Keresés: „program” (768 találat)

Kerti partin ünneplik Gárdonyi Géza születésnapját

· Kultúra

A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.

A program során bemutatják az író otthonát, továbbá Szalainé Király Júlia irodalomtörténész és Hollósy Zoltán műszaki vezető is előadást tart. A műsorban egri középiskolások és főiskolások is közreműködnek. Délután öt órától kötetlen beszélgetés zajlik majd az íróról irodalmi muzeológus vezetésével, az író különleges tárgyainak, ismeretlen kéziratainak bemutatásával és egy születésnapi torta ünnepélyes felvágásával.

Forrás: egriszín

A városvédők szerint csak sebeket ejt az átalakítás

· Politika

A megyeszékhely városképét alapvetően átalakító tervek és döntések ellen tiltakoztak a nemrégiben megalakult Egri Városvédő Polgárok nevű szervezet tagjai. A beruházások felfüggesztését kérik.

Dér Béláné Farkas Erzsébet emlékművénél gyűltek össze az Egri Városvédő Polgárok tagjai csütörtökön délelőtt a megyeszékhely belvárosában, az Erzsébet-udvaron. Mint mondták, jelképes a helyszín, hiszen ő volt az az építész, aki részt vett annak megakadályozásában a szocializmus idején, hogy újabb sebeket ejtsenek a barokk belvárosban.

Szabó Pál hangsúlyozta: agresszív az a téralakítás, ami városfejlesztés címen kezdődött Egerben. Szervezetük ezért szeretné befolyásolni a folyamatot. A napokban levelet küldtek Habis László polgármesternek, amelyben közmeghallgatást kérnek, hiszen ilyen mértékű átalakítás csak a civilek bevonásával történhet. Azt kérik a város vezetésétől, amíg ez a párbeszéd nem jött létre függesszék fel az előkészületeket. Céljaik között kiemelten szerepel, hogy megakadályozzák, hogy a Dobó tér alatt mélygarázs épüljön. Szeretnék elérni, hogy a lovas szoborcsoport a helyén maradjon, az Ifjúsági Ház pedig megmaradjon a közösségi művelődés színterének.

Kelemen Csaba színművész a kulturális programot hiányolta a tervezésből. Elmondta: Egernek 1998 óta nincs kulturális koncepciója. Az átalakítás egyik fontos sarokpontjának tekintette az Ifjúsági Ház ügyét. Szerinte az EKMK telephelyei jól ellátták a feladatukat, ha az egykori kaszinó elveszti funkcióját, azt az Agóra - a jelenlegi tervek szerint - nem fogja pótolni.

A Magyarok Szövetségének Heves Megyei elöljárója, Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az egri politikusok most le akarják rombolni azt, amit az egriek felépítettek, és az egri hősök megvédtek. Futurisztikus szörnyűségeknek nevezte a városi terveket, amelyek teljesen idegenek a hagyományoktól, s amelyek szétverik a szakrális tereket. Szerinte ez nem a város megújulása, hanem a város teljes átalakítása.

Dr. Pócs Alfréd elmondta, hogy szeptemberre tudományos konferenciát szerveznek, melynek témája "A jövőnek megartandó város" lesz. Az eseményre filmet is szeretnének forgatni, Sebek a város testén címmel.

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

A képtár kincsei

· Szabadidő

Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.

Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.

Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.

A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín

A Nándorfehérvári diadalra emlékeznek

· Szabadidő

A Dobó István Vármúzeum a XV. Végvári Vigasságok történelmi fesztivál keretein belül 2010. július 22-én csütörtökön megemlékezést tart a Nándorfehérvári diadal tiszteletére.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A megemlékezés programja 17.40-kor kezdődik az Egri Vitézlő Oskola felvonulásával. Az ágyúlövést és zászlófelvonást követően az Egri Várba várják mindazokat, akik együtt szeretnének ünnepelni. A program részeként Berecz Mátyás történész muzeológus tart előadást az ütközetről, valamint Molnár Előd és barátai népzenei koncertjét hallgathatják az érdeklődők.

18 órától a Dobó István Vármúzeumba a belépés ingyenes.

Forrás: Egriszín

Jánosi 9 kérdése a biomassza erőművel kapcsolatban

· Politika

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Árvízkárosult gyerekek Bükkszéken

· Belföld

300 árvízkárosult gyerek nyaral Bükkszéken a község felajánlása nyomán.

Nézze meg videónkat!

Június elejétől fogadja a bükkszéki Ifjúsági Tábor az árvíz során nehéz helyzetbe került gyermekeket ingyenes táborozási lehetőséggel egy-egy hét időtartamra. Ezen a héten is csaknem háromszáz gyerek kapcsolódhatott ki a gyönyörű környezetben lévő táborban, ahova többek között Edelényből, Szikszóról vagy Vámosorosziból érkeztek fiatalok.

Legtöbbjüknek ez az egyetlen üdülési lehetősége a nyáron, sokuknak a házát is elvitte a víz.

Egy edelényi kísérő elmondta, hogy a kicsik gondolata a sok-sok kikapcsolódási lehetőség ellenére is folyton az árvíz körül forog, játékaik során is észrevehető, hogy mekkora nyomot hagyott bennük a falvaikat, házaikat romba döntő áradás.

Bükkszéken állandó programokkal színesítik a táborozók napjait, melyek között mindennap szerepel a strandolás, de volt lovaglás, tábortűz, akadályverseny.

Zagyva Ferencné polgármester hozzátette, hogy a táborban csupán az ellátáshoz kértek segítséget vállalkozóktól, cégektől pénz formájában- főként élelmiszer alapanyagokhoz- melyekből a helyi konyhán főznek a táborozóknak. A szállást valamint a programokat ingyenesen biztosítja a település az ideérkező, nehéz körülmények közé került gyermekek és nevelőik számára.

A több,mint egy hónap alatt, már sok száz gyermeket fogadott a tábor, és egészen nyár végéig várják az újabb jelentkező csoportokat.

Az Önkormányzat a pénzadományokat a következő bankszámlaszámra várja:

62800376-11016250

Jelentkezni a 3335 Bükkszék, Dobó út 1. szám alatt lehet, Zagyva Ferencné polgármester asszonynál. Telefon/Fax: 36/ 361-013

Történelmi Vigasságok

· Szabadidő

Negyedik alkalommal vette kezdetét a város kulcsainak jelképes átadásával a Történelmi Vigasságok elnevezésű hagyományőrző kavalkád Egerben. A középkor hangulatát idéző rendezvény idei vendége Debrecen városa és a híres neves Virágkarnevál.

Már délután elözönlötték a Dobó teret a középkori és reneszánsz ruhába öltözött résztvevők, akik között udvarhölgyeket, udvaroncokat, hercegeket mutatványosokat és előkelőket talált az arra járó. Régi zene, majd zászlóforgatók előadása szórakoztatta a nagyérdeműt, míg a város elöljárója a hagyományőrző csoportok élén be nem vonult a Középkori Piac9térre.
A bevonuló menet élén Habis László polgármester köszöntötte a téren összegyűlt színes sokadalmat, amelyben az egyszerű polgároktól a cspürágókon át a lovagokig sokféle alak megfordult, ki a saját lábán, ki hosszú gólyalábakon lépegetve, jócskán az emberek feje fölé magasodva.
Valahogy úgy zajlik a program, ahogyan a középkorban élhette a város a mindennapi életét, hangsúlyozta a polgármester megnyitóbeszédében. Habis László köszöntötte a Debrecen városát képviselő alpolgármestert, hozzátéve hogy a jövőben is bízik a két város együttműködésében.
Debrecen üdvözletét hozva a város alpolgármestere, Somogyi Béla köszöntötte Egert a sokasággal megtelt Dobó téren. Az Egerrel példaértékű kapcsolatokat tartó Debrecen is büszke évszázados hagyományaira, s az ország második városaként igyekszik példát mutatni arra, hogyan lehet kapcsolatokat építeni és ápolni. Egerrel nagyon jó ez a viszony, amely révén a jövőben egymást is gazdagíthatja a két város, hangsúlyozta Debrecen alpolgármestere.
Az ünnepség a város jelképes kulcsinak átadásával folytatódott, majd a várban is kezdetét vette a hagyományos Végvári Vigasságok programsorozat.

Forrás: Egriszín

Dr. Jung László az Egererdő élén

· Belföld

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol

Sátorfalva 2010

· Szabadidő

27. alkalommal rendezte meg idén júliusban meg 'Sátorfalva' elnevezésű közösségi alkotótáborát a "Forrás" Gyermek Szabadidőközponttal közösen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára, Nagyvisnyón. Az idén Erdélyből érkeztek vendégek a jó hangulatú táborba.

A Bán-patak völgyében, gyönyörű erdei környezetben megrendezett sokszínű programokat kínáló tábort immár 27 éve rendezik meg minden nyáron, általános és középiskolás korú gyermekek számára.
Az idén erdélyi diákok voltak a tábor vendégei, akik a Cimbora folyóirat pályázatának nyerteseiből kerültek ki. A TÁMOP pályázatnak köszönhetően hat erdélyi nagylány vehetett részt a 10 napos táborozáson július 3. és 13. között.
A találkozón, a festői Bán-völgyben közel 60 gyermek, és fiatal, valamint 10 felnőtt töltött együtt a mesék, gondolatok, szépség világában közel két hetet, amely során rengeteg élményt, életrevaló bölcsességet kaptak a gyerekek.

Így történt ez az elmúlt több mint negyedszázad során is Sátorfalván, ahol különböző generációk képviselői fordultak meg, s fantasztikus élményekkel, új ismeretekkel gazdagon tértek haza. A program során szép barátságok születtek, s az őszinte öröm és nevetés tiszta hangjai töltötték be a lelkeket. Kell-e ennél több?

Forrás: Egriszín

A Kárpát Grafikai Biennálé legjobb képei

· Kultúra

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín