tartalmazza a településőri program helyreállítását – hiszen Lendvai Ildikó szerint senki nem hordhat polgárőri álruhát, pláne nem arra, hogy a rendet bontsa. Szociális intézkedések terén a javaslat tartalmazza a közmunka 8 órás rendszerű visszaállításának lehetőségét, ill. az arra vonatkozó „felszólítást”.

Az MSZP álláspontja szerint az új Alaptörvény nem ad garanciát a legalapvetőbb szociális ellátásokra sem, ill. a megmaradó szociális ellátásokat társadalmi munkához kötheti a leírtak alapján. Nem csak a szociális jogokat, hanem a demokráciát is korlátozza, és a legszegényebbektől vehet el még többet.

Lendvai Ildikó hozzátette, hogy az MSZP támogatja a kormány mindazon intézkedését, amely a gyöngyöspatai és az ahhoz hasonló helyzet kezelésére vonatkozik. Ezért kérik a ma beadott határozati javaslat minél előbbi megtárgyalását is.

Fehérben is ragyog az Egri Csillag

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

A Magyar Közút is a szemét ellen küzd

· Belföld · Szabadidő

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.