Keresés: „anya” (833 találat)

Az egri Buttler-ház átadása óta most első alkalommal nyílt meg a történelmi épület falai között időszaki kiállítás. A program a Heves és Kovászna megyék közötti partneri együttműködés eredményeként került a Buttler-házba. A novemberig látható tárlat a kézdivásárhelyi polgári viseletet mutatja be a XIX. század második felétől a XX. század közepéig. A kiállítás-szervezők elsősorban a női öltözetre koncentráltak, melyek alakulását fotókkal, szaklapokkal illusztrálva láttatják. Az anyag Veszprémből érkezett a hevesi megyeszékhelyre, hogy e látványos tárlattal mutatkozzon be a Buttler-ház.

Forrás: Heol

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Idén is felvonulással köszöntötték az egri szüretet. Jelmezes csoportokkal, a szőlő megáldásával és polgármesteri köszöntővel kezdődött a hagyományos szüreti felvonulás.

Szombaton a Dobó téren Habis László köszöntötte és méltatta az egri szőlőtermesztőket és a borászokat. Petőfi Sándor Eger mellett c. versének említése után a polgármester rövid beszédében kiemelte, hogy Eger méltán lehet büszke boraira és borászaira. Ezt a számos díj és elismerés mellett mutatja, hogy az Év Borásza, Dr. Lőrincz György is az Egri Borvidéken termeli meg kiváló boraihoz az alapanyagokat. Habis László elmondta, hogy azzal, hogy az önkormányzat 2010-et a bor évévé nyilvánította, megmutatták, hogy Eger számára mennyire kiemelt helyen szerepel a bor turisztikai szempontból is.

A polgármester köszöntőjét követően jelképesen megáldották az idei szőlőtermést, majd a szüreti menet elindult a Szépasszonyvölgy felé, ahol köszöntőkkel, borkóstolással és koncertekkel ünnepelték az idei szüretet.

Forrás: Egriszín

"Az egészséges élet/mód városi stratégiája" címmel tartott sajtótájékoztatót a FIDESZ-KDNP Habis László polgármester-jelölt és önkormányzati képviselő-jelöltek részvételével ma délelőtt, a Platán Patikában. A tájékoztatón bemutatták az Északi városrészben épülő új egészségügyi intézményt is.

Prevenciós programmal szeretne az „Egészséges Egerért” tenni a FIDESZ-KDNP. A cél eléréséhez nem a betegségek gyógyításával, hanem megelőzésével lehet eljutni, hangzott el a mai tájékoztatón. Az elképzelés szerint mindenkit együttműködésre hívnak, az önkormányzati intézményhálózattól a civil szervezetekig.
Az egészséges élet/mód városi stratégiájában felhívják a figyelmet a sportolás minden korosztályt, családot érintő jelentőségére, élettani hatásaira, az egészséges étkezés, a korszerű táplálkozás jelentőségére, a mindennapok egészségmegőrző gyakorlatára, melyben szakemberek tanácsaira építenek, a prevencióra és a szociálpolitikára.
A FIDESZ-KDNP önkormányzati képviselő-jelöltjei, Dr. Misz Mihály, Gál Judit, Martonné Adler Ildikó, és Lombeczky Gábor a program mellett az egészség fókuszba kerüléséért emelnek szót a kampányban is.

Gál Judit a gyerekek egészséges táplálkozásáról szólt, amihez az intézményekben kell példát mutatni. Olyan programokra is szükség van, amelyek az egészséges táplálkozást tudják népszerűsíteni és erősíteni.
Az iskolákban történő egészségügyi és sport nevelés fontosságát hangsúlyozta Martonné Adler Ildikó, aki szerint korán meg kell ismertetni a gyerekeket a sporttal. Amihez a meglévő személyi nevelői feltételek mellett a tárgyi feltételeket is meg kell teremteni.
Lombeczky Gábor az Északi városrészt érintő szociális városrehabilitáció részeként a Balassi Általános Iskolában tervezett sportolásra és szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi tér kialakítását említette példaként a tér kihasználására és az ifjúsági egészségmegőrző feladatra.
Dr. Misz Mihály a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy szeretnék elérni, hogy a fiatalok ne kelljen majd annyi pénzt gyógyszerekre költeni, mint a mai nyugdíjasoknak.
Habis László polgármester a tájékoztatón a választási kampány keserű tapasztalatairól is beszélt, arról a felfogásról és szellemiségről, a korábban elfogadott etikai normákkal ellentétes, mások lejáratását célzó magatartásról. Mások pocskondiázása, személyiségének sértése fordul elő. A polgármester szerint valótlan közlések sorozatát tapasztalják, sajtótájékoztatókon, szóróanyagokon. A FIDESZ-KDNP szeretne üdítő változást ezen a téren is, ezért választották az egészség témáját és a helyszínt, ahol egy egészségügyi fejlesztés valósul meg a jövőben.
A beruházás, amely része az Északi városrész fejlesztésének, teljes mértékben magánerőből valósul meg, amihez a területet az önkormányzat biztosítja. Az épületkomplexumban körzeti rendelők mellett 12 szakorvosi rendelő szolgálja ki a betegeket.

Forrás: Egriszín

Többek között a szervezet céljairól és az egriekért folytatott munkáról számolt be programismertetőjén Bányász Róbert, az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület polgármesterjelöltje tegnap délután. Az egyesület kampányában minden városrészben igyekszik eljuttatni a programot a választókhoz.

A csütörtök délutáni találkozón Bányász Róbert megjegyezte, hogy számukra a politikánál fontosabb dolgok is vannak, hiszen az embereket elsősorban nem a nagy látványberuházások, hanem a megélhetés, a munkalehetőség, az életkörülmények érdeklik. Ők ezzel kívánnak foglalkozni, s a kampányuk során a tájékoztatókon, már eddig is pozitív visszajelzésekkel találkoztak.
Programjukban az emberközpontúságra, a helyi aktualitásokra helyezik a hangsúlyt, kiemelt helyen szerepel a munkahelyteremtés feltételeinek megalapozása, a munkanélküliség csökkentése, a szociális háló megerősítése, a kismamák, nyugdíjasok, rokkantak felkarolása.
Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a város útjainak, járdáinak rendbetételére, a terek, parkolók, játszóterek felújítására és újak építésére.
A „Tiszta város, tiszta ügyek” szlogennel ismertetett programban szerepel a központi buszmegálló megfelelő helyre történő kihelyezése, kerékpárutak építése
és a Bárány uszoda felújítása.
A város beruházásait újragondolnák, ennek szellemében értékelik az Agora programot az Ifjúsági Ház hasznosítását és a Dobó tér rekonstrukcióját. Szeretnék elérni az Eger város hagyományait megőrző jelképek és szobrok helyén tartását, és a városi rendezvények áthelyezését a Dobó térről.
Az Egri lakosoknak számára ingyenes parkolást biztosítanának, a rászorulók részére a pedig ingyenessé tennék a szemétszállítást. A helyi adózás területén is lehetőség adódik további szempontok figyelembevétele és mérlegelése, mind az iparűzési adó, mind az idegenforgalmi, mind pedig a helyi kommunális adófizetési kötelezettségek tekintetében.
Az egyesület lehetőséget lát arra is, hogy a városi intézmények és városi szolgáltatók szolgáltatásait az egri polgárok kedvezményesen vehessék igénybe, például a strand, az uszoda, a vár, múzeumok látogatása. További programelem a kereskedelem, és az idegenforgalom fellendítése bezárt üzletek bérleti díjának csökkentésével.

Bányász Róbert aki három ciklusban volt a lakosság által megválasztott képviselő, az októberi önkormányzati választásokon a nemrégiben alakult Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület színeiben vállalja a megmérettetést, mint polgármester-jelölt.
Az egyesület, kampánya során programismertető rendezvényeken és kitelepüléseken találkozik a választókkal, ahol bemutatja programját. A jelöltek kíváncsiak a körzetek lakóinak véleményére is, kérdőíven várnak választ és véleményt, a lakosságot érintő kérdésekre. Többek között azt szeretnék megtudni, hogy az emberek mit tartanak a legnagyobb problémának lakóhelyükön, mit várnak el az önkormányzattól, a képviselőktől és milyen megoldási javaslataik vannak. A programismertetőket rendszeresen a különböző városrészeken tartják délután 17 órakor, így szeptember 22-én a Bartakovics Béla Közösségi Házban, 23-án Felnémeten az Általános Iskolában, 24-én a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, 27-én a Neumann János szakközépiskolában.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy egyfajta plakátháború bontakozott ki az egri utcákon. A nagy pártokénál nagyságrendekkel szerényebb összeget költenek reklámra a kampányban, ám azt tapasztalják, hogy anyagaikat letépik, átragasztják az agresszíven törtetők.
A város közterein elhelyezett felületeken jól látható a tolakodó mennyiség, bizonyos erők igen nagy összegeket költenek reklámra. A plakátháborúban is a kisebb szervezetek vannak nehéz helyzetben, hiszen sokak számára a méret és a mennyiség a fontos.

Forrás: Egriszín

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

Egerbe látogatott csütörtökön a hulladék-újrahasznosítás road show és kiállítás az Újrahasznosítási Hónap 2010 elnevezésű országos programsorozat részeként.

Az Öko-Pannon interaktív rendezvénykamion a Dobó téren parkolt le, hogy játékos eszközökkel buzdítsa a szelektív hulladékgyűjtésre elsősorban a gyerekeket, de a felnőtteket is. Különböző játékokkal, kézzelfogható példákkal, élményszerű formában ismerhették meg az érdeklődők, miért fontos külön gyűjteni az egyes hulladékfajtákat.

Volt varázsdoboz, térképes játék, papírmerítés, számítógépes kérdezz-felelek. A mini hulladékválogató és a mágneses szeparátor kicsiben mutatta be, hogy ipari méretekben hogyan osztályozzák, válogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot, a sorbarakó játékban pedig már hasznosított másodnyersanyagokat lehetett megfigyelni.

A golyós labirintus segített megjegyezni a szelektív gyűjtőedények színeit. Ezeket a papírt, műanyagot, fémet, fehér, valamint színes üveget gyűjtő konténereket ki is helyezték a térre. A kamionnál kitett „Én is szelektíven gyűjtök” feliratú molinón a rendezvény megnyitói, Habis László polgármester és Ficzere György, a város Urbanisztikai Bizottságának elnöke is elhelyezték aláírásukat.

Forrás: Heol

Sem körgyűrűt, sem autópályát nem ígér a Jobbik, sőt még azt sem állítják, hogy Egerben minden olcsóbb lesz a választások után – hangzott el a párt ma reggeli sajtótájékoztatóján a Szarvas Gábor utcai Jobbik irodában. Mirkóczki Ádám polgármester-jelölt szerint először egy felmérést kell készíteni Eger teljes vagyonáról, s csak aztán lehet reális ígéreteket tenni.

Eger vagyoni helyzetének felmérése a legfontosabb, átvilágítani az elmúlt ciklusokat, s ezt nyilvánossá tenni az egri polgárok számára is. Ennek hiányában csak felelőtlen ígéreteket lehet tenni, s ebbe ők nem kívánnak beszállni, mert ha ezt tennék akkor akár Eged-hegyi űrállomást is ajánlhatnának – mondta a politikus. Hozzátette, hogy pénze mégis lehet a városnak, hiszen az önkormányzat 2010 év elején 64 millió forinttal támogatta a Szinglik éjszakája című film rendezését. A többi párttal egyetemben fontosnak tartják a munkahelyteremtést. Régóta húzódik az egri borkombinát ügye, Mirkóczki reális célként fogalmazott meg ennek - állami segítséggel történő - megoldásával 200 munkahelyet és további 800-at a laktanya korábbi funkciójának visszaállításával, a felderítők visszatelepítésével. Ez pusztán politikai szándék és ügyes lobbi kérdése – zárta szavait a polgármester-jelölt.

Forrás: Egriszín

A város elmúlt négy évének kulturális teljesítményéről tartott beszámolót Habis László polgármester ma délelőtt. Az eredmények rendezvényekben és sikeres pályázatokban mutatják meg a kultúra városa arculatát.

Szinte minden pályázatot megnyertünk a kultúra területén, amit meg lehetett nyerni, jelentette ki Habis László polgármester ma délelőtti tájékoztatóján. Példaértékűnek nevezte a városnak a kulturális életben elért eredményességét, melynek a szakmai szervezetek, szakemberek mellett a civil szervezetek is részesei. Az eredmények mögött gazdag kulturálisélet, sok munka és pályázati anyag van.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a város önkormányzata olyan fajta kulturális politikát igyekszik folytatni, amely lehetővé teszi, hogy egymással versengő kezdeményezések is teret kapjanak. Hozzátette, hogy a kultúra területén a megyei önkormányzattal is igyekeztek együttműködni, és e tekintetben a polgármester szerint komoly eredményeket értek el.

A tájékoztatón szó esett Eger sportéletéről is, az egészséges életmódra, sportra nevelésről annak kapcsán, hogy az Egri Városi Sportiskola országosan első lett 2009-ben. Kovács Géza az intézmény igazgatója elmondta, hogy a labdarúgás kiemelt helyet foglal el az iskola életében, és a Sportágbörze jó lehetőséget kínál az utánpótlás fontosságáról.

Az elmúlt évek kulturális teljesítményének legfontosabb eredményei közül kiemelkedik, hogy a város intézményei a legjobbnak járó elismeréseket szerezték meg országos megmérettetéseken, így a Bródy Sándor könyvtár az „Év könyvtára” lett 2008-ban. A Gárdonyi Géza Színház művészei számos szakmai díjjal büszkélkedhetnek, az intézmény elnyerte a legjobb nagyszínpadi előadásnak járó Dottore-díjat.
A képzőművészet a Zsinagóga Galériában, reprezentatív kiállítások révén van jelen Egerben, az irodalmi életbe az Agria folyóirattal kapcsolódik be a város.
A közművelődés területén Eger Város Önkormányzata a legmagasabb összegű támogatásban részesül az Agóra programban. Jelenleg a létesítmény fenntarthatóságának kritériumai tekintetében keresik a legmegfelelőbb megoldást.
Az egyik leglátványosabb eredmény a Magyar Dal Fővárosa cím elnyerése volt 2010-ben, amit az Egri Kulturális és Művészeti Központ  a város intézményeivel közösen valósított meg. Eger a megyei jogú városok kategóriájában elnyerte a kultúra Magyar Városa címet 2010-ben.
A Gárdonyi Géza Színház 2009-ben tánctagozattal bővült, ebben az évben rendezték meg a „Kárpát-medence kincsei” rendezvénysorozatot. A Történelmi vigasságok és az Agria Nyári Játékok mint fesztiválok, minősítést nyertek.
Az elmúlt időszak pályázatai és a számok:

„Összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés – Tudásdepó-Expressz”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 95 millió 423 268 Ft

„Összehangolt könyvtár-infrastruktúra fejlesztés Heves megyében”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 97 millió 931 680 Ft

„AGÓRA - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása”
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata – 1milliárd 745 millió 745 641 Ft

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért I.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 88 millió 742 864

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért II.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 99 millió 337 065

„Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 21 millió 037 739 Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 50  millió Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 96  millió 136 847 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft. – 428 millió 666 700 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ
Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért – 500 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
A Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata  – 323 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejélesztése”
Tűzoltó Múzeum
EVAT Zrt. – 215 millió 397 559 Ft

Forrás: Egriszín