Keresés: „bor” (1116 találat)

Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút - közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajka-völgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat is - közölte Vigh Ilona.

Elmondta: a fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat.

A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését.

A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára - mondta a referens.

Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is.

MTI

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Újabb halálos kimenetelű baleset történt Kápolna mellett a 3-as főúton szombaton délelőtt. Egy 26 éves, friss jogosítvánnyal rendelkező gyöngyösi nő haladt autójával Gyöngyös irányából Kál felé. A Suzukiban 5 fő utazott. A sofőr feltehetően nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a járművét, amely emiatt lesodródott az úttestről és a tetejére borulva az árokban állt meg.

A baleset során egy 52 éves nő vesztette életét, aki a hátsó ülésen, középen utazott, biztonsági öv nélkül. A szerencsétlenség során ő a hátsó ablakon kiesett a kocsiból.  Két könnyű, és egy súlyos sérültet az egri, a másik súlyos sérültet a miskolci kórházba szállították a mentősök.

A rendőrség a helyszínelés idejére a 3-as utat lezárta, itt kerülni kellett. A baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

Az elmúlt év januárjához képest 2,5 százalékkal csökkent az álláskeresők száma Hevesben - derül ki a Heves Megyei Munkaügyi Központ honlapján közzétett, márciusban összesített adatokból.

Eszerint 2012 januárjában 24.045 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami a 132.400 fős aktív népesség 18,2 százaléka; 2011 januárjában 24.662 volt az állás nélküliek száma.
A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül jelentősen alacsonyabb, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéket is magában foglaló 24,3 százalékos regionális átlag. Jelentősen meghaladja viszont az országosan mért 14,6 százalékos szintet. Ugyanakkor a múlt év decemberéhez képest jelentősen, 3500-zal emelkedett a munkanélküliek száma; ennek az az oka, hogy a közfoglalkoztatási programok év végi kifutása után több ezren tértek vissza a munkanélküli nyilvántartásba.

Az álláskeresők több mint 50 százaléka, 12.634 fő továbbra is a szakképzetlenek közül kerül ki, ugyanakkor 1075 diplomást is nyilvántart a központ. A munkanélküliek, átlagosan 260 napja keresnek hiába foglalkoztatót - közli a munkaügyi hatóság.

(MTI)

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Március 4-én nem sokkal éjfél után érkezett bejelentés a Füzesabonyi Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy Kál belterületén egy személyautó balesetet szenvedett.

A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy egy Lada személygépkocsi a vasúti átjárón áthaladva - feltehetőleg- nem az útviszonyoknak megfelelően megválasztott sebessége miatt az útról lesodródott, ott egy villanyoszlopnak ütközött, majd az útra visszasodródva a tetejére borult.
A járművezető, valamint két utas a helyszínről a rendőrség kiérkezését megelőzően eltávozott. A másik két utas a helyszínen maradt. Elmondásuk alapján megállapítást nyert a további három személy azonossága is. A szolgálatot ellátó helyi körzeti megbízott rendőrök elfogták a járművezetőt Egerben az Autóbusz pályaudvaron, és az egyik sérült utast az egri kórházban. A harmadik személyt máig nem találják.
A vezetői engedéllyel nem rendelkező 19 éves járművezető fiatalember a baleset okozásáért felelősségét elismerte. Ellene a Füzesabonyi Rendőrkapitányság indított eljárást, közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Hivatalosan is bemutatták az Egri Bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, amely március 15-én ünnepélyes keretek között kerül forgalomba. A borok szerelmesei ekkor kóstolhatják meg először a 2011-es évjárat Csillagait, április 8-án pedig borfesztivált rendeznek az Egri Várban, ahol 23 borászat nedűit ízlelhetik meg a látogatók.

Az egri borászok javaslatára 2010-ben merült fel a gondolat, hogy megalkotják az Egri Bikavér fehér párját. A kezdeményezést a borvidéki tanács is támogatta, majd pályázatot írtak ki az új bor elnevezésére. A közel 3500 név közül végül az Egri Csillag nyerte el a bíráló bizottság tetszését, s ezzel útjára indult a borvidék új Csillaga. A Bikavér fehér párjának előállítása során legalább négy szőlőfajta borának háziasítása kötelező, elsősorban cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling és zenit alkotják.

A csütörtöki, egri sajtótájékoztatón elhangzott: március 15-én Egerben, Debrecenben, Budapesten, a finnországi Poriban és Érsekújváron is bontanak Egri Csillagot. Gál Tibor borász elmondta: minden évben ezen a napon kerülnek majd forgalomba az előző évjárat Egri Csillagai.
A sajtótájékoztatón Habis László úgy fogalmazott: tudatos márkaépítés kezdődött, s a kezdeményezés, a borvidék új csillaga is hozzájárul a város hírnevének erősítéséhez.

A visszaszámlálás március 15-én ér véget, ekkor kortyolhatunk először 2011-es évjáratú Egri Csillagot. A borok kedvelői április 8-án is találkozhatnak az új borral, ekkor rendezik az Egri Csillag Borfesztivált, ahol 23 borászat lesz jelen. A rendezvényen Huzella Péter, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Szabó Attila és a Csík Zenekar szórakoztatja majd a közönséget.

(Fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet "Az Egri Vár az egrieké!" címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek

Választás előtti fórumra érkezett Egerbe Mesterházy Attila, aki a párton belüli párbeszédről, a jövő évben kezdődő választási felkészülésről, valamint a Sós Tamás elleni támadásról is beszélt délutáni tájékoztatóján.

A párton belüli kampány során Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben folytatott konzultációt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke heves megyei látogatásán. A fórumok apropója a március 31-én záruló tisztújítási folyamat, amelyen a 30 ezer tagot számláló párt elnöki posztjáért a jelenlegi elnök mellett Szanyi Tibor indul.
A jelöltek párton belüli kampánya során a gazdaságélénkítés, felzárkóztatás mellett a párt jövője, programja, tervei is szóba kerülnek. Május elsején elfogadják azt a tézisgyűjteményt ami a későbbi választási program alapját képezheti. Az ország jövőbeli sikere szempontjából fontos kérdésekről civil szervezetekkel is terveznek konzultációt „Párbeszéd a nemzetért” címmel.
Önálló programot jelent a Kelet-Magyarország program, amelyben az MSZP a térséget kiemelten kezeli. Az itt megjelenő problémákat, az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot, a munkahelyteremtést csak komplex módon lehet kezelni.
2013-ban elejétől kétfázisú kampányra készül a Magyar Szocialista Párt, amelyben a jelöltek „megdolgozzák” a választókerületeket. Fontosnak tartja, hogy a jelöltek megismerkedjenek a térség problémáival és válaszokat tudjanak adni ezekre.
Az párt együttműködési politikájáról elmondta, hogy minden demokratikus párttal, civil szervezettel, mozgalommal szívesen működnek együtt, az MSZP ezzel is szeretné hangsúlyozni a nyitottságát.

Mesterházy Attila levadászásnak és rágalomhadjáratnak nevezte a Sós Tamás ellen, a megye megkárosítása miatt hangoztatott vádakat. Szerinte aljas lejárató kampány zajlik a szocialista országgyűlési képviselő ellen, akit az országos elnökség maximálisan támogat a küzdelemben.
„Láthatóan minden eszközt igénybe vesznek a politikai ellenfelek. A motiváció is világos és egyértelmű. Az elmúlt négy évben Sós tamás vezetésével a Heves megye közgyűlés volt az egyetlen szocialista vezetésű. Ahogy nézem, ezt a fideszesek nem tudják megbocsátani, ezért különböző, régebbi ügyeket melegítenek fel, vagy keresnek újabb és újabb fogásokat.” – jelentette ki a pártelnök.
Mesterházy hozzátette, hogy minden nemtelen támadásnak meglesz a méltó büntetése, ugyanis a választópolgárok a következő hónapokban, években elégtételt is fognak venni.
A Szocialista Párt figyel arra, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfelelően, a tények figyelembe vételével zajlik-e. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a pártpolitika újabb és újabb megrendeléseket fogalmaz meg, minden jogi eszközzel élni fognak.

Forrás: Egriügyek

Idén is színes programokkal, sztárfellépőkkel és különleges helyszínekkel várja a látogatókat a március 16-án kezdődő XII. Egri Tavaszi Fesztivál.

Az Egri Tavaszi Fesztivál a város minősített rendezvénye, mely méltó társa a budapestinek az újítás és a változatosságot tekintve- hangsúlyozta Habis László Eger polgármestere a szerdai sajtótájékoztatón. A programokon keresztül az egrieknek és környékbelieknek szeretnénk újdonsággal és érdekességgel szolgálni. Új helyszín a felújított Líceum tetőterasza, ahol St. Martin fog koncertet adni, de Eger fürdőváros jellegét erősítendő a Török Fürdő is programmal készül, valamint a Város a Város Alatt pincerendszer az egri bor népszerűsítésén kívül zenei „színpadként” is funkcionál majd- fogalmazott a polgármester.

Orosz Lászlóné a kulturális bizottság elnöke az értékes, különleges, változatos jelzőkkel határozta meg az idei fesztivált. Igyekeztünk a programokat minél színesebben összeválogatni, hogy a helyieknek és a turistáknak is vonzók legyenek, tartalmazzanak ingyenes családi programokat, de az igényesebb közönségnek is kedvezzünk- mondta Orosz Lászlóné. Lesz operagála, Magna Cum Laude és Intim Torna Illegál koncert, de fellép St. Martin és az Ethnofil is, lesz fényszobor kiállítás és színházi előadások is az EKMK-ban.

foto: Nemes Róbert

Forrás: Egriszín