Keresés: „tűz” (913 találat)

Siklóernyős zuhant le Eger mellett vasárnap délután az Eged hegy oldalában.

A 30 év körüli férfi kb. 30 méter magasról zuhant a cserjésbe, néhány méterre egy sziklától. Mivel az állapotáról semmit sem tudtak és megközelíthetetlen volt a terep, mentőhelikoptert hívtak Miskolcról.

A kiérkező orvosok megállapították, hogy az egri kórházban is eltudják látni majd a sérültet,viszont a kiszabadításához a katasztrófavédelem segítségét kérték. A tűzoltók láncfűrész használatával jutottak le a sérülthöz, majd a mentőautóhoz. Az operatív munkának köszönhetően a szerencsétlenül járt férfi a körülményekhez képest nagyon hamar orvosi ellátásban részesült.

Csütörtök hajnalban tűz ütött ki egy Tisza-parti üdülőben. A tűzoltók hajnali egykor kapták a bejelentést, reggel hétkor még nem sikerült megfékezni a lángokat. A tűzesetben közel 80 millió forint értékű kár keletkezett.

Csütörtök hajnalban riasztották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tűzoltóságot, miszerint Poroszló mellett, a Tisza parton egy üdülőház ég. Az épület tetőszerkezete hajnali egykor kapott lángra, amit közel 8 órás oltásban sikerült csak megfékezni. A tűzoltóság 6 járművel és 30 tűzoltóval vonult ki a helyszínre. Az éjszaka folyamán 10 ember tartózkodott az építményben, a tűzoltók gyors kiérkezésének köszönhetően nem történt személyi sérülés. A 650 m2 területű épületben közel 80 millió forintos kár keletkezett.

A környéken „visszatérő vendégek” ezek a háztüzek. Az elmúlt években számos fogadó, étterem, vendégház vált a tűz martalékává. A helyiek szerint a nagy hőség a gyakori tűzesetek okozója, kizártnak tartják, hogy valaki szándékosan gyújtotta volna fel az épületeket.

Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják a rendkívüli tűzesetet.

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

A tegnapi napon a hajnali órákban egy gyöngyösi lakóházban történt tűzesetet követő vizsgálat befejeztével megállapítást nyert, hogy az ott egyedül élő 81 éves férfi bűncselekmény áldozata lett.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a Gyöngyösi Rendőrkapitányság szakemberei bravúros nyomozati munkával a bűncselekményt követő 18. órában előállítottak három helyi lakost.

A 16 és 21 éves férfiak és egy 22 éves nő gyanúsítotti kihallgatása az éjszakai órákban megtörtént.

Ellenük – bűnügyi őrizetbe vételük mellett- emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a rendőrség, továbbá indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Családi házában halt meg egy idős férfi Gyöngyösön a hajnali órákban. A tűzoltók nagyon rövid időn belül érkeztek a helyszínre, majd megkezdték a tűz oltását, valamint a házban tartózkodó személy mentését. Sajnos a mentés után csak a halál beálltát tudták megállapítani.
A szomszédok elmondása szerint a bácsi a felesége halála óta egyedül élt, családtagjaik sűrűn látogatták, a dohányzásról betegsége miatt már leszokott így nem tartják valószínűnek, hogy ágyban dohányzott volna.

A környék nem a biztonságáról ismert, így a bűnügyi helyszínelő jármű láttán, elég hamar elindultak a feltételezések is. Meg nem erősített hírek szerint a Rendőrség nem zárja ki az idegenkezűséget sem.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Romlott hús és fertőtlenítő szag terjeng egy egri társasházban. A kellemetlen „illatokat” egy idős hölgy idézi elő, aki az erkélyén tárolja a lejárt szavatosságú ételeket. Az önkormányzat tehetetlen, a lakók nem bírják elviselni a szagokat, a hőség ellenére zárt ablakkal kell aludniuk.

Nyolcvan család életét „fűszerezi” meg egy egri társasház idős lakója. A hölgy közel 6 éve kezdte gyűjtögetni a lejárt szavatosságú húsokat, zöldségeket, különféle ételeket. Ezeket a közeli boltokban szerzi be, majd a vásárlás után a saját erkélyén tárolja.  A társasházban többen panaszkodtak a szagokra, illetve az idős nő gyűjtögetési mániájára.

Keller Miklós, aki a hölgy lakása fölött lakik elmondta: már több éve húzódik az ügyük, a hölgy vagy az erkélyen tárolja az ételeit vagy a konyhapadlóra rakja le a húsokat. Ez nem csak nyáron, a közel 40 fokos hőségben okoz gondot, de a téli időszakban is nyitva kell hagyniuk a folyosói ablakokat az elviselhetetlen bűz miatt. A tűrhetetlen állapotok miatt többször fordultak már az önkormányzat felé is, a társasházban többen tettek bejelentést. Ruby István, aki a 4. emeleten lakik, a hölgy lakása alatt, szintén a folyamatos bűzre panaszkodott: nem csak a szag terjeng a lakásában, de a felső erkélyről gyakran folyik le érdekes szagú folyadék. Ez legtöbbször öblítő szer, de előfordult már, hogy savanyú káposzta leve csorgott az alsó szomszéd erkélyére.

Az 5. emeleten lakó hölgyet kerestük, ott jártunkkor nem sikerült beszélnünk vele. A lakók közül többen állítják: a hölgy erkélyen található hűtőszekrények elromlottak, azonban a sokadik felszólításra sem tesz semmit a „Sárga Címkés Hiéna” néven emlegetett lakó.

Megkerestük Dr. Bánhidy Pétert, az egri önkormányzat aljegyzőjét is, aki hangsúlyozta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet. Bírságolások történtek, azonban nem tehetnek egyéb lépéseket, ha a hölgy nem engedi be őket. Bár havonta több alkalommal is járnak a lakóhoz felügyeletre, más lépésekre egyelőre nem kerülhet sor.

Az egri társasházban több alkalommal járt már a tűzoltóság, a rendőrség, azonban a szakemberek a hatósági jogkör hiánya miatt nem folyamodhattak további intézkedésekhez. Bár megkérték a hölgyet az erkély megtisztítására, kényszertakarítás elrendelésére nincs joguk.

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

Ketten életüket vesztették abban a balesetben, ami hétfőn délután történt. A két település között egy kisbusz és egy személyautó ütközött össze.

Egy kisbusz és egy személyautó ütközött össze Eger és Kerecsend között, a 25-ös számú főúton hétfőn nem sokkal délután két óra után - tájékoztatta portálunkat Antal Erika, tű. főhadnagy. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő hozzátette: a helyszínre az egri tűzoltók vonultak két gépjárművel és egy műszaki mentővel. A balesetben négyen sérültek meg, két utas beszorult az egyik járműbe, a tűzoltóság munkatársai megkezdték a mentésüket. Munkatársainktól a helyszínről azt az információt kaptuk, hogy a két sérült életét már nem tudták megmenteni, egy súlyos sérültet a kórházba szállítottak mentősök, a negyedik utas pedig könnyebben sérült. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HMRFK) ügyeletétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy teljes útzár mellett folyik a helyszínelés.

Forrás: Heol