Keresés: „kár” (1206 találat)

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

inShare

 Harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai és a Kárpát-medencei magyar katolikus ifjúság legnagyobb találkozóját Egerszalókon; az idei programsorozat szerdától vasárnapig tart a Heves megyei településen.Az ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról. A rendezvény idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által is meghirdetett "A hit éve - új evangelizáció". A "Krisztus él bennem" mottó arra hívja, szólítja fel a fiatalokat, hogy vegyenek részt Krisztus igéjének terjesztésében.

A tábor ideje alatt kiemelten foglalkoznak az evangélium állandóságával, azzal, hogy annak a hiteles tolmácsolásához a fiatal nemzedékek megszólítására is alkalmas új nyelv és megújult szív szükséges. A rendezvényen egyházi és a civil meghívottak tartanak előadást, és kiscsoportos műhelyfoglalkozások keretében nyújtanak lehetőséget a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására. A résztvevők a lelkigyakorlat vezetője, Kerényi Lajos atya és Ternyák Csaba egri érsek mellett találkozhatnak Alánki Ferenccel, az MKPK ifjúsági bizottságának elnökével, Böjte Csaba ferences szerzetessel és Gáspár Istvánnal, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával is. Részt vesz a találkozón és műhelyfoglalkozásokat tart több szerzetesrend, közösség, iskola, továbbá keresztény könnyűzenei együttesek lépnek fel.

MTI

Egri Csillagok a kirakatban - ebben az évben is versengenek a legjobb dekorációkért az egri kereskedők. Az Egri Csillagok világát felelevenítő kirakatokra  július 27-ig lehet majd szavazni.

A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület és a megyeszékhely polgármesteri hivatala immár negyedik alkalommal hirdeti meg a belvárosban működő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások és dekoratőrök részére a kirakatversenyt. Az idei téma – a várvédelem 460. évfordulójára való tekintettel – az Egri Csillagok világa.
Idén a látogatók nemcsak szavazhatnak, de hosszabban is kifejthetik véleményüket a nevezett dekorációkkal, kirakati kompozíciókkal kapcsolatban. A szervezők az egrikirakat@gmail.com e-mail címre és a Rádió Eger SMS számára (20/33-9-3333) várják a szavazatokat és észrevételeket. Az ily módon leadott voksok döntik el, melyik üzlet lesz 2012-ben, a negyedik egri belvárosi kirakatverseny közönségdíjjal jutalmazott vállalkozása. A kirakatoknak július 16-án 10.00 óráig kell elkészülniük, szavazni pedig július 27-ig, éjfélig lehet.

A polgármester ötletes megoldásokat vár

A kirakatverseny fővédnöke, Habis László polgármester kiemelte: a város azért invitálja megmérettetésre a belvárosi üzletvezetőket, hogy a kirakatok ne csupán a termékeket, a vállalkozás portékáit, hanem szépséget, jó ízlést, városunk hírnevéhez illeszkedő, ötletes megoldásokat vonultassanak fel. Habis László sok sikert kívánt a szervezőknek, és elmondta, ha mindannyian kicsit büszkébben leszünk arra, amit XVI. századi elődeink ránk hagytak, ha egy kicsit ismét elmélyedünk az Egri Csillagok világában, máris megérte a fáradozás.

Álljunk meg egy percre!

Szabó József, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke bejelentette: a belváros kereskedői bíznak a pozitív fogadtatásban, az Egerbe érkező turisták, nézelődők elismerésében. Hangsúlyozta, hogy szeretnék a járókelőket egy-egy pillanatnyi megállásra késztetni, vagy akár kellemes programot adni nekik azzal, hogy szavazási céllal végigjárják a nevezett kirakatokat. Szabó József arra kérte az Egerben és a környező településen élő polgárokat, a hozzánk látogató turistákat, hogy minél többen keressék meg a versenyben résztvevő, jól felismerhető, számmal megjelölt kirakatokat, üzleteket és válasszák ki a kedvencüket, a véleményük szerint az Egri Csillagokat legjobban, legötletesebben megjelenítő összeállítást.

Forrás: Egriügyek

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 rendezvénysorozat nyitókonferenciáján hirdették meg „Az év ökoturisztikai létesítménye 2012” pályázatot Bódvaszilason, amit a VM és a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Turizmus Zrt-vel együttműködve írt ki.

A pályázat célja, hogy az ökoturisztikai létesítmények, illetve működtetőik megmérettessenek kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján. Látogatóbarátnak tekinthető az az ökoturisztikai létesítmény, amely az elsődleges cél, a természeti és táji örökség megőrzése mellett és annak bemutatásán túl, a látogatók igényeit is figyelembe veszi, tervezése és működtetése a kereslet ismeretében zajlik. Ezek a létesítmények infrastruktúrájukat tekintve, felszereltségben és a szolgáltatásokban is a látogatók alapvető elvárásainak megfelelően lettek kialakítva, a természeti örökség bemutatása élményszerűen történik. Mindez a látogatói megelégedettséget szolgálja, ami a látogatás eredményességéhez, a látottak befogadásához is hozzájárul. A családbarát bemutatóhelyek célzottan a gyerekeknek szóló bemutatással is rendelkeznek, emellett a helyszín kialakítása úgy történt meg, hogy az a kisgyermekes családok számára is kényelmes ott-tartózkodást nyújtson.
A cím elnyerésére ökoturisztikai létesítmények üzemeltetői (nemzeti parkok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társas- és magánvállalkozások stb.) pályázhatnak ökoturisztikai látogatóközpont és tanösvény kategóriákban. A címet elnyert létesítményeket a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezetek kommunikációs tevékenységük során kiemelten kezelik. A tavalyi évben a tihanyi Levendula-ház Látogatóközpont, illetve a Tiszafüred-örvényi Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény nyerte el az elismerést.

A pályázati adatlap letölthető az alábbi honlapokról:
• VM Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság – www.termeszetvedelem.hu/okoturizmus;
• NGM Turisztikai Főosztály – www.kormany.hu/ngm.gov.hu;
• MT Zrt. – www.itthon.hu/szakmai-oldalak/felhivasok-palyazatok

A pályázat beadásának határideje: 2012. július 31.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Oklevélátadó díszünnepséget tartottak pénteken a Hotel Egerben. A 2011-2012-es tanév tavaszi félévében 1570 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán.

Közülük mesterképzésben 519-en, alapképzésben 613-an tettek záróvizsgát az elmúlt hetekben. Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 58 hallgató, szakirányú továbbképzésben 135 fő szerzett szakképzettséget.

Felsőfokú szakképzésben 245 hallgató zárta le tanulmányait a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át július 6-án a Hotel Egerben megrendezett oklevél- és bizonyítványátadó ünnepi szenátusülések keretében.

Az intézmény a végzős hallgatóinak két ünnepség keretében adta át az végzettséget igazoló okleveleket és bizonyítványokat. 10.00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar végzett hallgatói vehették át okleveleiket, 16.00 órai kezdettel pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzősei.

Az intézményben először avattak doktort az oklevél- és bizonyítványátadó ünnepség keretében.

(fotó: ektf.hu)

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Percek alatt lepte el Heves megyét a hirtelen jött vihar. Számos faluban milliós károkat okozott a nyári esőzés, Egerszalókon kéményt döntött le a vihar. Egerben a vízelvezető csatornákból is jött fel a víz.

Óriási vihar vonult át szerda délután Heves megyén. A kezdetben 40 fokos hőség hirtelen csapott át esőzésekké, ezzel 22-25 fokra lehűtve a hőmérsékletet. A viharok Szentdomonkoson és Tarnaleleszen pusztítottak először, nagyobb méretű jégdarabokat hagyva maguk után. A termés nagy részén jelentős kár keletkezett.

Egerben az esti órákban kezdett zuhogni az eső. Kezdetben csak esőzések voltak a megyeszékhelyen, később ez jéggel kiegészülve hullott le. A nagy mennyiségű csapadékot a vízelvezető csatornák képtelenek voltak elvezetni, a város több pontján feljött a víz.

A tűzoltókat több esetben is kidőlt fákhoz hívták, a vihar jelentős károkat okozott a vezetékekben. Egerszalókon egy családi házba csapott bele a villám, a házban tartózkodó nőt könnyű sérülésekkel szállították az egri kórházba. A ház kéménye ledőlt, megsérültek a tetőcserepek. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre, ennek köszönhetően nem történt nagyobb baj. A ház tulajdonosa elmondta: a villámcsapás előtt lekapcsolták a biztosítékot, így nem keletkezett még nagyobb kár a házban.

