Keresés: „kórház” (742 találat)

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott az Egri Kórházvédők Egyesülete a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Mondandójuk célja, hogy a közép-dunántúli regionális tiszti főorvosi posztjától menesztett Bujdosó Lászlót ne mint áldozatot, hanem mint felelőst ismerje a közvélemény.

Bár a kórházvédők örömmel és megnyugvással fogadták a hírt, miszerint leváltotta Bujdosó László közép-dunántúli regionális tiszti főorvost Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos, ám azt szeretnék, ha a menesztés mellett vizsgálnák Bujdosó felelősségét például az egri kórház ügyében is. Meddig bujdoshat még Bujdosó László? - teszik fel a kérdést az egyesület tagjai, akik  szerint ő és a korábbi országos tiszti főorvos Falus Ferenc törvénysértést hajtott végre, amikor előkészítették és véglegesítették a kórházat, a Hospinvestnek átadó határozatot, bármilyen ellenőrzés nélkül. Dr. Mánya Kristóf és dr. Pócs Alfréd hangsúlyozta, hogy a döntés emberéleteket követelt, hiszen a különböző osztályok nem működtek megfelelően, kevés volt az orvosi létszám, a szakrendeléseken pedig rendkívül magas óraszámmal dolgoztak az alkalmazottak. „A betegeket más kórházakba kellett szállítani, voltak akik nem élték túl az utazást” –tette hozzá dr. Pócs.

Dr. Mánya Kristóf véleménye szerint, a kormányváltással új fejezet nyílik a magyar egészségügyben, ám az átalakulásnál vigyázni kell arra, hogy minden a törvény utolsó betűjének betartásával történjen. Szerinte az lenne a valódi igazságtétel, ha más kórházban, ezentúl nem fordulnának elő az egrihez hasonló kaotikus állapotok.

Szabó Pál szerint az átadástól kezdve „államellenes bűncselekmények” történtek, úgy gondolja, hogy felelős mindenki, akit ők megkerestek és nem tett lépést az ügyben. A politikai felelősök mellett azt a „mikroközösséget” is kiemelte, akik a tiltakozó hullám ellenére asszisztáltak a kórház átadásához, ezzel megszegték az orvosi esküjükben foglaltakat. Ők személyileg és erkölcsileg sem alkalmasak a további feladatokra a kiépülő új kórházban – zárta szavait Szabó Pál.

Forrás: Egriszín

Lövöldözés volt hajnalban Alsóörsön, amelynek során egy rendőr és egy 21 éves fú életét vesztette. A rendőr közúti ellenőrzésre állított meg egy sötét színű Ford Fiestát, amikor több lövést adtak le rá eddig ismeretlen helyről és több lövés is eltalálta. Később a rendőrök az Alsóörs és Felsőörs közötti úton, a Szőlő-hegynél egy fekete autót találtak, benne egy ismeretlen holttesttel. Feltehetően ebből a fekete színű autóból adták le a rendőr és a fiatal fiú életét kioltó lövéseket.

A gépkocsi, mint az MTI tudósítója már korábban jelentette, Alsóörs határában egy elhagyott részen áll, és ott rendőrök helyszínelnek.
 
A kereskedelmi televízió Tények című hírműsorának honlapján megjelentek szerint azt a fekete autót találták meg, amelyet a rendőrség az alsóörsi gyilkosság kapcsán keresett. A mentők közlése szerint "halál beálltásának megállapításához" hívták őket.

Nem sikerült Bányász Róberték kezdeményezése. A mai rendkívüli közgyűlés során a képviselők továbbra is kiálltak a Kepes György Művészeti Központ létrehozása mellett. A közgyűlés eseményeit percről-percre olvashatják tudósításunkban.

16.03: Horváth Mátyás katasztrofálisnak nevezi azt, ahogyan ma a közgyűlésen a képviselők viselkedtek. Döbbenetes számára, hogy nincs elég információjuk a város vezetőinek. Ez azt mutatja, hogy az egész folyamatban zavar látható. A döntés előkészítést nullának nevezi. Úgy érzi, hogy az a felújítás, amely a belső teret egy belső kockává varázsolja, az nem tudatos városrekonstrukció. 

15.57: Barta Dóra táncművész is felszólal. Szerinte jelenleg nem akarnak itthon, Egerben maradni a fiatalok. Nem egy üres, lelakott intézmény fogja itt tartani a fiatalokat. A Kepes-projektet támogatja, s úgy véli, hogy az Ifjúsági Ház ügyét inkább segíteni kell, mint inkább annak útjába állni. 

15.53: Szűcs Lajos megjegyzésében köszönti azokat a lokálpatriótákat, akik nagy és igen komoly felelősséget éreznek a város iránt. Szerinte a várost egri politikusok akarják lerombolni. Ezek a folyamatok az utóbbi években felgyorsultak. A Magyarok Szövetsége részéről azt szeretnék, ha abbahagyná a városvezetés a már elkezdett változtatásokat. Azokat a lakosokat szeretnék képviselni, akiket szerintük a mostani városvezetés nem hallgat meg.

15.48: A következő lakossági felszólalásban Császár Zoltánt egy egri lakos gömbvillámnak nevezte. Szerinte a képviselő éppen oda szokott villámként csapni, ahová az érdekei kívánják. 

15.45: Faludy Sándor egri lakos szerint a demokrácia szégyenfoltja az, hogy a képviselők elmentek a lakossági hozzászólások előtt. Kifogásolja azt, hogy sok képviselő nem mert kiállni saját véleménye mellett, és tartózkodott a szavazás során. Úgy látja, hogy a képviselők nincsenek is igazán tisztába a Kepes-projekt részleteivel. 

15.38: Habis megjegyzi, hogy látja a választási kampány elindulását, hiszen tudomása van arról, hogy a hegybírónak vannak polgármesteri ambíciói. A külterületi utakkal kapcsolatban Habis László egyetért azzal, hogy kevés a pénz ezek gondozására. Keresik a pénzügyi forrásokat.

15.30: A lakossági hozzászólások következnek.

Elsőként Tarsoly József szólal fel. Szerinte Habisnak nem sok ideje maradt polgármesteri feladatainak ellátására. Azt kérdezi, hogy miért nem tudják az emberek, hogy milyen tervezett beruházások előtt áll a város. Miért csak akkor tájékozódnak az emberek, ha már valamit aláírtak? Az Ifjúsági Házzal kapcsolatban miért nem kérdezték meg az ifjúsági szervezeteket? Szerinte felelős döntést hozni nem könnyű feladat. Kéri a közgyűlést, hogy a következő két hónapban ne hozzanak felelőtlen döntéséket.

Hegyközségi témát is érint Tarsoly József. Kéri a várost, hogy a külterületi utakat tegye rendbe a várost. Úgy gondolja, hogy ezzel a város mulasztásos törvénysértő magatartást mutat. A 3-3,5 millió forint, amelyet a külterületi utak karbantartására szán a város, az nevetséges. Szerinte a városnak nincs semmilyen külterületi rendezési elve. 

15.16: Habis László Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatóját kéri fel, hogy beszéljen a biomassza üzem felé irányuló kérdésekről. Megemlíti az igazgató, hogy Jánosi Zoltán kérdéseiben felfedezni vélt némi politikai szándékot. Szerinte a fűtési díjak növekedésének csökkentését ennek az üzemnek a létrehozásával lehet.

15.10: Jánosi Zoltán a biomassza üzemmel kapcsolatos 9 kérdésére vár választ. Azokra a kérdésekre, amelyeket korábban nyújtott be a polgármesterhez. 

15.05: Szavaztak. A név szerinti szavazás során 4 igen, 6 tartózkodás és 11 nem született. Így a szerződést nem bontják fel, a Kepes-központ létre jöhet. Dr. Gyulai Katalin, Bányász Róbert, Császár Zoltán és Deák Boldizsár szavaztak igennel, vagyis csak ők támogatták azt, hogy az önkormányzat felbontsa az alapítvánnyal kötött szerződést.

15.02: Bányász Róbert nem fogadja el a polgármester válaszait.

14.55: Habis László reagál az eddigiekre. Elmondja, hogy azért is kapta meg a pályázás jogát az alapítvány, hogy egyszerre több sikeres projekt is folyhasson a városban. Ez partnerszervezetek bevonását vonzza maga után. Felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is több kulturális intézményük nagyon sikeres bizonyos pályázatokon. 

Szerinte a műemléket nem herdálja el a város. Bányász Róbertnek mondja, hogy az előkészítési költségekből semmit nem vállalt magára az önkormányzat. Elmondása alapján egy szerződést kötöttek akkor is, amikor még a pályázatnak nem volt eredménye. Habis László információja alapján a szerződés rendkívüli felmondása esetén az alapítvány keresettel fordulhat a bírósághoz. A pert minden bizonnyal meg is nyerné. A polgármester adatai szerint közel 10ezren látogatták az intézményt. Semmilyen formában nem szerez tulajdonrészt az alapítvány az épületben. Nem jöhet létre közös tulajdonlás.

14.47: Bányász Róbert Offenbacher Ferenctől kérdezi, hogy kötik-e őt rokoni szálak Egerhez, és miért az Ifjúsági Ház alkalmas a Kepes-projektre. Offenbacher azt mondja, hogy már csak ebben az épületben lehet ezt megvalósítani. Az alapítvány képviselője elmondása alapján Egerben született, s rokoni szálak fűzik Egerhez. 

14.33: Jelenleg Botos Judit tervező mutat képeket arról, hogy milyen most az Ifjúsági Ház állapota. Kissé manipulatív és hatásvadász képeket láthatunk. Megállítják Botos Judit beszámolóját. Kifogásolták, hogy nem a tervekről beszél. Folyamatosak a beszólogatások.

Botos Judit folytatja bemutatóját. Elmondja, hogy a háború előtti állapotokat kívánják visszaállítani az épületen. A leendő felújítás utáni látványképeket láthatunk.  

14.24: Offenbacher Ferenc, az alapítvány képviselője reagál az eddig elhangzottakra. Elmondja, hogy 1995-ben alakultak meg, tehát nem a mostani projekt miatt jöttek létre. Megemlíti, hogy már számtalan kulturális programot szerveztek. 2600 négyzetmétert újítanak meg majd az Ifjúsági Házban. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem csak egy állandó kiállítás lenne. Különböző interaktív programokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kulturális eseményekkel színesítik majd a város életét. Szerinte az üzleti tervük kiváló, s a pályázatban lévő számok alultervezettek. Említ egy ún. Eger-kártyát, amely egy kedvezményes belépőt jelenthet az egri érdekeltségűek számára.

14.20: Dr. Gyulai Katalin felveti, hogy az önkormányzat korábban miért nem gondoskodott az ifjúsági Ház állagmegóvásáról. Ő is megemlíti, hogy a hagyaték méltó helyen lenne a főiskolán. Aggasztónak tartja, hogy 15 évre adják bérbe az intézményt. 

14.17: Császár Zoltán azt mondja, ha ő polgármester lenne, akkor szót adna a nem meghívottaknak, a város lakóinak is a döntés előtt.

14.14: A szünet után Bányász Róbert azt kérdezi, hogy a jelen lévő nézők hogyan szólhatnak hozzá a témához a szavazás előtt. Az egyéb megjelentek csak a közgyűlés végén szólhatnak hozzá - válaszolt a jegyző. Bányász Róbert szerint az előterjesztéskor a vendégeket nem jelezték, ezért nem szólhatnának fel. A polgármester szerint ez nem így van, mert a polgármesternek joga van a meghívott vendégeknek szót adni.

14.02: Bányász Róbert kérésére öt perc szünet következik.

13.58: Császár Zoltán azt mondja, hogy nem a közelgő választás miatt kérik számon a polgármestert. Úgy véli, hogy Habis Lászlónak most nincs igaza, s itt ebben nincs semmilyen választási spekuláció.

13.52: Orosz Ibolya hangsúlyozza, hogy 30 éve nem újították fel az Ifjúsági Házat. Most itt a lehetőség. Szerinte olyan tartalommal kellene megtölteni az intézményt, amelyet minden fiatal szívesen látogat. Felsorolja a nívós társintézményeket. Szerinte az egri fiatalok mindenféle térítés nélkül is használhatják majd az épületet. Azt mondja, hogy az épület életveszélyes. 

13.48: Csákvári Antal arról beszél, hogy a város hiteléről is szó van most. Ha a közgyűlés visszavonja korábbi határozatát, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ha felbontják a szerződést, a későbbi pereskedések és kártérítések óriási terheket fognak a város vállára tenni.

13.45: Deák Boldizsár azt mondja, hogy azt a céget, amely a hagyatékot fogja gondozni és az épületet felújítani, egy nappal a tárgyalások után jegyeztették be. Kérdezi, hogy attól miért lesz több látogatója a Kepes-hagyatéknak, hogy egy másik, a korábbihoz közel fekvő intézménybe éthelyezik.

13.40: Bányász Róbert azt kérdezi, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik rendszeresen látogatták az Ifjúsági Ház programjait. 

13.35: Császár Zoltán kérdezi Habis Lászlótól, hogy miért van az, hogy a jobboldaliak közül ennyien nem támogatták az előterjesztést tavaly. Javasolja, hogy a város lakóinak több lehetőséget adjanak a véleménynyilvánításra. Kér mindenkit, aki korábban tartózkodott, hogy most merje elmondani a véleményét. A Kepes-hagyaték értékét nem vitatja, de az elhelyezését nem tartja a legideálisabbnak. Habis szerint hónapokon át folyt az egyeztetés, és nincs is szó itt semmilyen háttéralkukról.

13.30: Kalmár Péter szocialista képviselő Császár Zoltánhoz fordulva azt mondja, hogy nekik nincsenek érdekeik abban, hogy az alapítvány felújíthassa a házat, és fellendítse a város kulturális kínálatát. Szerinte érdekük csakis az értékekben rejlik. Kéri a képviselőket, hogy ne szavazzanak a kezdeményezés ellen.

13.25: Pál György töréspontnak nevezi a mostani témát. Töréspont abban, hogy bekapcsolódik-e Eger a nemzetközi képzőművészeti életbe, vagy marad a 40ezres fesztiválok városa. Ő a szocialista frakcióval együtt támogatja a Kepes-központ létrehozását. 

13.22: Orosz Ibolya kérdezi Bányász Róbertet, hogy mégis milyen félrevezető információkkal találkozott a korábbi előterjesztésben. Ha ilyenek tényleg vannak, akkor tárja a közgyűlés elé. 

13.20: Deák Boldizsár elmondta, hogy nem láthatta még a szerződést. Küldözgették ide-oda, de végül nem láthatta azt, pedig joga lenne rá.  

13.18: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. Mint a Pénzügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy ha a közgyűlés és a polgármester be tudja mutatni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a ház nem kerül át más tulajdonába semmilyen ügyeskedéssel, akkor támogatható a kezdeményezés. Kéri, hogy a jelenlegi bérlőkkel egyezzenek már meg, hiszen még vannak olyanok a házban, és még élő szerződésük van.

13.15: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. 

13.10. Dr. Gyulai Katalin visszautasítja Láng András azon a felvetését, miszerint ez a rendkívüli közgyűlés csak azért jött létre, mert közelegnek az önkormányzati választások, és bizonyos körök már próbálnak mozgolódni.

