Keresés: „tűz” (913 találat)

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Sikeresen befejeződött az Eger-Felnémet volt kőfeldolgozó telep revitalizációja, építési beruházás (volt OMYA telep) című projekt. A bontások után egy feltáró út mentén közel 20 vállalkozás betelepítésre alkalmas területet alakítottak ki. Egy szolgáltatóház létrehozásával a cégek irodái, tárgyaló és egyéb helyiségei kapnak helyet. A beruházás összköltsége 446 006 000 Ft, ebből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás 223 003 000 Ft.

 Elektromos energiaellátás: Az energiaellátást 2 db konténertranszformátorral oldjuk meg, melyek segítségével parcellánként 110 kVA villamos teljesítményt figyelembe véve 3x160 A csatlakozási áram biztosítható. A fogyasztott teljesítmény mérése a transzformátoroknál, almérő rendszerben történik.

Úthálózat, kerítés: Az úthálózat kialakításánál fontos szempont a leggazdaságosabb telekkiosztás, a város keleti elkerülő útja kiszabályozott területének meghagyása.

A kialakított gerincút 7 m széles, két nyomsávos padkával és burkolatlan árokkal ellátott. Csak a gerincút épült meg, a bérbe adandó területekhez a leágazásokat a bérlők alakítják ki. A pályaszerkezet alkalmas nagy tengelyterhelésű gépjárművek fogadására.

A projekt által fejlesztett terület körbekerítését a projektgazda elvégezte, a belső kerítések megvalósítása, a vonatkozó szabályok szerint a használók feladata.

Vízellátás, szennyvízelvezetés: A vízvezeték és a szennyvíz vezeték nyomvonala követi a belső út nyomvonalát. A gerinc-vízvezeték ø 110 mm-es KPE csőből készül, a tűzivíz-hálózattal együtt. A területre való leállások ø 63 mm-es KPE csőből készülnek. A területen, az új nyomvonalakon épített szennyvízvezeték PVC csőből készült, 160–200 mm átmérőkkel.

Gázellátás: A területen belül kiépített kis-közép nyomású gázvezeték gerincvezetéke KPE 63-as, a parcella határra történő leállások KPE 32 mm-es vezetékek.

Csatlakozási pontok, fogyasztásmérés, fogyasztói szerződés az egyes közművek esetén:

Az infrastrukturális vezetékek mindegyikét a szabványban előírt mélységben (fagyhatár alatt) homokágyba helyezetten fektették le. Szennyvízvezeték esetében a szükséges csatlakozó aknák előgyártott elemekből, csatlakozási lehetőség kialakításával. Az aknába történő becsatlakozás a használó feladata. A vízvezetékek esetében a leágazások a földben, ledugózottan, gázvezeték esetén talajszintfeletti felálláson, ledugózottan vannak kialakítva. A szabványos mérőhely kialakítása mindkét esetben haszáló feladata.

Porta és szolgáltató épület: A porta és szolgáltató épület falazott szerkezetű, földszint+tetőtér kialakítású. A földszinten kapnak helyet az üzemeltetéshez szükséges helyiségek (porta, WC-k, öltözők, zuhanyzó, telepvezetői iroda, adminisztratív dolgozó irodája, és további két iroda, és egy internet szoba). A tetőtérben tárgyaló és bérelhető irodák kerülnek kialakításra, vizes blokkal. Az épület földszinti része akadálymentesítetten kerül kialakításra. Az épülethez személygépkocsik részére 6 parkoló hely épül.

A nyújtott szolgáltatások bemutatása: A porta, iroda, szolgáltató házon belül a betelepült válalkozásoknak az alábbi szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség:

állandó irodabérlés,

tárgyalóbérlés (órára), internethasználat,

gyorsmásolás,

posta fogadása,

fax küldés, fogadás.

Bővebb információ: EVAT Zrt., 3300 Eger, Zalár u. 1–3.

EVAT Zrt.

Cím: 3300 Eger, Zalár utca 1–3. E-mail: evatzrt@evatzrt.hu www.evat.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Eger Önkormányzata szakértő egri síoktatókkal, helyi vállalkozásokkal és Ždiar községgel együttműködésben 2013 március 1-je és 3-a között megrendezi az immár VI. Eger Városi Síbajnokságot.

A város félmillió Ft-tal járul hozzá a hétvégi program rendezéséhez, de amellett, hogy a sportalapból finanszírozza az eseményt, minden évben szponzorokat is felkeres. Így, az egriek összefogásával lehetséges, hogy a megközelítőleg 400 résztvevő nagyon jutányos áron pihenhessen és sportolhasson a Tátra egyik kiváló síterepén – jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn Rázsi Botond, Eger alpolgármestere.

Petrovai József főszervező kiemelte: egészen január 18-ig lehet nevezni a hétvégére, és aki nevez a március 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdődő hivatalos versenyre, a rajtszám leadásakor 5 €-t visszakap a részvételi díjból. Ezzel is motiválni szeretnék a Ždiarba utazókat, hogy próbálják ki magukat az óriás műlesiklás-versenyben is. A helyszín a tavalyi pálya, tehát a Bachledova Dolina a szlovákiai Ždiar községben.
A tapasztalt sítábor-szervező hangsúlyozta, hogy ilyen kedvezményes áron sehol másutt nem lehet sítáborban részt venni, a helyiek igen olcsón adják Egernek a szállást és a síbérletet is, a bérlet 37 €, a szállás félpanzióval 40 €.
A helyszín szakmailag is kiváló, azok, akik a tavalyi hétvégén részt vettek, nagyon jó visszajelzéseket adtak. A lengyel határhoz közel fekvő Ždiarban minden adott a jó időtöltéshez. A jelentkezéseket a már megszokott 14 kategóriában várják, egyedül a VIP-kategóriát törölték a kevés jelentkezés miatt. Most is lesz külön versenyzési lehetőség a snowboardosoknak.

Fejes Péter, a viadal technikai részleteiről beszélt. Amennyiben kicsit kedvezőbb lesz az időjárás, mint a 2012 márciusában rendezett V. Városi Síbajnokságon volt, úgy hosszabb, 500 méteres pálya kitűzésében reménykednek a résztvevők. Hozzátette, hogy az időjárás sajnos évről évre szélsőségesen változik, így már nem lehet tudni, hogy melyik az ideális síelési szezon. Akár márciusban is lehet friss hó. A szakember szerint ugyanakkor előny, hogy márciusra már biztosan minden, a síelésért rajongó sportember töltött valamennyit havon, s így jobb versenyre lehet számítani.
A szlovák síklub mesterei igen jártasak a szervezésben, évente számos viadalnak adnak otthont. Fejes Péter leszögezte: bíznak benne, hogy tavalyhoz képest többen részt vesznek az egyfutamos óriás műlesiklásból álló megmérettetésen, hiszen a 3-400 fős résztvevői szám évek óta állandó, ám igazán jó vetélkedést legalább 100-120 fős nevezési szám mellett lehet rendezni.

KÖTELEZŐ A HÓLÁNC A 6-OS ÉS A 67-ES FŐÚT MECSEK ÁTKELÉSI SZAKASZÁN – A KÖZÚT TELJES KAPACITÁSSAL DOLGOZIK A HAVAZÁSBAN ÉRINTETT TERÜLETEKEN

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatának legfrissebb, 9 órai összesítése alapján esik a hó Vas, Zala és Baranya megyében, valamint Somogy illetve Tolna megye nagy részén. Hószállingózást jelentettek Kiskőrös és Kiskunhalas térségéből. A főutak burkolata Baranya megyében, valamint Körmend, Lenti és Nagyatád körzetében havas, Zalaegerszeg, Keszthely és Nagykanizsa környékén latyakos, Vasvár, Tapolca, Marcali és Tamási térségében hókásás. A Dunántúl északi és középső területein, valamint Fejér megye nagy részén vizes, sónedves a burkolat. A mellékúthálózaton is téliesek az útviszonyok, a Dunántúl délnyugati területein havas a burkolat, északon sónedves, keleten Balassagyarmat térségében jégbordás szakaszokra is számítani kell. A Dunántúl déli területein közepes, Szántód, Szentlőrinc és Szekszárd környékéről erős, 40–50 km/órás sebességű széllökéseket jelentettek, így itt hóátfúvásokra kell számítani.

Baranya megyében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a 67-es főúton Boldogasszonyfa-Kaposvár között és a 6-os főúton Mecseknádasd-Pécsvárad között kötelezővé tette a hólánc használatát. Ha továbbra is ilyen intenzitású marad a hóesés a Baranyában, akkor a Mecsek többi átkelési szakaszán is kötelező lesz a hólánc a gépjárművek számára.

A havazásban érintett területeken a közútkezelő üzemmérnökségei a legmagasabb, hármas készültségi fokozatban, teljes kapacitással dolgoznak, sőt egyes helyeken a bérelhető gépeket is bevetik a hóakadályok megszüntetése érdekében. Országosan jelenleg a Közút több mint 130 munkagépe és 600 munkatársa dolgozik az utak hóeltakarításán és síkosságmentesítésén.

Ugyanakkor a társaság arra kéri az autósokat, amennyiben tehetik, ne induljanak útnak az intenzív havazásban és hóátfúvásokban érintett területeken addig, amíg  a veszélyes időjárás nem csillapodik és akkor is csak a téli közlekedésre megfelelően felkészített gépjárművekkel közlekedjenek. Utazás előtt pedig mindenképpen tájékozódjanak az aktuális útviszonyokról. Ezekről friss információkat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatától a 06-1-336-2400-as telefonszámon, valamint a megyei ügyeleteken – elérhetőségek a www.kozut.hu oldalon - kaphatnak. A társaság weboldalán, naponta többször frissítik az útállapotokra vonatkozó információkat és hasznos téli közlekedési tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Amennyiben a közlekedők mégis elakadnának járművükkel, segítséget a tűzoltóság szakembereitől kaphatnak a 105-ös vagy a 112-es általános segélyhívó számon.

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Egy családi ház lángolt ma délután Hevesvezekényben. A ház idős tulajdonosa és annak testvére tartózkodott a házban, amikor felcsaptak a lángok. A ház nappalija teljesen kiégett, megsemmisültek a ruhák és a bútorok is.  A benntartózkodók még a tűzoltók megérkezése előtt kimenekültek, őket a mentők kórházba szállították.

A tulajdonos unokája elmondta: valószínűleg elektromos zárlat okozta a tüzet.

Elvágtak egy gázvezetéket Visontán. A faluközpont lakóit több órára kitelepítették, nagy riadalmat okozott a hirtelen jött gázszivárgás. A helyreállítás idejére 140 házban nem lesz gázszolgáltatás.

Gázömlés miatt vonultak a tűzoltók szombat délelőtt Visontára. A községháza előtti téren történt a szivárgás, amikor az épület elől földlabdával együtt próbáltak kiszedni két tiszafát. A gépek nem sokkal 11 óra előtt sértették meg a vezetéket, a közelben tartózkodók gyors és szakszerű intézkedésének köszönhetően azonban nem történt robbanás.

A lakosok közül többen leállították az átmenő forgalmat, azonnal intézkedtek a szerencsétlenség elkerülése érdekében. A javítás idejére a szemközt lévő vendéglátó egységet is bezárták. A tűzoltók kiérkezéskor 100-140 méter sugarú körben kitelepítették a lakosokat, akiket megrémisztett az esetleges robbanás.

A gázvezeték melletti tiszafák kiemelésére azért került sor, mert azok akadályozták a járdán való haladást. Szarvas László, Visonta polgármestere elmondta: a tiszafákat megvásárolta egy kertészet, cserébe 3-4 platánfát kapnak az óvodások.

A szolgáltató a javítás idejére elzárta a gázszolgáltatást, körülbelül 140 ház marad gáz nélkül a szombati napon.

Kigyulladt egy családi ház tetőszerkezete Egerben.

A Katasztrófavédelem ügyeletére kevéssel 9 óra előtt érkezett a bejelentés, hogy Egerben a Kisasszony utcában ég egy családi ház. A tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre, mert tartani lehetett attól, hogy van benn még lakó, illetve hogy a tűz tovább terjed.

A lángokból 3 db gázpalackot hoztak ki, szerencsére később kiderült, hogy épp nem tartózkodott otthon senki.

A környékbeliek szerint 7 ember lakott a házban, valószínűleg biztosításuk sincs.

Valószínűleg elektromos zárlat okozhatta a tüzet.

Baleset történt vasárnap este Eger egyik legforgalmasabb útján, a Rákóczi úton.

Egy Ford gépkocsi vezetője kanyarodás közben felhajtott a járdára és kidöntött egy villanyoszlopot. A kandeláber vége egy étterem emeleti ablakát szakította be. Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Úgy tudjuk, a sofőr a baleset után letolatott az oszlopról és elhajtott egy közeli utcáig. A gépkocsi vezetőjénél az alkoholszonda elszíneződött, így őt vérvételre előállították. A gépkocsit a tűzoltók áramtalanították.

Az égő épületből több gázpalackot is kimenekítettek a tűzoltók.

Pénteken nem sokkal dél előtt riasztották a hevesi tűzoltókat, hogy a településen lángokban áll egy lakatosműhely. A tulajdonosa még a lánglovagok kiérkezése előtt kihozott két PB palackot, két dissous- és négy oxigén palackot, továbbá a tűzoltók megérkezésüket követően még kihoztak két szén-dioxid palackot is a teljes terjedelmében kigyulladt épületből.

A tüzet körülbelül másfél óra alatt fékezték meg a tűzoltók. A tűzesetben a műhely tulajdonosa sérült meg, ő könnyű égési sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár körülbelül hárommilió forint - tájékoztatott Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.