Keresés: „fej” (993 találat)

Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter és dr. Nyitrai Zsolt államtitkár a magyar soros EU-elnökség energiapolitikai, klímaügyi, távközlési és digitális prioritásait ismertette az Európai Parlamentben, szerdán. A távközlés területén nagyobb sebességre kell kapcsolnia Európának – hangsúlyozta Nyitrai Brüsszelben.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága előtt számolt be dr. Nyitrai Zsolt a magyar elnökség feladatairól és célkitűzéseiről. Az Európai Távközlési Tanács Elnöki tisztségét betöltő magyar politikus úgy fogalmazott, a magyar elnökség egy erős Európa megteremtésében érdekelt, és ennek eléréshez a legjobb eszköznek a párbeszéd és az együttműködés elmélyítését nevezte meg.
Nyitrai elmondta: „a magyar elnökség ideje alatt kiemelten foglakozunk a készülő európai frekvenciastratégiával, amely a Digitális Menetrend egyik stratégiai prioritása”. A készülő európai frekvenciapolitika egyik fő témája a vezeték nélküli szélessáv terjedésének elősegítése. Az infokommunikáció területén az elnökség másik prioritása a hálózat- és információbiztonság témaköre.

Forrás: Rádió1

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL

Akik nem felelnek meg a kiírásoknak, azokat háromféle pénzügyi konstrukció segítheti. Molnár Ágnes Egerben.

Januártól 1100 milliárd forint pályázható az Új Széchenyi Terv keretében, ezen kívül háromféle pénzügyi konstrukcióval segítjük azokat, akik nem felelnek meg a pályázati kiírásokban foglaltaknak – jelentette be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára Egerben.

– A 2007-2013 közötti uniós források nagyobbik részét az előző kormányok már lekötötték, vagy megpályáztatták, így a nyolcezer milliárdból még kétezer milliárd használható föl, a hazai költségvetési források, illetve banki eszközök mellett. Ezt a pénzt egyszerűbb pályázati rendszerrel, jogorvoslati lehetőséggel, rövidebb idő alatt igyekszünk kiosztani a fejleszteni kívánók között – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, január 14-én 93 pályázatot hirdettek meg, amelyekhez márciustól lehet elnyerni. Foglalkoztatásra 67, az egészségiparra 31, közlekedésfejlesztésre 79, tudományra, innovációra 73, vállalkozások fejlesztésére 173, zöldgazdaságra 120 milliárd áll rendelkezésre, míg a kiemelt közlekedési fejlesztésekre 563 milliárd jut majd. Utóbbitól az építőipar felfutását várják, amely húzná magával az egész magyar gazdaságot.

Az 1100 milliárd forint körülbelül 3-4 ezer milliárd forintnyi fejlesztéshez nyújt segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta, a lakásépítésekre, otthonteremtésre a második csomagban, KEOP-forrásokból lehet majd pályázni.

Forrás: HEOL

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a külterületi ingatlanok tulajdonosai és használói számára a telkeikhez vezető külterületi, elsősorban mezőgazdasági utak karbantartásának támogatására hirdet pályázatot.

A karbantartási munkálatokat képezhetik kátyúk megszüntetése, utak zúzott kő terítése, szilárd burkolattal történő ellátása, nyílt csapadékvíz elvezető árkok készítése és karbantartása, illetve csapadékvíz elvezető átereszek beépítése. A pályázat során lehetőség van a telkekhez vezető utak és árkok karbantartási költségeinek 50 %-os mértékéig történő önkormányzati támogatás elnyerésére. A részletes pályázati kiírás február 1-jétől ingyenesen átvehető Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és –üzemeltetési Irodáján ügyfélfogadási időben. A pályázatok beérkezési határideje március 15.-. Egyéb részletekről a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Csoportjánál érdeklődhetnek.

Forrás: Rádió1

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

Heves és térségének felzárkóztatási lehetőségeiről egyeztetett kedden dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő. Az MSZP megyei elnöke Hevesen Csáki Zsigmond polgármesternél tájékozódott a város beruházásairól. A szocialisták támogatják Heves 400 milliós rehabilitációs tervét, a járóbeteg-ellátás, a fürdő és a kemping fejlesztését.

– A munkahelyek létrehozásának ösztönzése a legfontosabb. Építeni lehet a korábbi kistérségi programokra – nyilatkozta dr. Sós Tamás.

Forrás: HEOL

Egerbe látogatott az egyiptomi nagykövet, Aly Houssam Eldin Elhefny Mahmoud az Agria Park Gallériájába, az „Egyiptom Titkai" című kiállítás megnyitójára. A kiállítást az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület szervezte, amely filozófiai iskola nemzetközi, minden politikai, vallási és gazdasági befolyástól mentes közhasznú civil szervezet. Céljaik a közösségi szolidaritás és együttműködés megerősítése, az emberiség sokszínű kulturális és szellemi örökségének megismerése és továbbadása, valamint az önismeret és az önfejlesztés.

