Keresés: „sár” (1280 találat)

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Péntekig jelentkezhetnek a bükkszéki önkormányzat felhívására azok a politikusok,  akik tudnak „okosan”, gazdaságosan főzni. Olyan településvezetők jelentkezését várják, akik tudják:  a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. Ebben segíthetnek azok a friss magyar zöldségek, gyümölcsök, amelyeknek most van szezonja. A főzőversennyel tudatosítani szeretnék azt is, ha hazai terméket vásárolunk, munkahelyeket menthetünk meg vele. 

A versennyel a nyaralási szezon beindulása előtt arra szeretnének rávilágítani, hogy a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. A szervezők úgy vélik, hogy az all inclusive nyaralások helyett, itt az ideje, hogy egyre többen menjenek olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett, akár meg lehet ismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is. – nyilatkozta a heves megyei Bükkszék polgármestere, Zagyva Ferencné.

A főzni tudó polgármesterek segítségét abban kérik, hogy  a versenyen való részvételükkel demonstrálják: a nyaralóknak érdemes felkeresniük  a hazai kistelepüléseket is,  a vakációt  érdemes kiegészíteni  az itt található helyi piacok meglátogatásával,  ahol nem csak friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk, hanem a helyi konyha specialitásait is megkóstolhatjuk.

Mindezekhez a szervező település polgármestere hozzátette:  a legtöbb magyar család sajnos jól ismeri azokat a szűkös napokat, amikor kevés pénzből kell okosan gazdálkodni. Sok mai háziasszony elfelejti, hogy nyáron az olcsóbb, hazai alapanyagokból is készülhet kiadós és ízletes étel, ha használjuk azokat a praktikákat, amelyeket még a nagy- és dédszüleink jól ismertek. Sajnos a legtöbb háztartásban elfelejtették,  hogyan kell  gazdaságosan főzni. Pedig a takarékos konyha nem jelenti azt, hogy külföldi, rossz ízű, gyenge minőségű alapanyagokból kell elkészítenünk ételeinket.  A takarékos háztartásnak vissza kell adni azt a jelentését, amit nagymamáink jól ismertek: olcsóbb árú, de jó minőségű alapanyagokból is készíthetünk  finom és laktató ételek. – a versenyen induló polgármesterek mind ezt szeretnék demonstrálni. - mondta a nyolcszáz lakosú település polgármestere.

A rendezvény ideje: június 23.

Helye: Bükkszék

Először láthatták  Egerben Dobó István végrendeletét az érdeklődők a június 16-án megrendezett Múzeumok Éjszakáján, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várták a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várták Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartottak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, több, mint 100 helyszínen várták programokkal a múzeumokba látogatókat, míg vidéken 130-140 ingyenes kiállítást tartottak.

Egerben idén tizedik alkalommal kapcsolódtak be az országos programba. Az egri vár már a kezdetekkor részese volt, akkor Múzeumok Hosszú Éjszakája címmel. A hevesi megyeszékhelyen délután 5 órától hajnali 1 óráig várták a vendégeket. Az egri vár története és a börtönkiállítást ingyenesen tekinthették meg. Az est folyamán műsort adott az Egri Obsitos Zenekar, a várba látogatók megtekinthették a fáklyás felvonulást a Dobó térről, illetve a föld alatti erődrendszer megtekintésére is volt lehetőség. Mind a gyerekek, mind a  felnőttek a máglyagyújtást és a tűz-produkciókat élvezték a legjobban.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: számos különlegességgel készültek a Múzeumok Éjszakáján, többek között Dobó István végrendeletével, aminek különlegessége, hogy idén tekinthették meg először Egerben, eredeti formájában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. 1558. július 16-án íródott az irat, azonban csak 1931-ben, Olaszliszka mezőváros iratanyagának rendezésekor találtak rá a Zempléni  Levéltárban. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot a Líceum múzeuma már többször is próbálta megvásárolni, azonban az eltelt 81 év alatt egyszer sem láthatták még Egerben az eredeti végrendeletet, melyet Sátoraljaújhelyen őriznek.