Július utolsó napjaiban, 27. és 29. között rendezik meg városunkban a Végvári Vigasságokat. A rendezvény legfőbb látványossága az emlékcsata lesz, amely a 460 évvel ezelőtti, 1552-es ostromot eleveníti fel. A három nap során marcona vitézekkel, valamint vérszomjas török katonákkal találkozhatunk, de lesz ágyúdörgés és lőporfüst is.

Csillag Tamás, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta: több mint száz hagyományőrző jelenik majd meg július utolsó napjaiban Egerben, a várban és a belvárosban, karöltve az EGER 1552 Castingon kiválasztott főhősökkel. A város legnagyobb történelmi fesztiválja, a Végvári Vigasságok fő attrakciója az emlékcsata lesz, de már nem előzmények nélkül. Évekkel ezelőtt többször is megrendezték az ostromot, s most - kibővült létszámmal - az eddigi tapasztalatokat összegezve látványos, hangos ütközetet mutatnak be.

A Végvári Vigasságok három napja során testközelbe hozzák a 460 évvel ezelőtt történteket: a vezérfonal követi az eredeti események menetrendjét, ám négy év eseményeit vonultatják fel három napban.
Csillag Tamás kiemelte, hogy a pénteki napon emlékeznek Dobó István 1548-as Egerbe érkezésére, a Castingon kiválasztott Dobó bevonul a Várba és átveszi annak kulcsait a Vármúzeum igazgatójától. Ezt követi egy koszorúzással egybekötött emlékezés a várvédő katonák tiszteletére. Dobó mustrát tart a Várban, majd vigasság is következik, korhű zenével.

Szombaton megjelennek már a török katonák is, és portyázva előfordulhatnak a belvárosban, akárcsak a végvári alakulatok tagjai. Délután legalább egy órás hadi játékra számíthat az egri várba özönlő közönség. A csata menetrendje az eredetivel azonos lesz, nem színjátékkal, hanem hiteles küzdelemmel elevenítik fel a korabeli hadászatot, különös tekintettel a kézitusa mellett a muskétákra és ágyukra.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ostromjáték, délután levezetésként kiegészítő programelemek sorával találkozhatnak az érdeklődők, bármely korosztály, bármely képviselője talál majd magának érdekességet a Vigasságokon.

A Históriás Kft. vezetője új magyarországi műfajként emelte ki az egri programban a hadmérnöki interpretációt, s azt is, hogy az eskütételbe bevonják majd a várudvaron helyet foglaló látogatókat is. Olyan program valósul meg idén, amire a jövőben bátran lehet építeni - hangsúlyozta a törökkori katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szakember.

Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.

Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.

Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.

-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.

Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.

Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A 460 évvel ezelőtti eseményeket, az 1552-es ostromot elevenítik fel az idei Végvári Vigasságokon július végén. Ehhez kapcsolódva tartanak egy szereplőválogatást, melyen az Egri Csillagok című regény szereplőinek mai megformálóit: Dobó Istvánt, Bornemissza Gergelyt, Cecey Évát, Sárközit és Jumurdzsákot keresik – jelentette be Rázsi Botond alpolgármester a szerdai sajtótájékoztatón.

Július 21-én, szombaton 10.00 órától 16.00 óráig az Uránia Moziba várják mindazokat, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy részt vegyenek egy közös történelmi játékban. Jelentkezni előzetesen kell július 20-ig e-mailben, az 1552@ph.eger.hu címen, illetve telefonon, a 20/427-0062-es, 20/227-7551-es számon, vagy akár személyesen, a helyszínen. A nyilvános szereplőválogatás részvevői korhű ruhát kapnak, így adnak elő részleteket az öttagú zsűri előtt az alábbi linkről letölthető részeket Gárdonyi Géza regényéből. A kiválasztottak egy héten át rendszeresen felbukkannak majd Eger belvárosában, hogy végvári vitézek gyűrűjében felidézzenek egy-egy magával ragadó részletet az Egri Csillagokból. Várják azokat is, akik szurkolni szeretnének barátaiknak, ismerőseiknek a nyilvános, ingyenes rendezvényen.