Keresés: „sár” (1280 találat)

Idén is megrendezésre került a Magyarországon oly sok nő által csodált magazin, a Glamour Women of the Year díjátadó gálája. Hazánkban 2009-ben tartották az első gálát, a tengerentúlon azonban már 1990 óta minden évben megszervezésre kerül ez a különleges díjátadó, melyen a nők kerülnek a középpontba.

Az idei évben az a megtiszteltetés ért , hogy részt vehettem ezen az impozáns eseményen. Már a 2011-es gálát is óriási csodálattal néztem, hiszen a divat megszállottja vagyok egészen pici korom óta. Amikor megkaptam az akkreditációmat a gálár , sokáig nem is tudtam felfogni, hogy igen, ott leszek.

Végül eljött a várva-várt nap is, csütörtök délután felutaztam Budapestre. Majd bő egy órás „készülődésnek” nevezett kapkodás után azon kaptam magam , hogy végre a metrón ülök és nem sokára kezdetét veszi a Glamour gála, amelyre egy fotós barátnőmet is magammal vittem.

Csillogó szemekkel közelítettük meg a XI. kerületben található Up! The Club nevű szórakozóhelyet, amelyről már oly sokat hallottunk . Az UP! előtt már számos fotó , újságíró, operatőr várta türelmetlenül  a sztárok érkezését. A híres pink szőnyegen végigvonulva már éreztem, hogy egy csodás estének nézünk elébe. A regisztráció gyorsan ment, megkaptuk a fekete alapon pink GLAMOUR feliratú csillogó karszalagunkat, majd beszálltunk az óriási liftbe, ahol a Women of the Year 2012-es promó videóját nézhettük meg. (http://www.youtube.com/watch?v=fBADst59SD0)

Fél kilenckor már tolongtak a pink szőnyeg előtt a modellek, színésznők, számos celeb és blogger várta, hogy bejuthasson az év divateseményére.

A gálát Rákóczi Feri vezette, aki a néha már kínos beszólogatásaival szórakoztatta a vendégeket. A díjátadót inkább egy Oscar-átadáshoz hasonlítanám, a kategória győztes kihirdetése előtt megnézhettünk egy 5-6 perces videót a kategóriák jelöltjeiről, majd minden győztesnek más és más ember adta át a megérdemelt díjat. A több mint 30 ezer szavazatból 6 kategóriában kerültek ki végül a győztesek.

Az év műsorvezetője díjat Tatár Csilla vitte el, akinek nagyon örültem, ennek ellenére D. Tóth Krisztának is nagyon szurkoltam.

Az év divattervezője díjat ebben az évben Abodi Dórának szavazták meg, (akire én is rengeteg szavazatot nyomtam), ő azonban Tokióban mutatta be a legújabb kollekcióját, így nem tudta személyesen átvenni a díjat.

Az év színésznője Pokorny Lia lett, aminek szintén nagyon örültem, mert szerintem egy kitűnő színésznő, teljesen megérdemelte ezt a díjat.

Idén is Palvin Barbi vihette haza az év modellje díjat, a 2011-es gálán is őt szavazták meg az olvasók a legjobb modellnek.

Az év énekesnője Janicsák Veca lett, akit mindenki az X faktorból ismerhet.

A legsármosabb férfi díját Száraz Dénes, a Tv2 sorozatsztárja, a Jóban-rosszban Tamás atyája nyerte el.

A gálán különdíjat kapott még Trokán Nóra is, akit a legstílusosabb WOTY jelöltnek szavazott meg az Aréna Pláza, illetve Demmer Erika, a legszebb bőrű sztár díját vehette át a Niveától.

A magazin szerkesztői megszavazták az Év hősnőjét is. Varga Erika, a Romani Design alapítója vehette át idén ezt az elismerést.

A díjátadó után elkezdődött az afterparty is ahol a dj-k a legújabb zenékkel szórakoztatták a vendégeket.

A buli egészen hajnalig tartott , mindenki mosolyogva távozott a gáláról. Mi ugyanolyan csillogó szemekkel hagytuk el az épületet, mint amilyen csillogó szemekkel megérkeztünk.

Köszönöm Maróy Krisztinának a meghívást és a lehetőséget , és külön köszönet M. Reginának.

Ládi Réka

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút - közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajka-völgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat is - közölte Vigh Ilona.

Elmondta: a fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat.

A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését.

A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára - mondta a referens.

Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is.

MTI

Az Egri Nők a Városért Egyesület

szervezésében

„Egy szombat este

 Kautzky Armanddal”

zenés, irodalmi beszélgetés

 2012. március 24-én

szombaton 18 órakor

 az egri Zsinagóga Galériában

(3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.).

A jegy ára: 1500 Ft,-

melyet az Egyesület jótékonysági célok megvalósítására fordít.

Jegyek vásárolhatóak

a Gárdonyi Géza Színház jegyirodájában

(3300 Eger, Széchenyi út 5.).

és kezdés előtt a helyszínen.

Támogatóink:

Művészetek Háza Eger

Hotel Senátor Ház

Gárdonyi Géza Színház

 

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

A Heves Megye Napja alkalmából rendezett jótékonysági bál bevételéből egy szülés alatti magzatészlelő monitort vásárolt a Markhot Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya „Nők és Magzataik Egészségéért” Alapítványa.

A jótékonysági esten több mint 2 millió forint gyűlt össze, amiből sikerült megvásárolni az említett közel másfél millió forint értékű eszközt, melyhez majd még egy 200 000 forintos állványt is vásárol az alapítvány. A kórháznak eddig egy hasonló funkciójú gépe volt csak, melyhez öt évvel ezelőtt jutottak, így nagy szükség volt a most beszerzett eszközre.
A szerdai átadón Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott a Zf Hungária Kft. nagyvonalú támogatásának és a többi adakozónak is, mellyel a kórház fejlődését segítették elő.

Dr. Hernádi László osztályvezető főorvos kiemelte a készülék jelentőségét, és megköszönte a támogatást. Ez a monitor a vajúdás alatt a magzat szívhangját folyamatosan érzékeli és összehasonlítja az anya szívhangjával. A készülék már képes arra is, hogy egy második vagy akár egy harmadik magzat szívhangját is érzékelje, így az orvos meg tudja állapítani a magzatok állapotát- mondta el a főorvos.

A magzatfigyelő berendezés megvásárlását a ZF Hungária Kft másfél millió forinttal támogatta. Őszi Csilla a cég vezérigazgatója a következőket mondta: cégünk filozófiája, hogy társadalmilag elkötelezettek legyünk Heves Megyéért és Egerért. Sok kérés érkezik hozzánk, de mi mindig olyan célt igyekszünk támogatni, ami sok ember életminőségét javítja. A kórház támogatásával azt szeretnénk elérni, hogy az egrieknek és a cégünk dolgozóinak ne kelljen más kórházakba elmenniük.

Forrás: Egriszín

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Szerencsére nem találtak semmit, így körülbelül délután fél 2-kor feloldották az útzárat és mindenki folytathatta a munkáját. Nem hivatalos információink szerint, a mai napon egy budapesti érdekeltségű bűnbanda tárgyalására került volna sor.

Forrás: Egriszín

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.

A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín