Keresés: „kér” (1180 találat)

Csütörtökön az egri kormányablakba látogatott az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak egy csoportja.

A közjogon belül államigazgatási ismeretek elsajátításával is foglalkozó hallgatók dr. Hepp János ügyfélszolgálati osztályvezető segítségével általános tájékoztatást kaptak a kormányhivatal szervezetéről, ezen belül a kormányablak működéséről. Megismerték az integrált ügyfélszolgálat munkaszervezetét, alapelveit és célját, s azokat az ügyköröket, amelyekkel kapcsolatban érdemes felkeresni a Klapka Gy. u. 9. szám alatti irodát.

A kormányablakok fejlesztésével és jövőjével összefüggésben szó esett a járási hivatalok kialakításáról, az ott létesítendő újabb kormányablakokról és az egyablakos ügyintézésről. Az érdeklődők végül kérdéseket tehettek fel és megtudták azt is, miért érdemes időnként ellátogatni a www.kormanyablak.hu internetes címre.

Éveken keresztül dolgozott hamis érettségivel az egri Markhot Ferenc Kórházban R. B. Erika, mint nővér és ápolási igazgatóhelyettes - tudta meg a Népszava. A „szakembert” okirathamisításban bűnösnek találták, hiába volt „kórházvédő”, távoznia kellett az egészségügyi intézményből.

R. B. Erika 2008-ban hagyta el az egri Markhot Ferenc Kórházat végkielégítéssel, mikor a Hospinvest Zrt. átvette az intézmény működtetését. Miután 2010-ben ismét új kezekbe került a kórház, R. B. Erika, mint ápolási igazgatóhelyettes kezdte meg újra munkáját. A pozíció betöltéséhez felsőfokú képesítésre is szükség volt, azonban R. B. Erika ezzel nem rendelkezett, illetve az érettségijének megléte is kérdéseket vetett fel. 2011-ben kihallgatta a rendőrség okirathamisítási miatt, majd bűnösnek találták és pénzbírság megfizetésére kötelezték. A Népszava birtokába került ítélet után a hölgy közös megegyezéssel távozott a Markhot Ferenc Kórházból – értesült a Népszava.

R. B. Erika ápolási igazgatóhelyettesi munkája közben megkezdte felsőfokú tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolás és betegellátás szakápoló szakirányán. R. B. Erika – a Népszava információi szerint – tanulmányi szerződéssel tanult az egyetemen, így a budapesti utazások a kórház számláját terhelték. A lap munkatársai megkeresték a Semmelweis Egyetem sajtóosztályát, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy egy diákjuk hamis érettségi bizonyítvánnyal tanul intézményükben, de eddig nem kaptak választ kérdéseinkre.

R. B. Erika a Hospinvest Zrt.-vel szembenálló "kórházvédők" csoportjának lelkes tagja volt, ezt bizonyítja, hogy amikor a Hospinvest átvette az intézményt, nem kívánt tovább a kórházban dolgozni, majd a cég távozása után visszatért, immár magasabb pozícióba. A Népszava kérésére a kórház igazgatója, dr. Fűtő László sem nyilatkozott.

Forrás: nepszava.hu

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=534762

Utánpótlásra készül az Egri Vízilabda Klub – hangzott el az egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján. 

Százötven gyermeknek biztosít helyet nap, mint nap a Bitskey Aladár uszoda. Épp ezért a klub célja, hogy minél több fiatallal kedveltessék meg a vízilabdát, minél több diák élhessen egészséges, rendszeres sporttal egybekötött életet. Várhatóan a következő tanévtől, több innovációs testnevelési és fejlesztési programterv keretében valósul meg az utánpótlási akció.

A sajtótájékoztatón többek között egy együttműködési megállapodást írt alá az Egri Vízilabda Klub és az Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Intézménye. Esélyt adva ezzel a második osztálytól induló évfolyamoknak, hogy a hagyományos testnevelés órákon felül szabadon választott vízilabdaedzéseket, sportszakköröket, esetleg úszást választhassanak. Az egyesület ezzel együtt vállalja a diákok fuvarozását az iskola és uszoda között, sport tanácsadást, valamint a megfelelő szakemberrel való edzést. Az induló projekt keretében intézményesített rendszerben, együtt tudnak sportolni a gyerekek.
Feltehetnénk a kérdést: Miért pont ezt az iskolát választotta az egyesület? Bárány Attila, ZF-Eger ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: a Gyakorló Iskola sok szempontból tekinthető ugródeszkának az ott tanuló diákok számára. Miért ne lehetne ezt a koncepciót a vízilabda területén is művelni? Nem titkolt szándékuk a sikeres utánpótlást követően fiatal sporttehetségeket gondozni, akiket főiskolás korukra akár bajnokokká is avanzsálhatnak.

Konkrét életpálya lehetőségeket biztosíthat ez a program – hangsúlyozta Bárány Attila, aki azt is hozzáfűzte, terveik szerint nem kell majd mélyen pénztárcába nyúlni a szülőknek.

Elhangzott továbbá: a Vízilabda Klub április 7-én nyílt napot szervez az érdeklődőknek. Játékos vetélkedőkkel, egészségügyi és táplálkozási tanácsadással várják majd a szülőket, gyermekeket egész nap. A vízilabda rajongók pedig az aktuális bajnokcsapattal is találkozhatnak. A program minden várható pozitívumával megismerkedhetnek a látogatók az áprilisi nyílt nap keretében.

-    Rendszeres versenyre készülés, és versenyzés.
-    Edző táborokon való részvétel.
-    Heti kettő-négy órás edzések.
-    Színvonalas, korszerű felszerelések és eszközök.
-    Egészségügyi stáb
-    Terhelési, nyugalmi és szűrővizsgálatok.

Idén már edzőképzést is indítottak, a program viszont csak a 2012/2013-as tanévtől kezdődően indul majd el.

 Ezen felül légbefogásos sátor készül a Bitskey uszoda nyitott medencéje fölé. Az Egri Vízilabda Klub, az Eger Termál Kft. és az Eszterházy Károly Főiskola összefogásával egy 66X30X10-es méretű sátor lesz szezonálisan felállítva az elkövetkezendő három héten belül. Így az időjárástól függetlenül is tudnak majd az úszás szerelmesei hódolni a hobbijuknak.

Forrás: Egriszín

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Újabb halálos kimenetelű baleset történt Kápolna mellett a 3-as főúton szombaton délelőtt. Egy 26 éves, friss jogosítvánnyal rendelkező gyöngyösi nő haladt autójával Gyöngyös irányából Kál felé. A Suzukiban 5 fő utazott. A sofőr feltehetően nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a járművét, amely emiatt lesodródott az úttestről és a tetejére borulva az árokban állt meg.

A baleset során egy 52 éves nő vesztette életét, aki a hátsó ülésen, középen utazott, biztonsági öv nélkül. A szerencsétlenség során ő a hátsó ablakon kiesett a kocsiból.  Két könnyű, és egy súlyos sérültet az egri, a másik súlyos sérültet a miskolci kórházba szállították a mentősök.

A rendőrség a helyszínelés idejére a 3-as utat lezárta, itt kerülni kellett. A baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

Bántalmazták a megyei szövetség versenybizottságának elnökét, Szelényi Jánost. A botrányos eset a Magyar Kupa Heves megyei selejtezőjének második fordulóján történt Sarudon.

Szelényi Jánost, aki nézőként vett részt a mérkőzésen, többször hangosan szidalmazták, sértő megjegyzéseket vágtak a fejéhez. Később bántalmazták is az elnököt, aki bár nem hivatalos minőségben jelent meg a mérkőzésen, csitítani próbálta a versenygazda drukkereket. Az MLSZ Szabályzata szerint jelenhette volna az esetet, jegyzőkönyvbe vehették volna a történteket. A sértett fél elmondta, nem kíván semmiféle büntetőeljárást indítani.

Az ügyben Dr. Petrovics János, Sarud polgármestere elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, nem megengedett ez a viselkedés, bármilyen sporteseményről legyen is szó. Úgy véli, hogy a sarudi drukkerek, akik megütötték az elnököt, embertelen viselkedést tanúsítottak, megérdemelnék, hogy büntetést kapjanak a tettükért.

Dáné Zsolt, a Sarudi Sportegyesület titkára kijelentette: nagyon sajnálja a történteket, nem helyénvaló az ilyen viselkedés. Mélyen elítéli az efféle magatartást,  nem érti, hogyan fajulhatott idáig ez a békés mérkőzés .

A Heves Megye Napja alkalmából rendezett jótékonysági bál bevételéből egy szülés alatti magzatészlelő monitort vásárolt a Markhot Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya „Nők és Magzataik Egészségéért” Alapítványa.

A jótékonysági esten több mint 2 millió forint gyűlt össze, amiből sikerült megvásárolni az említett közel másfél millió forint értékű eszközt, melyhez majd még egy 200 000 forintos állványt is vásárol az alapítvány. A kórháznak eddig egy hasonló funkciójú gépe volt csak, melyhez öt évvel ezelőtt jutottak, így nagy szükség volt a most beszerzett eszközre.
A szerdai átadón Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott a Zf Hungária Kft. nagyvonalú támogatásának és a többi adakozónak is, mellyel a kórház fejlődését segítették elő.

Dr. Hernádi László osztályvezető főorvos kiemelte a készülék jelentőségét, és megköszönte a támogatást. Ez a monitor a vajúdás alatt a magzat szívhangját folyamatosan érzékeli és összehasonlítja az anya szívhangjával. A készülék már képes arra is, hogy egy második vagy akár egy harmadik magzat szívhangját is érzékelje, így az orvos meg tudja állapítani a magzatok állapotát- mondta el a főorvos.

A magzatfigyelő berendezés megvásárlását a ZF Hungária Kft másfél millió forinttal támogatta. Őszi Csilla a cég vezérigazgatója a következőket mondta: cégünk filozófiája, hogy társadalmilag elkötelezettek legyünk Heves Megyéért és Egerért. Sok kérés érkezik hozzánk, de mi mindig olyan célt igyekszünk támogatni, ami sok ember életminőségét javítja. A kórház támogatásával azt szeretnénk elérni, hogy az egrieknek és a cégünk dolgozóinak ne kelljen más kórházakba elmenniük.

Forrás: Egriszín

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 5-én az LMP. Céljuk, hogy 2012-ben népszavazáson döntsenek a tankötelezettségről, az álláskeresési járadékról, a próbaidőről, valamint arról, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően adják ki. Március 8-tól Egerben is gyűjtik az aláírásokat.

Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: céljuk, hogy megállítsák az Orbán-kormány ámokfutását. Négy kérdésről szeretnének idén népszavazást, egyrészt azt akarják elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 helyett 18 év legyen. Véleménye szerint félő, hogy munkalehetőség hiányában sokan az utcára kerülnek majd, s tovább nő azok száma, akiknek kilátástalan a helyzete. Mile Lajos hozzátette: céljaik közé tartozik továbbá, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék fel a korábbi 260 napra, hogy ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kiszabni, valamint az, hogy a szabadság kétharmadáról a munkavállaló dönthessen.

Dr. Csarnó Ákos, LMP-s önkormányzati képviselő elmondta: fontosnak tartják, hogy az emberek elmondhassák véleményüket, hogy ezekben a kérdésekben társadalmi egyeztetés, társadalmi vita alakuljon ki. Összesen 200 ezer aláírásra van szükségük; március 8-tól Egerben három ponton, az Északi lakótelepen, a Maczky Valér és a Széchenyi utca kereszteződésénél, valamint az Eszterházy téren várják a szimpatizánsokat. A kezdeményezéshez a Szolidaritás Mozgalom Heves megyei Szervezete is csatlakozott.

Forrás: Egriszín