Keresés: „fej” (993 találat)

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Második tanévét kezdte meg az egri Agria Universitas Egyesület által működtetett Agria Közéleti Akadémia. A tanévet Dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke nyitotta meg a Városháza Dísztermében. Az Akadémia és a képzés célja többek között a polgári demokrácia védelme, a helyi politikai kultúra színesítése úgy, hogy a résztvevő hallgatók és oktatók együtt, közösen vitatják meg és tárják fel az előrelépések lehetőségeit. A két félévből álló képzés végén tanulmányaikról oklevelet kapnak a résztvevők. – Szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hallgatóink együtt gondolkodhassanak a társadalmi és politikai kérdésekről – hangsúlyozta köszöntőjében Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke. Az egri főiskola Politológia Tanszékének vezetője hozzátette: volt hallgatókkal és szakemberekkel folytatják az Agria Közéleti Klub működését, a jövőben is szeretnének alakítói lenni a helyi, a regionális és ezáltal az országos közéletnek.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Paczolay Péter megnyitójában üdvözölte az egyesület értékteremtő és -megőrző tevékenységét, kiemelte a demokrácia építésében betöltött szerepüket is.
– Fontos, hogy az Agria Universitas Egyesület civil alapokon nyugszik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai hatalom gyenge civil szférával áll szemben – hangsúlyozta. A készülő új alkotmány kapcsán kifejtette: félő, hogy az új szöveg kialakítására kevés a rendelkezésre álló idő. Felvetette: az intézményi változások nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egészséges politikai kultúra kialakításához.

Az eseményen dr. Stumpf István alkotmánybíró, dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere is köszöntötte az új tanév diákjait.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

A rendőrség, a katasztrófavédelem és a Heves Megyei Kormányhivatal szervezetén belüli társhatóságok tartottak nagyszabású ellenőrzést szombaton éjjel Eger öt szórakozóhelyén.

Horváth László kormánymegbízott szerint az egész akció célja az ifjúsági szórakozóhelyek biztonságos működésének ellenőrzése volt. Az akció megkezdése előtt a kormánybiztos kifejtette: reméli, hogy mindent rendben találnak, tehát nem valami ellen, hanem valamiért van ez az este. - Arról szeretnénk bizonyosságot szerezni, hogy igenis Egerben rendben működnek és biztonságosan üzemelnek ezek a szórakozóhelyek. Mert sok minden érdek van, de a legelső és legfontosabb érdek a fiatalok biztonsága - fogalmazott.

- Az ellenőrzés eredményeinek kiértékelése tart, de örömmel vettem, hogy olyan súlyos probléma nem volt, ami az azonnali bezárást eredményezte volna - mondotta már vasárnap Horváth László, akitől megtudtuk: tűzvédelmi hiányosságok miatt ugyanakkor két szórakozóhely működésének korlátozását (bezárását) kezdeményezik hétfőn.

Kérdésünkre a kormánybiztos elmondta: személyesen is részt vett az ellenőrzéseken, kábítószer fogyasztással, bűncselekményre utaló jelekkel nem találkozott.

Forrás: HEOL

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

Szerdán megérkezett a felsőtárkányi Park Hotel Táltos konyhájára az a minden eddiginél nagyobb üvegtányér, amelybe a várhatóan rekordméretű kocsonya kerülhet a hét végén. Pénteken este mangalica-termékbemutatóval és -kóstolóval kezdődik ugyanis a hagyományos kocsonyafesztivál, amelyet az idén – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Egyesület szervez. Mint Jankó István elmondta, fiaival együtt pénteken délben kezd hozzá annak a mangalicából készült kocsonyának a főzéséhez, amelyet másnap a világ legnagyobb üvegtányérján tálalnak majd fel az ínyenceknek.

A Park Hotel Táltos szállodavezetője szerint várhatóan 15–20 adaggal szárnyalják túl a tavalyi rekordjukat. Rajtuk kívül tizennyolc – egyebek között több határon túlról érkező – amatőr főzőcsapat tagjai állnak a tűzhelyek mellé, hogy elkészülte után a zsűri elé tehessék a hagyományos sertésből, illetve mangalicából, valamint az egyéb alapanyagokból készített farsangi ételt.
A fesztivál eseménysorát cukrászati termékek bemutatója, valamint népművészeti és könnyűzenei program egészíti ki.

Forrás: HEOL

A hagyományoknak megfelelően hétfőn fogadták a helyi vállalkozói szféra száz kiemelt adózójának képviselőit az egri Városháza dísztermében. Az ünnepségre azokat hívták meg, akik a helyi iparűzési adójukkal az előző évben is számottevő mértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez. Ahogyan 2008. óta mindig, most is kiosztották az Eger Város Gazdaságáért Díjat, a vállalkozások mérete alapján meghatározott három kategóriában. A 2010-es teljesítmény alapján Koczka Sándor szobafestő, mázoló, tapétázó mester, az S/K Kereskedőház Kft., valamint az Elso Elbe Hungária Bt. érdemelte ki az elismerést. Habis László, Eger polgármestere kifejtette, a helyi vállalkozók nagyon fontosak a város életében, hiszen nekik is köszönhető, hogy működik a város, vannak iskolák, szociális ellátórendszer, infrastruktúra. Kifejtette, a városi cégek összességében ugyanannyi adót fizettek be, mint a válság előtt, de nagyok az eltérések az egyes cégek között. Az adóbevételek 2010-ben 3,5 milliárd forintra rúgtak (ez a megyeszékhely költségvetésének több, mint fele), s ebből 2,9 milliárd forintot a vállalkozások fizettek be. Az iparűzési adóbevételek kétharmada a kétszáz legnagyobb befizetőtől származik, de a mikrovállalkozás is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. – Kétszázmillió forintra adtunk fizetési halasztást, vagy részletfizetési kedvezményt, s igyekeztünk a visszautalásnál is gyorsak lenni, tavaly 330 millió forint adó túlfizetést tapasztaltunk. Igyekszünk segíteni az itt élőket, tevékenykedőket. Nagy, mintegy 670 millió forintos kedvezményt adunk az építményadóból, igaz, ez elsősorban a lakástulajdonosokat érinti. A törvény adta lehetőségeken belül a szedhető telekadónak is mindössze 16 százalékára tartunk igényt. Növekedtek az idegenforgalmi adóbevételek, amelyek arról tanúskodnak, hogy tavaly 13 ezerrel több vendégéjszakát töltöttek el nálunk, mint 2009-ben – mondta el a polgármester.
Az ünnepségen elköszönt dr. Estefán Géza címzetes főjegyző, aki február 28-án nyugdíjba vonul, s átadja hivatalát.

Forrás: HEOL

113 millió forintos projekt indult az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület fejlesztésére. A cél, hogy minél szélesebb körben megismertessék a térség turisztikai kínálatát.

A helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment vezetői mutatták be munkájukat a program nyitórendezvényén a meghívott idegenforgalmi szakemberek számára. Mindez annak a projektnek a kezdete volt, amelyben közösen készítenek utazási csomagokat a térség idegenforgalmi szolgáltatóival, majd eljuttatják azokat a piacra. A résztvevők informatikai, ügyviteli ismereteket szerezhetnek annak érdekében, hogy sikeresebb legyen idegenforgalmi szolgáltatásuk.

Összességében azt a célt szolgálja a turisztikai desztináció menedzsment, hogy összefogják a térség egyesületeit, vállalkozásait, s később közösen jelenjenek meg a turisztikai piacon.

Forrás: Rádió1

Újabb támogatással érné el az egri önkormányzat, hogy a helyi fiatalok tanulmányaik befejezését követően a megyeszékhelyen helyezkedjenek el. A képviselők erről is döntöttek csütörtökön. Az idei esztendőben először ülésezett a Városháza dísztermében a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése. Az eseményen napirend előtti felszólalásában Tóth István (Jobbik) képviselő kérdőre vonta az egri rendőrkapitányt, hogy a január 13-án tartott koszorúzásuk során miért kellett a rendezvényre hét rendőrt kivezényelni, akik kamerával is rögzítették a teljesen  békés eseményeket. Dr. Petrovics András r. ezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője válaszában hangsúlyozta: azért vonultak ki, mert olyan információkat kaptak, hogy a már betiltott Magyar Gárda is képviseltetni szeretné magát a megemlékezésen. A mai tanácskozás során többek között a testület bővítette a már korábban alapított Eger Város Ösztöndíjasa címmel járó támogatási lehetőségeket. Az Egerben végzett friss ifjúságkutatás tapasztalatait felhasználva döntöttek arról, hogy azok, a korábban már az ösztöndíjjal segített fiatalok, akik eredményesen teljesítik tanulmányaikat és azt követően Egerben is helyezkednek el, egyösszegű pályakezdési támogatásban is részesülhetnek.

Ennek kapcsán Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: ez a lépés önmagában nem csodaszer, de a város gazdasági helyzetét figyelembe véve jelentős kezdeményezésnek mondható. Dr. Csarnó Ákos (LMP) a napirendi pont kapcsán kifejtette: nagy előrelépés a fiatalok támogatása, de az igazi megoldás az egyre szélesebb körű munkahelyteremtés lenne.

A városatyák az ülés további részében megszavazták az önerő biztosítását a Vécseyvölgy út - Gárdonyi Géza utcai csomópont korszerűsítésére és a 25. számú főút három gyalogos átkelőhelyének felújítására beadott pályázathoz. Előbbi 34,8, utóbbi esetében pedig 1,5 millió forintot kell saját forrásból biztosítania a városnak.

A Verőszala utcában történt újabb partfalomlást követően az önkormányzat 5,2 milliós vis major tartaléktámogatást igényel, mindezeken túl pedig a testület határozott arról is, hogy 2,5 millió forinttal támogatják az Egri Szimfonikus Zenekart.

Forrás: HEOL