A tablókon az egyiptomi szimbólumok nyelve, az élethosszig tartó nevelési elvek ugyanúgy megjelennek, mint a gyógyítási módszerek és az egyiptomiak halálhoz való félelem nélküli viszonyulása. A Galériában, február 4-ig tekinthető meg a kiállítás.

Fotó: Szűcs Tímea

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében vitaanyagot tett közzé.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében, az ÚMVP végrehajtásának félidejéhez érkezve, 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A bizottság feladata a LEADER egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó feltáró tanulmány elkészítése volt. A tanulmány alapján összefoglaló Vitaanyag készült, melyet társadalmi vitára bocsátottak.A társadalmi vitán elhangzottak ismertetésére az Eger Vidék Kincsei HACS tisztelettel meghívja a tagjait, és minden érdeklődőt 2011. január 26-án tartandó fórumára, melynek témája a Magyarországi LEADER program átalakítása, félidei értékelése, valamint az ÚJ Széchenyi Terv kiírásainak ismertetése. A helyszín: Maklár, Templom tér 30.

Szabó Róbertet választotta meg új elnökének a megyei közgyűlés, miután a korábbi elnök, Horváth László kormánymegbízotti kinevezést kapott. Renkívüli, ülést tartott pénteken a megyei közgyűlés, melynek összehívását Horváth László, a testület elnökének lemondása tette szükségessé. (Mint ismeretes, Horváth Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök december 23-án kinevezte a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá, ebbéli minőségében pedig összeférhetetlen a közgyűlési mandátuma.)

Az ülésen először a Fidesz-KDNP-frakció által Horváth képviselői helyére jelölt zagyvaszántói Jáger József mandátumát igazolta vissza dr. Vékony Tibor, a Heves Megyei Területi Választási Bizottság elnökhelyettese. Jáger ezzel – korelnökként – át is vette az ülés vezetését, majd Tóth Csaba, a Fidesz-KDNP frakcóvezetője bejelentette: képviselőcsoportjuk Szabó Róbertet, a közgyűlése alelnökét jelöli a megüresedett elnöki posztra. A közgyűlés Szabót 12 támogató és két érvénytelen szavazat mellett meg is választotta. Az elnökválasztás ugyanakkor további személyi döntéseket is maga után vont. E szerint a közgyűlés ügyrendi és kisebbségi bizottságát vezető dr. Gondos Istvánt 13 érvényes és egy érvénytelen szavazattal alelnökké választotta a grémium. Miután ő tagja volt a fejlesztési és nemzetközi ügyek bizottságának, illetve elnöke az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottságnak is, így ezekre a helyekre is új személyeket kellett választani. E szerint az ügyrendi élére Deé András, az esetiére pedig Sveiczer Sándor került, míg a fejlesztésibe Jágert delegálta a Fidesz-KDNP-frakció. Az egyeztető bizottság elnöke Horváth helyett Szabó lett, Gondos pedig a tagja.

– Tavaly október közepén úgy indultunk, hogy a megyei önkormányzat a csőd szélén állt. Azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy több, mint hatmilliárd forint a megye hiánya. Az volt a fő célunk, és ez a meghatározó ma is, hogy állítsuk vissza a megye becsületét – e szavakkal fordult az újonnan megválasztott elnök a hallgatósághoz. – Alapvető értéknek tekintem a tisztességet, s ebből a szempontból a rendkívül fontosnak tartom a személyes példamutatást. Heves megyében a tizenkét esztendei szocialista irányítás után vissza kell nyerni a politika becsületét. Számomra, számunkra szintén alapérték az alázat. Mi már októberben azzal jöttünk ide, az a hitvallásunk, hogy nem uralkodunk, hanem szolgálunk. Szolgáljuk az embereket, szolgáljuk Heves megyét. És harmadikként, de nem utolsósorban ugyancsak alapérték a határozottság. Ez azt jelenti, hogy a kellő határozottsággal lépünk fel azokban az ügyekben, amelyek ezt megkívánják, mert az emberek elvárják tőlünk a határozottságot – tette hozzá.
Az elnök és az alelnök illetményéről szintén döntenie kellett a testületnek. Szabó Róbert illetménye bruttó 602 ezer 900, költségtérítése pedig 180 ezer 900 forint lett. Dr. Gondos Istvánnál ugyanez 579 ezer, illetve 115 ezer 800 forint.
A közgyűlés legközelebb már „rendes” menetrend szerint ül össze, amire január 28-án kerül sor.

Forrás: HEOL