Tovább erősödött az együttműködés Eger város és az Eszterházy Károly Főiskola között. Több képviselő kezdeményezte már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A város sietteti a főiskola egyetemmé válását, a hatályba lépés előtti módosítást szeretnék elérni.

Közel 250 évvel ezelőtt, gróf Eszterházy Károly egy egri székhelyű egyetem megalapítását álmodta meg- mondta dr. Ternyák Csaba egri érsek. - Ez a cél azonban a mai napig is csak álom, hiszen az EKF még mindig a főiskolai titulust viseli.

Az egri főiskola képzése azonban veszélybe kerülhet, ha nem fogadják el a nemzeti felsőoktatási törvényről szóló törvényjavaslatot.

Habis László, polgármester és dr. Lukács Tamás, országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be, melyben kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel programjába módosító javaslatukat, mellyel a terület egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét védhetik meg.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a főiskolai intézmények nem folytathatnak doktori képzéseket, a mesterképzést pedig korlátok közé szorították.

Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: megrendültünk a törvényen, hiszen korlátozták a nem egyetemi ranggal működő felsőoktatási intézményeket. A főiskola kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a területen, így nagyon fontos, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény.

Habis László, Eger Város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: az EKF Eger legfontosabb oktatási intézménye, így, ha a jövőbe tekintünk, fontos cél, hogy a város őrizze meg iskolavárosi szellemét. Ehhez azonban a törvény azonnali módosítására van szükség.

Közel 50 millió fontból újult meg a Balassi Bálint Általános Iskola tornaterme. A felújítás alatt kicserélték a nyílászárókat is, az április óta tartó munkálatok végeredményét csütörtökön adták át.

Megújult tornatermével várja szeptembertől a Balassi Bálint Általános Iskola a leendő kisdiákokat. Az iskola tornatermét áprilisban kezdték el felújítani, a közel két hónapos időszak alatt többek között kicserélték a padlóburkolatot, átfestették a falakat illetve a modern  világításra is nagy  hangsúlyt fektettek. Az átépítés során nagyjából kétszáz elavult nyílászárót cseréltek ki.

Lachata István, az iskola igazgatója elmondta: 52 millió forintba került a tornaterem megújítása, ami egyrészt pályázati forrásból, másrészt az önkormányzat segítségével valósult meg. –Nagy szükség volt erre a felújításra, hiszen már 33 éve áll felújítatlanul a tornaterem. Ahhoz, hogy még sikeresebb legyen a Balassiban a sportélet, szükség volt a terem megújulásának.

Ezen kívül különféle sporteszközöket is beszerzett az iskola, így még több lehetőség nyílt a sportkedvelő diákok számára.

Az ünnepélyes átadón sor került egy olimpiai terem átadására is, a gyerekek olimpiai előadással készültek a megnyitón. Az iskola igazgatója elmondta: reméli, hogy a közeljövőben sor kerül az uszoda korszerűsítésére is.

Hivatalosan csütörtökön egy 2 perces közös olvasással nyílik a 83. Ünnepi Könyvhét Egerben az Eszterházy téren. A programsorozat már hétfőn elkezdődött Romsics Ignác történész az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról szóló előadásával.

Az idei könyvhét programsorozatát az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtára és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közösen rendezi. Az ünnepet hivatalosan Habis László polgármester és dr. Cs. Varga István irodalomtörténész nyitja meg június 7-én 16 órakor az Eszterházy téren, ahol a könyvsátrak állnak.
A hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb eseményén a könyvek és a szerzők mellett
a könyvkészítőket, kiadókat is ünnepelik. A könyvhét különlegessége, hogy az olvasók személyesen is találkozhatnak, megismerkedhetnek az alkotókkal, művészekkel.
Az ünnepség egy flashmob-bal kezdődik a Bazilikánál, ahol 2 perces közös olvasással hívják fel a figyelmet a könyvekben rejlő értékekre, az olvasás nyújtotta élményre a szervezők.

A kínálatban idén is lesznek találkozók, előadások, dedikálások.  Egri írókkal találkozhat a közönség az írók Sátrában, a Bródy Könyvtárban pedig több neves történész, irodalomtörténész mellett Leonyid Volodarszkij orosz költő, és Darvasi László író is vendégeskedik a hét folyamán. A lelkes olvasók csütörtökön és pénteken találkozhatnak a szerzőkkel a téren, ahol többek között Luzsi Margó, Hubai Gruber Miklós, Nagy Edit, Dr. Szecskó Károly és Bakacsi Ernő dedikálja köteteit.

Idén 83. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Ünnepi Könyvhetet. A nagy hagyománnyal bíró könyvünnepet 1929-ben tartották meg először. Az Ünnepi Könyvhét elsősorban a kortárs magyar irodalom munkáit mutatja be, programjaival lehetőséget teremtve író és olvasója személyes találkozására.
Budapesten kívül az ország számos városában tartanak programokat, rendezvényeket ez alkalomból. A könyvhétre kiadók és szerzők új kiadványokkal készülnek annak ellenére, hogy napjainkra az olvasás sokat vesztett népszerűségéből és a vásárlói kedv is csökkent.

Holló Miklós/Egriügyek

Bolyki-katlan, 2012 május 26.

Sok tanulsága van ennek a hétvégi fesztiválnak. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy bemutatkozott Eger világszenzációs rendezvényhelyszíne, a Bolyki-katlan. A régi kőbányát ízlésesen és igényesen feltáró munka eredményeképpen, egy legalább kétezer főt biztonságosan befogadni képes organikus tér jött létre, amely megjelenésében, akusztikájában is egyedülálló. Nem nehéz megjósolni, hogy koncertek, fényművészeti installációk, performanszok, Robot-krumli bulik, és persze sok borissza összejövetel otthona lesz még ez a helyszín. A kialakítás teljes egészében magánerőből valósult meg, rengeteg munkával.

Másik tanulság, hogy a negyven-hatvan éves korosztály is vevő az ereszd el a hajam fesztiválhangulatra, és csak azért, mert valaki ötven éves és borospohár van a kezében, még nem feltétlenül gerjed az asszonykórusra, meg a citerazenekarra, de még a dzsessz együttesre sem. A külön kétezer forintos karszalaggal látogatható katlan részen ugyan a népzenéé volt a főszerep, de milyen felfogásban! Lajkó Félix, Lajkó Félix módon, a Kerekes etno-funkosan, az Ethnofil műfaji szabályokat felrúgó szertelenséggel, az itt debütáló Herceg Flóra és a Góbé műfajteremtő etnokuplé zuhannyal hálálta meg a jótékonycélú jegyvásárlást.

A harmadik tanulság, hogy a jó bor már nem vonzerő, hanem egyszerűen alapkövetelménye egy boros rendezvénynek. Az egri és mádi borászok pedig nagyon jó borokkal álltak elő ezen az estén. A fogyás jó volt, pedig nem volt ritka a 700 forintos decinkénti ár sem. Bolyki Jani, mint az év gasztroborásza persze nem lazsálhatta le a kulináris színvonalat sem, bár az encsi Anyukám mondta étterem kemencés, töltött piadinája estére elfogyott, de kitett magáért a Zsálya bisztró és az Imola Udvarház is.

Forrás: Egriszin

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

A Közgyűlés május 23-i ülésén összesen hét intézmény: három óvoda és négy általános- illetve középiskola vezetőinek megbízásáról döntött.

A hét közül csupán egyetlen esetben - nyugdíjazás miatt - történt személyi változás: a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatónője, Matúzné Nagy Ildikó már 2011 szeptemberében bejelentette, hogy a következő tanévtől átadja helyét. Utódja a szerdai testületi döntésnek megfelelően Kerekné Fábri Eufrozina eddigi igazgatóhelyettes.

A fentieknek megfelelően a következő intézményvezetők megbízatását öt évvel meghosszabbította a Közgyűlés:
Benedek Elek Óvoda (Vallon utca 4.) - Gál Judit
Ney Ferenc Óvoda (Ifjúság utca 7-9.) - Csományné Pós Judit
Szivárvány Óvoda (Kertész utca 38.) - Felföldiné Szabados Ágnes
Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Bodnár Gábor
Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola - Kékesi László
Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium - Borbély András