Keresés: „magyar” (1016 találat)

Március 25-ig  jelentkezhetnek a települések önkormányzatai, vállalkozói vagy civil szervezetei a Magyar Dal Fővárosa címre. Eger ismét pályázhat, ám újra bizonyítania kell alkalmasságát.

Presser Gábor ötlete nyomán 2008-ban indult Magyar Dal Napja, amely azóta a hazai zenei élet egyik kiemelkedő őszi eseménye lett. Az egész napos program szervezői tavaly hirdették meg először a Magyar Dal Fővárosa pályázatukat, a címet 2010-ben Eger nyerte el. Szeptember második vasárnapján számtalan különleges program mellett élő televíziós közvetítés is volt Egerből, ahol több ezren ünnepelték a magyar dalt.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal jutalmazták az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar két munkatársát.

Az elismerést január 22-én a budapesti Iparművészeti Múzeumban Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Bárdos Jenő kutatóprofesszor a Neveléstudományi Doktori Iskola leendő vezetője kapta. A megtisztelő díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár adta át.

A Kiss Árpád-díj az oktatási miniszter által adományozható egyik szakmai elismerés, amely a pedagógiai újítások kidolgozása, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók szakmai munkájának elismeréseként adományozható évente 5 személynek.

Forrás: Rádió1

Kihirdették pénteken az egri önkormányzat magyar kultúra napja alkalmából kiírt irodalmi pályázatának végeredményét. Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Főiskolások
1. Mizera Tamás, könyvtár szakos főiskolai hallgató
2. Tornyi Gergő rajz-vizuális kommunikáció szakos és Klujber Márta magyar szakos főiskolai hallgató
3. Marics Krisztina, magyar szakos főiskolai hallgató

Középiskolások
A Dobó István Vármúzeum különdíját Varga Abigél, a Sancta Maria Leánygimnázium tanulója nyerte el.
1. Veres Szani, Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnázium
2. Rab Fanni, Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Török Alexandra, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola
3. Farkas Ábel, Dobó István Gimnázium és Varga Gyöngyvér, Szilágyi Erzsébet Gimnázium

A szakmai bizottság dicséretét és könyvjutalmát nyerte el:
Bíró Gina és Porogi Éva Cintia, Neumann János Középiskola
Pécsi Zsófia, Dobó István Gimnázium
Sidló Dorottya, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola

Általános iskolások

1. Prokaj Lídia, Lenkey János Általános Iskola és Kovács Ádám, Sancta Maria Általános Iskola
2. Kelemen Petra, Sancta Maria Általános Iskola és Illés Áron Dobó István Gimnázium
3. Lukács Sarolta és Havassy Franciska, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola

Gárdony Géza mesterfüzetet kaptak:
Kecső Zsófia, Bozó Alexandra, Dongó Fanni és Németh Petra, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola
Lövei Anna, Sanca Maria Általános Iskola
Pálmai Eszter, Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Forrás: HEOL

Csütörtökön az Egri Városházán rendeztek ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.

Köszöntőjében Habis László polgármester kiemelte: gondolnunk kell arra, hogy a fiatalok számára milyen fórumon és hogyan örökítjük tovább kulturális értékeinket, de emellett egyre inkább figyelnünk kell azokra is, akiket manapság a szociális és kulturális lemaradás veszélyeztet. A köszöntőt követően fellépett a Fertálymesterek Testületének Kórusa Dudás Anna, az EKF docensének vezetésével, majd dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tartott ünnepi előadást.

Forrás: HEOL

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében vitaanyagot tett közzé.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében, az ÚMVP végrehajtásának félidejéhez érkezve, 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A bizottság feladata a LEADER egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó feltáró tanulmány elkészítése volt. A tanulmány alapján összefoglaló Vitaanyag készült, melyet társadalmi vitára bocsátottak.A társadalmi vitán elhangzottak ismertetésére az Eger Vidék Kincsei HACS tisztelettel meghívja a tagjait, és minden érdeklődőt 2011. január 26-án tartandó fórumára, melynek témája a Magyarországi LEADER program átalakítása, félidei értékelése, valamint az ÚJ Széchenyi Terv kiírásainak ismertetése. A helyszín: Maklár, Templom tér 30.

Gyászol az egri iskolai és sport társadalom. Elhunyt Szabó Péter, a Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium korábbi igazgatója, a kézilabda sport legendás egyénisége. Iskolaigazgatóként három évtizeden át szolgálta intézményét. Döntő szerepe volt abban, hogy mai formájában működik az iskola. A középiskola élén végzett több évtizedes oktatásszervező tevékenységéért 2008-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel jutalmazták. A Wigner elődjeként a GMSZ fellegvára volt az egri kézilabda sportnak. Nem kis szerepe volt ebben Szabó Péternek, aki akkor mérnök tanár volt, később az iskola igazgatója lett. Mivel, maga is kiváló kézilabdás volt, kapus, és a junior válogatott keret tagságig vitte mindig is szívügyének tekintete a kézilabdát. Edző volt, később sportvezetőként, támogatóként segítette a megyeszékhely kézilabdáját.

Szabó Péter kiváló szakember volt az oktatásban és a kézilabdázásban is. Szellemi atyja volt a Wigner udvarán kialakított szoborparknak, amely a magyar Nobel díjasoknak állít emléket.

Szabó Péter búcsúztatója 2011. január 15-én 10.00 órakor volt a Wigner Iskola aulájában.
Nyugodjon Békében!

Forrás: Agria Press

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

Az erdélyi magyar íróra, költőre emlékeztek tegnap Egerben, születésének 102. évfordulóján. A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium előtt a költő verseiből idéztek a Wass Albert Kör tagjai.

A kör vezetője, Szíki Károly köszöntőjében hangsúlyozta, hogy 2005-ben felállított kő nem őrzi kellőképp Wass Albert emlékét, már régóta tervezik, hogy egy köztéri szobrot is felállítanak. Ennek érdekében most egy alapítványt is létrehoznak, hogy méltó szobrot emelhessenek. Az irodalmi műsor mellett az emlékezők gyertyákat gyújtottak, s koszorúkat helyeztek el a kő előtt.

Forrás: Rádió1