13.05: Császár Zoltán kótyavetyélésnek nevezi a Kepes-projektet. Szerinte Láng András fordítva ült a lóra. Habis Lászlónak elmondja, hogy ő mindenben támogatta korábban elképzeléseit. Kiemeli, hogy volt olyan, hogy az ő szavazata hiányzott lényeges ügyekhez, és ő a kórházból ment be szavazni, s ezért semmilyen köszönetet nem kapott soha. De ebben a kérdésben nem tudja támogatni Habist. Szerinte a polgármester nagy hibát követett el akkor, amikor nem szervezett közmeghallgatást az Ifjúsági Ház ügyében. Amikor ezt elmulasztotta, nem tisztelte a város polgárait. Ő is kiemeli, hogy a fiatalokat nem tartja itt a központ. Érthetetlennek tartja azt, hogy az értéknövelő beruházásokat beszámítaná az önkormányzat a bérleti díj összegébe. Felrója a polgármesternek és Láng Andrásnak, hogy csak ők szavaztak igennel a jobboldalról. Habis szerint ez nem jobb- vagy baloldal kérdése. 

13.00: Jánosi Zoltán elmondta, hogy azért írta alá a rendkívüli ülést támogató kezdeményezést, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy ő és képviselő társai jobban informálódhassanak az ügyről. Szerinte a polgármester nem tájékoztatja pontosan a képviselőket az ilyen és az ehhez hasonló ügyek részleteiről. Felvetette azt, hogy az EGAL, az Egrix és a Vitkovics-ház legyen együtt a központja a fiatalok szabadidős tevékenységének. Fontosnak tartana egy hosszú távú konstrukciót annak érdekében, hogy értelmes programokat tudjanak nyújtani a fiataloknak.

12.57: Láng András szerint itt most minden csak a választások miatt van. Amúgy nem ülnének itt.

12.55: Bányász Róbert szerint a fiatalokat kellene megkérdezni, és nem azokat, akik a közgyűlésen ülnek, és kaszinó létrejöttének alapját szeretnék megalapozni. Habis kéri, hogy Bányász ne erőltesse a kaszinózást.

12.50: Láng András képviselő szerint arról kellene beszélni, hogy a városnak milyen kára származik majd abból, ha visszalépnek. 

12.45: Deák Boldizsár az Alapítvány üzleti tervéből idéz, amelyből az derült ki, hogy több mint 500ezer forintba kerül majd egy négyzetméternyi terület felújítása. Szerinte ez túlzás. A képviselő a költségvetési tervben csúsztatásokat vél felfedezni. A 108 millió forintos jegybevétel az éves forgalomból is enyhe túlzás. A személyi változások terén a vezetőknek több mint 400ezret fizetnének majd az intézményben, és a teremőröknek is 105 ezer forintos fizetést írnak. Deák Boldizsár úgy véli, ez jóval magasabb, mint az ország más, hasonló méretű és jelentőségű intézményeiben. 

12.40: dr. Gyulai Katalin érdekesnek tartja, hogy az Ifjúsági Ház névváltoztatása után már meg is szavazzák a bérbeadást. Az Összefogás Egy Jobb Egerért nevű egyesület képviseletében ő is kifogásolja azt a megállapítást, hogy ez a Kepes-projekt a városban marasztalná a fiatalokat és az értelmiségieket. Szerinte nem egy ilyen fotóművészeti kiállítás kedvéért maradnának itt, hanem az olyan meghatározó élmények miatt, amelyek közösséggé kovácsolná őket. Erre kiváló terep lehetne az Ifjúsági Ház, ha lennének erre alkalmas programok. 

12.37: Bányász Róbert azt is elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a polgármester egyenként hívta be magához azokat a képviselőket, akiktől remélte, hogy a bérbeadást újra megszavazzák. 

12.35: Bányász Róbert szól a közgyűléshez. Ismerteti az előterjesztésük részleteit, hátterét. Kifogásolja azt a tavalyi közgyűlési előterjesztést, amelyben szerinte félrevezették a képviselőket a szavazáskor. Felteszi a kérdést, hogy a város vajon nem lett volna képes egyedül megvalósítani a Kepes-központot. Szerinte a felújítás nem a város hagyományaiból indul ki. A fiatalok egészét nem fogja ez a kortárs művészeti központ tömegével vonzani. Bányász Róbert, aki olvassa a szöveget, úgy véli, hogy a Kepes-hagyaték legjobb helye a főiskola Vizuális Tanszékén lenne, a Kepes György Szakkollégium mellett. 

Bányász Róberték szerint más szerepel az előterjesztésben, mint az aláírt szerződésben. Feltételezi, hogy ez a bérbeadás háttéralkuk eredménye. Felteszi a kérdést a polgármesterhez, hogy netán nem kaszinó lesz majd idővel a most bérbeadott intézmény. Szerinte az Ifjúsági Ház nem adható bérbe licit nélkül és 10 évnél tovább. 

12.25: Bányász Róbert szólal fel. Nyílt szavazást kér. 5 képviselő frakciót alapított Bányász Róbert vezetésével. Ezt írásban is benyújtották.

Császár Zoltán szerint nem frakciót alapítottak, hanem képviselői csoportot. Habis szerint a frakció és a képviselőcsoport rokon értelmű fogalmak. 

12.20: Habis László sürgősségi indítványáról szólal fel. Mintegy 40 millió forintos munkát kellene elvégezni a Servita templom rendbetételéhez. Az önkormányzattól 10 milliós támogatást várnak. A polgármester támogatja a segítségnyújtást. A támogatást 18 igennel megszavazták. 

12.15: 26 képviselőből 21 megjelent, a közgyűlés határozatképes. 

12.10: Megérkezett Habis László, hamarosan kezdődik az ülés. 

12.00: Nagy a lakossági érdeklődés, megtelt a Városháza Díszterme a város közügyei felől gyorsan tájékozódni vágyókkal. S úgy tűnik, hogy a határozatképességhez elegendő képviselő is jelen van.

Az Ifjúsági Ház felújításának és funkcióváltásának ügye hetek óta témát ad a választások előtt ide-oda helyezkedő politikusoknak is, maguk mögé állítva a város polgárait.

Bányász Róbert önkormányzati képviselő elmondása alapján többüket félrevezették akkor, amikor a ház bérbeadásáról szóló indítványt tárgyalták tavaly. Az ügy érdekessége, hogy a Kepes-hagyatékot hasznosító Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozásáról szóló szerződést Az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért és az önkormányzat már aláírták. Ha a mai közgyűlésen a szerződés felbontását kezdeményező határozat születik, az több mint félmilliárdos veszteséget is okozhat a városnak.

A közgyűlést kezdeményezők:

Bányász Róbert (Együtt Egerért Egyesület), Jánosi Zoltán, Nagy István (MSZP), Deák Boldizsár, Bodnár Pál(Fidesz), Császár Zoltán (Független) dr. Gyulai Katalin (Összefogás egy Jobb Egerért).

A közgyűlés elé terjesztett anyagot az alábbi linkre kattintva olvashatják:  http://www.eger.hu/portals/0/k%C3%B6zgyulesek/20100726/rendkivulikgy.pdf

Forrás: Egriszín

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Hajnali négy órakor zúdult hatalmas eső a hevesi megyeszékhelyre. Az erős széllel is kísért zivatarnak nem voltak komolyabb következményei.

A Töviskes téren a tűzoltók a vihar után. (Beküldött vdeó)

A városon átrobogó, viharos széllel kísért hajnali zivatar gyorsan jött, gyorsan ment. A tűzoltókat négy helyszínre riasztották fél öt után: a TESCO-nál, illetve a belvárosban, a 2-es kórház épületéből kellett vizet szivattyúzni. Két fa is kidőlt - tudtuk meg a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletétől. A Vécsey völgyben egy fenyőfa dőlt be a kiskertbe. Az örökzöld csúcsa ugyan a háztetőt is elérte, de anyagi kár nem keletkezett. A Béke úton a kerítést rongálta meg egy kidőlt fa.

Forrás: Heol

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára első hivatalos vidéki útjára Egerbe érkezett. A kórház hivatalos Semmelweis ünnepsége helyett először a kórházvédők fórumára látogatott el, majd tartott rögtönzött sajtótájékoztatót ma délután az Ifjúsági Házban.

Az államtitkár elmondta, hogy az első vidéki útja azért az egri kórházvédőkhöz vezetett, mert meg kívánta érteni azt a helyzetet, amely egy elvetélt privatizáció és kiszervezési kísérlet után az egri kórház esetében fennáll. Véleménye szerint a Markhot Ferenc Kórház helyzetét korrigálni kell, és azért jött ide, hogy tájékozódjon, és megköszönje a kórház munkatársainak és szimpatizánsainak a kitartásukat.
Arra kérdésre, hogy hogyan lehetne az egri helyzetet korrigálni azt mondta, hogy Egerben a kórházvédők közösségében is van egy közös gyógyító erő, megmozdult a közösség, és a helyi vezetés is rendezni kívánja a kórház ügyeit. Ezt az erőt kihasználva kell megtalálni a helyes irányt és lépéseket.

Szócska Miklós szerint az egészségpolitikai környezet mostanra vált alkalmassá arra, hogy az egri kórházvédők kéréseit, figyelmeztetéseit befogadja. A konkrét segítségnyújtás kapcsán még nem kívánt érdemi részleteket elárulni, és hangsúlyozta, hogy ez most még csak a tájékozódás időszaka, de azt egyértelműen kijelentette, hogy sok embert ért méltánytalanság ebben a folyamatban, úgyhogy mindenképpen keresik az igazságtétel lehetőségét. Megtudtuk, hogy kutatják annak a jogi lehetőségeit, hogy hogyan lehet a gyógyító erőnek utat engedni itt Egerben.

1. 1

Az államtitkár kárpótolná azokat az embereket, dolgozókat, akiket kár ért a Hospinvest működése során. Elmondta, hogy Egerben vannak olyan stratégiai lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Ilyennek gondolja a gyógyturizmust, amely egy fenntartható közszolgálati portfóliót hoz létre a közszolgálati egészségügyi intézménnyel még a mai gazdasági körülmények között is.

Arra a felvetésre, hogy ha tájékozódni akart, akkor miért nem a kórház fenntartójához vezetett egyből az útja, úgy reagált, hogy a kórházba is ellátogat a nap folyamán, de a kórházvédők meghívása előbb érkezett.

Szócska Miklós ígéretet tett a kórházvédőknek, hogy megvizsgálják a korrekció lehetőségét, és hogy a kórházban az ő érdekeiket próbálja majd képviselni.

A kórházvédők azon kezdeményezéséről, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a Markhot Ferenc Kórház ügyeinek rendezésére, úgy vélekedik az államtitkár, hogy először meg kell fontolni a korrekció módját, de közben figyelembe kell venni, hogy az országban több helyen is van hasonlóan elvetélt kiszervezési kísérlet, ezért meg kell vizsgálni, hogy mi ezekben a közös, és hogy hogyan lehet ezeket rendezni Ezért valószínű, hogy egységes módon kezelik majd a hasonló módon bajba jutott kórházak helyzetét.

1. 3 2. 4 12

A gyakorlati intézkedések elindításáról még nem tudott pontos információkat adni az államtitkár. Először szerinte az évtizedes múlttal rendelkező szakmai műhelyek helyzetének helyreállítása, és egy jól működő szakmai közösség létrehozása az első feladat.

Forrás: Egriszín

Semmelweis Ignác születésének 192. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget csütörtökön délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet valamint a megye vezetése és a városi önkormányzat egészségügyért felelős politikusai.

A Semmelweis nap az egyik legnagyobb egészségügyi ünnep hazánkban, melyet minden évben méltóképpen ünnepelnek meg a szakma dolgozói és az őket támogatók. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója, aki ehhez a jeles ünnephez csatolta azt az évfordulót is, mely szerint hamarosan 1 éves lesz a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.

Dr. Banyó elmondta, hogy a működtető Kft. segítségével sikerült elérni azt, hogy ma már egy forint adóssága sincs az egri kórháznak, működése stabil, ráadásul hamarosan elindulhat egy több,mint 5 milliárdos fejlesztés ami az intézmény eszközparkját, és épületszárnyait illeti.

- Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a kórház dolgozói nélkül. Mindenki legyen büszke a munkájára, arra, hogy a Markhot Ferenc Kórházban dolgozhat, hiszen a legemberibb munkát végzik- szögezte le dr. Banyó Tamás.

A programon oklevelekkel és előléptetésekkel is díjazták a területükön legjobb szakembereket.

Előléptetésben részesült dr. Juhos Erzsébet, a Non- Invazív Mátrix Belgyógyászat- Bőrgyógyászat II. Általános Belgyógyászati Profil orvosa, és dr. Kovács Krisztina, a Csecsemő- Gyermek és Ifjúsági Osztály orvosa akiket adjunktussá léptettek elő. Dr. Fenyves Veronikát, dr. Pelsőczy Máriát, dr. Sánta Mártont és dr. Sárdi Csillát alorvossá léptették elő.

Főigazgatói dicséretet kapott dr. Juhász Andrea a Pszichiátriai osztály adjunktusa, dr. Jász Judit a Reumatológiai Osztály és Gyógyfürdő alorvosa, Boros Zsoltné intenzív terápiás szakápoló, Cseppentőné Bartus Erika gyermek intenzív terápiás szakápoló, Derján Katalin főnővér, Máté Sándorné OKJ- ápoló, Mlinkó Gábor gyógymasszőr, Szabó Judit szakápoló, Visontainé Veréb Tímea általános ápoló és asszisztens, valamint Mészárosné Kis Rózsa főkönyvi könyvelő.

Semmelweis Oklevelet ketten vehettek át, Tankó Krisztina főnővér, és Csíkiné Csordás Adrienn ápoló.

Az elismerések átadása után dr. Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt a dolgozóknak és kórházvezetőknek.

- Igazán bíztató fejlesztés előtt áll az egri kórház, ám mindez nem jöhetett volna létre a kiváló menedzsment munkája nélkül, őket is nagy elismerés illeti meg, hiszen minden döntés a kórház helyzetének javítását szolgálja. Bízzunk a józan észben, hiszen immár egy éves alap van a hátunk mögött, ami stabilitást hozott. Valamennyi dolgozónak köszönöm, köszönjük a munkát, hiszen nagy értéket hoztak létre – hangsúlyozta az elnök.

Bizottság vizsgálja, hogy az intézményben minden megfelel-e a WHO által előírt szigorú követelményeknek.

Bababarát minősítésért pályázik az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet. Júniusban már járt a kórházban a bíráló bizottság, amely éjjel-nappal vizsgálódott. Nem csupán az osztályon folyó munkát figyelték, hanem megkérdezték a kismamákat is tapasztalataikról.

 

– Tíz kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy elnyerjük a Bababarát Kórház címet – tájékoztat dr. Hernádi László PhD, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosa. – A legfontosabb, hogy anyatejes táplálás legyen legalább 80–85 százalékban az első hat hónapban, és ebben védőnők, laktációs szakember segítségével akkor is segítjük az anyukákat, amikor kisbabájukkal már elhagyták a kórházat. Születésük után egy órán át az édesanyjuk mellén pihenhetnek a babák, hiszen fontos a bőrkontaktus. Az anya-gyerek kapcsolatot pedig nem zavarjuk fölösleges vizsgálatokkal, a gyermekorvos az ágynál vizitel, és védőnők, szülésznők, szoptatási tanácsadók járják a szobákat.

Mivel a vizsgált időszakban éppen kevés kisbaba született az intézményben, a vizsgálóbizottság szeptemberben visszatér, hogy folytassa a munkáját.

Forrás: Heol