Keresés: „bál” (986 találat)

SAJTÓKÖZLEMÉNY

 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága és a Heves Megyei Adóigazgatóság szervezésében

 2012. február 9-én (csütörtök) 10.00 órakor

szakmai nyílt nap kerül megrendezésre az Eger, Szvorényi út 52. szám földszinti tanácsteremben.

Téma:

1.  1153 számú személyi jövedelemadó bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók ismertetése

 2.      A 1153 számú személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos jogszabályi háttér, aktualitások, jogértelmezéssel összefüggő tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Országos hideg rekordok helyszíne Zabar, Nógrád megye legkeletibb részén fekvő falva. Az eddig itt mért legalacsonyabb hőmérséklet -31,9 C volt.

A falu és a környéke minden évben hideg rekordokat dönt.  Zabar egy olyan felszíni mélyedésben, fagyzugban helyezkedik el, amelybe minden oldaláról beáramlik a levegő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően már több mint negyvenszer mérték itt a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban.
A hideg időjárás itt már kora ősszel elkezdődik, a hőmérséklet egy őszi hajnalon akár a mínusz 6-8 fokot is elérheti.

Szerdán reggel 7 óra környékén -19C körüli hőmérsékletet átlagosnak ítélték meg az ott lakók. Mindenki felkészülten várja a hétre várható hideg időt, ki fával, ki gázzal próbál meleget varázsolni otthonába.

A faluba néhány éve már meteorológiai mérőállomást is telepítettek, így hivatalossá vált az, amit a helyiek eddig is tudtak, miszerint a településen jóval hidegebb van, mint az ország más részein. Ezt a nagy hideget jelképezi az a hópihe, amelyet a falu címerében helyeztek el, utalva a nagymértékű fagyokra és a hidegrekordokra.

Az idősebbek elmondása szerint az utakat rendszeren takarítják, ha nagy hó esik, így nem hinnék, hogy bármilyen fennakadás lenne majd az élelmiszer vagy esetleg a személyszállításban.

Több utat is kamionok, teherautók zártak el a mai hóesésben. Egy keresztbe állt jármű miatt órákig nem lehetett közlekedni a Bükkszék és Pétervására között: az úton rekedt autók megpróbáltak kitolatni. Később a forgalmat a helyi polgárőrök elterelték a területről. A környéken mindenhol veszélyesek voltak az utak.

Rövid időre megbénult a 24. sz. főút forgalma is Egerbakta és Sirok között.

Az adóhatóság 2011. november 15-től december 31-ig terjedő időszakban, a kereskedelmi forgalom várható növekedésére tekintettel összehangolt ellenőrzéssorozatot folytatott, melynek során az adóigazgatóságok adóellenőrei és végrehajtói pénzügyőrökkel, rendőrökkel, valamint a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek munkatársaival közösen léptek fel az adókikerülő magatartásformák ellen.

A fókuszban a bevásárló központok, piacok, vásárok, közterületek, rendezvények álltak, ahol hétvégi, délutáni, éjszakai időpontokban is megjelentek a revizorok. Kiemelt figyelmet fordítottak a jövedéki termék-forgalmazás, valamint a fenyőfa árusítás szabályszerűségének vizsgálatára. Jellemzően a nyugta-, számlaadási kötelezettség betartásának, a forgalmazott árucikkek eredetének és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére került sor, de a játékgépek, pénznyerő automaták működtetését is érintették a revíziók.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság munkatársai a régió három megyéjében, 85 különböző helyszínen közel 700 vizsgálatot folytattak le, számos alkalommal a társhatóságokkal közös akció jellegű, egy területre, vagy egy eseményhez kapcsolódó koncentrált hatósági fellépés keretében.
A vizsgálatsorozat tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak bejelentése tekintetében javult az adózói fegyelem, ugyanakkor a lefolytatott nyugtaellenőrzések harmadában került megállapításra valamilyen mulasztás. Változatlanul érvényes, hogy az ünnepekhez közeli napokon, főként a délutáni időpontokban és hétvégén az átlagosnál nagyobb gyakorisággal érhető tetten szándékos jogsértés.
A feltárt hibák, hiányosságok 19 millió Ft-ba kerülnek a mulasztást elkövető vállalkozóknak, emellett 11 üzlet 12 napos lezárását is elrendelte az adóhatóság. A szándékos adókikerülők a szankciókon túl utólagos ellenőrzésekre is számíthatnak. – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Ismét két autó ütközött össze Eger és Kerecsend között a 25.sz főúton.

Néhány nappal ezelőtt a jelenlegi helyszíntől néhány méterre sérült meg 3 ember súlyosan, a csúszós út miatt. Most ketten sérültek meg, szerencsére könnyebben.

Az elsődleges megállapítások szerint Kerecsend felől érkező Suzuki a kanyarban megcsúszott, áttért a szembe jövő sávba, ahol oldalával ütközött a szabályosan érkező Fordnak, melynek esélye sem volt megállni. A Suzukinak csak a hátsó tengelyen volt téli gumi, az első, meghajtott és kormányzott tengelyen nyári gumik voltak.

A sérülteket az egri kórházba szállították kivizsgálásra.

Friss:

Az egri kórházban megvizsgálták a sérülteket. Az egyik sérült állapotát súlyos, életveszélyessé minősítettek - mondta el Dr. Balogh József főorvos.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

Pénteken a város több pontján, és különféle formában emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Idén a városi díszünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont.

Az ünnepség a himnusszal kezdődött, melyet Ungvári P. Tamás előadásában hallhattuk, majd Habis László Eger polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyet egy Wass Albert idézettel kezdett: „„A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”

Minden évben összegyűlünk a Magyar Kultúra Napján, hogy együtt ünnepeljünk és elmélyedjünk értékeinkben. A kultúra a nemzet túlélésének a záloga- fogalmazott a polgármester. A kitartó és fárasztó munka mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti identitásunk. Nemzetünk rendkívül gazdag, melyet tapasztaljuk itthon és akkor is, amikor gyergyói nemzettestvéreink tesznek állampolgári esküt. Fontos kultúránk ápolása, büszkék lehetünk rá. A színvonalat bizonyítja, hogy díjat nyert tavaszi fesztiválunk, jubileumot ünnepelnek együtteseink, többek között a Gajdos és a Lajta. Városunk programjai között több nemzetközi fesztivál is szerepel, és azt se felejtsük el, hogy a Jézuska hozott nekünk két színházat is - emelte ki Habis.

Ezután a polgármester átadta az elismeréseket, kitüntetéseket. Majd Egri Szimfonikus Zenekar adott koncertet Szabó Sípos Máté vezénylésével.

Kitüntetések:

Nemzeti Erőforrás Minisztere a Magyar Kultúra Napja alkalmából Aranykatedra Emlékplakett kitüntetést adományozott Fülöp Attilánénak, a Balassi Bálint Általános Iskola tanítónőjének.

Az irodalmi pályázatra  főiskola kategóriában az alábbi eredmények születtek:

Első díjban és 15.000,- Ft-ban részesül esszéjéért, verseiért és prózájáért:
-    Kispál Dániel magyar szakos főiskolai hallgató.
Második díjban és 12.000,- Ft-ban részesül tanulmányáért:
-   Farkas Anett magyar- kommunikáció szakos főiskolai hallgató
Harmadik díjban és 10.000,- Ft- ban részesül esszéjéért:
-   Dávida Katalin magyar szakos főiskolai hallgató.

Teljesítményükért az alábbi hallgatók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
-   Kiss Dávid I. éves, és
-   Báthory Kinga III. éves magyar szakos hallgatók, mindketten az EKF diákjai.

II. A második, tehát a középiskolai kategória eredményei a következők: Első díjban és 12.000,-Ft- ban részesül válogatott novelláiért: - Agócs Martina, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnáziumának 12/a osztályos tanulója. Második díjban és 10.000,-Ft- ban részesül novellájáért - Pécsi Zsófia, a Dobó István Gimnázium 11/b. osztályos tanulója Harmadik díjban és 8.000,-Ft.- ban részesül mesekölteményéért: -  Varga Abigél a Sancta Mária Gimnázium 10/n osztályos tanulója.

Színvonalas pályamunkájukért az alábbi tanulók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
- Forgács Fanni az EKF Gyakorlógimnáziumának 10/c osztályos, valamint
- Farkas Ábel a Dobó István Gimnázium 10/a osztályos tanulója.

III. A harmadik – az általános iskolai kategória eredményei a következők:
Első díjban és 10.000,- Ft-ban részesül mesenovellájáért:
- Hídvégi Rebeka a Sancta Mária Általános Iskola 7. osztályos diákja
Második díjban és 8.000,-Ft- ban részesül recenziójáért:
- Hajós Tamás Boldizsár az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b. osztályos tanulója.
Harmadik díjban és 6000-Ft-ban részesül esszéjéért:
- Gál Katalin a Lenkey János Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Kiemelkedő pályamunkájukért könyvjutalomban és dicséretben részesülnek  az alábbi tanulók:
-    Asztalos Ábel a Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának 4/a osztályos diákja és
-    Novák Blanka az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b osztályos tanulója.

Kép:Nemes Róbert (fotonemes.hu)

Forrás: Egriszín

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Színház játszik január 20-án 17 órától a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. Ibsen: Nóra című drámáját adják elő, Csurulya Csongor rendezésében.

Nóra az a tipikus női alak, aki megpróbálja a legmegfelelőbb családi modell látszatát fenntartani. Csurulya Csongor, rendező szerint a mai emancipált társadalomban egy ilyen lépés megtétele nem bír akkora jelentőséggel, mint amekkora súlya van Nóra számára, de ma is sokszor szembesülünk azzal az érzéssel, hogy életünk nem a megfelelő irányba halad, ezért megpróbálunk változtatni rajta, az áhított cél elérésének érdekében. Ebben a pontban látom annak lehetőségét, hogy a néző, mint szemlélő azonosulhasson Nórával, az ő sorsával, és ennek eredményeként merjen cselekedni, akármilyen nagy erőfeszítésbe is kerül. Az, hogy végül ki mit érhet el egy sorsfordító tettel, csak rajta múlik, a legfontosabb, hogy cselekedjen. Igazság? - ...ha van. Két igazság elfér-e egymás mellett? Létezik-e felsőbb rendű igazság? Ha igen, az jogi-e vagy erkölcsi? Ki dönti el ezeket, vagy pontosabban ki ítéli meg? Mitől bűnös az aki áldozat? Ha ezekre a kérdésekre tudnánk a választ, akkor ez a mű nem születik meg -mondta a rendező.