Heves megye baleseti helyszínelői mérték össze szakmai tudásukat Egerben. A versengés során felmérték felkészültségüket, új tapasztalatokat szerezhettek a rendőrök.
Az 55 kérdésből álló teszt után egy fiktív baleseti helyszínt vizsgáltak meg: egy cserbenhagyásos gázolás tettesét kellett megtalálniuk.
Erdélyi Róbert, a közlekedési osztály főelőadója elmondta: a Heves megyei helyszínelők kiváló tudásról tettek tanúbizonyságot.
Először idén tekinthető meg Egerben Dobó István végrendelete. A június 16-án, szombaton megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakáján lesz látható, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várják a látogatókat.
Június 16-án, szombaton este várják Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartanak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, 100-105 helyszínen biztosítanak programokat, míg vidéken 130-140 múzeum várja a látogatókat.
Egerben idén tizedik alkalommal rendezik meg ezt az országos programsorozatot. Az egri vár már a kezdetekkor bekapcsolódott ebbe a rendezvénysorozatba, melyet a Múzeumok Hosszú Éjszakája néven szerveztek. Egerben délután 5 órától hajnali 1 óráig várják a vendégeket, a programokon ingyenes lesz a részvétel.
Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: olyan helyeket nézhetnek meg a látogatók, amelyeket még a látogatók nem nézhettek meg. Számos különlegességgel készülnek ezen az éjszakáján, többek között megtekinthetik Dobó István végrendeletét. Az irat különlegessége, hogy idén látható először Egerben, az eredeti formátumában.
Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot 1931-ben találták meg, azóta is Sátoraljaújhelyen őrzik. Idén nyáron, a szombati napon, először láthatják Egerben az érdeklődők ezt.
A Múzeumok Éjszakáján délután 5 órától ingyenes a belépés a várba. A szervezők rengeteg színes programmal várják az érdeklődőket. Fellép az Egri Obsitos Zenekar, az Egri Vitézlő Oskola pedig fáklyás felvonulást szervez. A Gótikus Püspöki Palotában Márai Sándor életmű kiállítása lesz látható.
Szerda reggel fél 9 és 9 óra között valutaváltót próbáltak kirabolni Eger belvárosában. A tettes bevonszolta az alkalmazottat az irodába, később pedig elmenekült. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.
Reggel 9 óra előtt érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint az Eger belvárosában található Széchenyi utcában valutarablás kísérlet történt.
A valutaváltó hölgy nem sokkal fél 9 után ért be az üzletbe, majd amikor a táblákat rakta ki, egy férfi megragadta, behurcolta az üzletbe. Az előtérben dulakodni kezdtek, az elkövető behúzta a belső irodába a nőt, aki azonban kijutott az üzletből. Azonnal segítségért kiáltott, ekkor a tettes elfutott. A rendőrség azonnal a helyszínre sietett, ahol nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást.
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a rendőrség keresi az elkövetőt, a nyomokat rögzítették és egy nyomkövető kutyát is bevontak a nyomozásba.
Az üzletben tartózkodó sértett könnyű sérüléseket szenvedett, a tettes a hölgy nyakát és karját szorongatta meg.
A rendőrség rablás bűntett kísérletének gyanúja miatt nyomoz az ügyben.
Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.
A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.
Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.
Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.
(Fotó: Nemes Róbert)
A hétvégi viharok rengeteg kárt okoztak országszerte. Tiszanánán egy kéménybe csapott bele a villám. A ház tetőszerkezete megsérült, közel fél milliós a kár. Nem történt személyi sérülés.
A hétvégi viharok sok munkát adtak a tűzoltóknak. Heves megyében számos esetben hívták őket, legtöbbször fák dőltek az útra.
Tiszanánán egy családi ház kéményébe csapott bele a villám, ami ennek következtében szétrobbant és a szomszédos házak tetejére, illetve az útra is került a darabokból.
A házban lakó család az erkélyen volt, amikor belecsapott a hátsó kertnél található kéménybe a villám. Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: a tűzoltókat a szomszédban levő házból értesítették, szerencsére nem történt személyi sérülés.
A család összes elektronikai készüléke elromlott a villámcsapás következtében, a hétvégére meleg víz nélkül maradtak. A tetőre esett kéménydarabok súlyosan megrongálták azt, a hátsó szobák beáztak a heves esőzések miatt. Közel fél millió forintos az anyagi kár. Tűz nem keletkezett a villámláskor.
Csütörtök hajnalban tűzesetről érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra. Egy véletlen folytán vették észre a tüzet a bentlakó idős emberek. A rendőrség illetve a tűzoltóság azonnal a helyszínre sietett, személyi sérülés nem történt.
Csütörtök hajnalban érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra, egy idős pár családi házának a tetőszerkezete kapott lángra. A házban lakók a világosságra lettek figyelmesek, azt hitték, hogy a lámpa maradt égve. A tüzet azonban a villanyóra okozta, ami hirtelen gyorsasággal terjedt a tetőszerkezetre is. Egy odaérkező autós értesítette a rendőrséget illetve a tűzoltókat, a kiszivárgó füstre lett figyelmes. A bejelentést követően azonnal a helyszínre érkeztek a tűzoltók és a rendőrök. A gyors beavatkozásnak köszönhetően nem történt súlyosabb személyi sérülés. A kiérkező rendőröknek három személyt kellett kimenekíteni a házból, közülük ketten idősebbek.
Ficsór Csaba, a Hevesi Rendőrkapitányság rendőr törzsőrmestere elmondta: a tűz nagyon gyorsan terjedt, a rendőrség és a tűzoltók azonban egymás munkáját segítve azonnal elhárították a veszélyt. Miután kihozták a személyeket a házból, elzárták a gázcsapot, így a tűzoltók zavartalanul folytathatták a tűz oltását.
A hevesi tűzoltó őrs egységei egy fecskendővel és egy vízszállítóval érkeztek a helyszínre. Azonnal áramtalanítottak, majd megkezdték a tűz oltását. A gyors beavatkozásnak köszönhetőn a ház nem vált a tűz martalékává, a villanyóra feletti részt illetve az ajtót érinti a kár. A tűzesetben közel háromszázezer forint anyagi veszteség keletkezett. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget.
Dr. Rémiás Tibor muzeológust nevezte ki a Heves Megyei Múzeumi Szervezet élére a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ pénteken.
A vezetői feladatok betöltésére idén februárban írtak ki pályázatot. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) vezetője, a szakmai szakértői bizottság véleményét is figyelembe véve, Dr. Rémiás Tibort tartotta legalkalmasabbnak a megyei múzeumigazgatói státuszra szakmai és vezetői felkészültsége alapján. Az új igazgató korábban a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott, több mint 25 éves gyakorlattal rendelkező muzeológus. A kinevezett igazgató beiktatása pénteken összdolgozói értekezlet keretében történt, ahol az új vezető ismertette szakmai elképzeléseit.A Heves Megyei Múzeumi Szervezethez tartozik - többek között - az egri Dobó István Vármúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény is.
Első alkalommal kerül sor Egerben az országosan már évek óta nagy érdeklődésre számot tartó, úgynevezett hangnyomás versenyre, melyet a hevesi megyeszékhelyen tuning találkozóval és – nem csak – az autó-motor világ rajongóinak szánt programok sokaságával színesítettek a rendezők.
Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.
– Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. – A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.
– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.
– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.
A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.
Az állam karja
Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.
Hét járás Hevesben
A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.
Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.
Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.
Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.
Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek