Keresés: „bál” (986 találat)

Szeptember 11-én országszerte a Magyar Dal Napját ünnepelték. Idén is óriási előkészületek előzték meg Egerben a programot. Az idei rendezvény különlegesnek mondható, hiszen a szervezők speciális színpadtechnikákat alkalmaztak a látvány fokozására, mint az intelligens lámpák, illetve a Dobó téren egy óriási, 80 nm2-es színpad várta az érdeklődőket.

Tavaly Eger kiérdemelte a Magyar Dal Fővárosa címet, óriási sikert aratott a rendezvény. Idén 5 helyszínen ,több mint 20 fellépővel várták a látogatókat. Az elmúlt évi rendezvényhez képest, idén a szervezők előrelátóan az engedélyeket úgy kértek, hogy minden szabályos legyen- mondta Habis László, Eger város polgármestere.

Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója elmondta: rengeteg előkészítő-munka előzte meg a programot, reméli, hogy mindenki élvezte az előadásokat. A rendezvény fő célkitűzése az egri, illetve egri kötődésű előadók felvonultatása volt, mint a Kerekes Band, Kovács Kati, Első Emelet, Gajdos Zenekar. Az érdeklődők a kórusoktól, a népzenén át, a mai slágerekig többféle műfajjal találkozhattak.

Az új Munka Törvénykönyv megalkotásával, többek között a címben szereplő kérdés is valósággá válhat. A törvények átírásával szűkülhetnek a dolgozók szabadságjogai, és majdhogy nem ellehetetlenítik a szakszervezetek kollektív-szerződési feltételeit- mondta el Korózs Lajos az MSZP képviseletében.

A Fidesz-hez közel álló szakszervezetek is elfogathatatlannak tartják a közel 35 törvény módosítását. A Miniszterelnök szerint a kínai és indiai munkásokkal kellene felvennünk a versenyképességet a munka szempontjából. A túlóra, az éjszakai pótlék eltörlésével a folyamatos és több műszakban dolgozó munkavállalók akár a fizetésük 40%-át is elveszthetik, a munkaadótól teszik függővé, milyen juttatásokkal kompenzálja az elvégzett munkát, ma ez még a felek megállapodásán múlik.

Dr. Sós Tamás szerint a javaslat az európai uniós szabályzatokkal ütközik és nagymértékben csökkenti az ország versenyképességét. Ha a kormány által szorgalmazott törvények napvilágot látnak, több munkáért kevesebb pénzt vihetnek haza a választók és ez nem járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A munkavállalónak nagyobb felelősséget kellene vállalnia és akár büntetésre is kötelezhető lesz ha a munkaadó nem elégedett a munkájával. Az MSZP elfogathatatlannak tartja  a tervezetet és minden dolgozót arra buzdít, hogy vegye fel a kapcsolatot a munkájához legközelebb álló szakszervezetekkel, hogy közös erővel léphessenek fel a "cselédtörvény" megalkotása ellen.

Idén 12. alkalommal rendezik meg az Apollo sportrepülőtéren a mára már hagyománnyá vált repülős találkozót. A programra délelőtt 10 órától késő délutánig várják az érdeklődőket.  A szervezők egész nap látványos légi és színpadi programokkal várják a vendégeket, a gyerekek számára kvízműsorokat illetve játékokat szerveznek. Az érdeklődők kipróbálhatják a repülőket, találkozhatnak veterán kocsikkal is.

Uráncsempészekre csapott le szombat délelőtt az egri rendőrség.  A helyszínre túsztárgyalók érkeztek, lövöldözésre került sor, majd felrobbant egy bomba is.

Az eset akár valós is lehetne, azonban egy kitalált bemutatóról szólt az eset. Ugyanis idén  már 5. alkalommal rendezték meg Egerben a Kéklámpás napot. A program célja a városban működő kéklámpás szervezetek munkájának bemutatása volt, ezáltal betekintést nyerhettek az érdeklődők a hivatások feladataiba. A társszervek kollégáival közösen egy kitalált jelenetet adtak elő, amelyben egy uráncsempészeket szállító autót próbáltak meg igazoltatni majd elfogni a rendőrök.  Ez autósüldözésbe csapott át, majd túszejtésre is sor került, egy busz utasai estek áldozatául a bűnelkövetőknek. A helyszínre túsztárgyalók is érkeztek, akik az utasokat épségben kihozták. A csempészek közül egyet a buszban lelőttek, egy csempészt a rendőrkutyák kaptak el, másik társukat pedig egy mesterlövész lőtte le. A helyszínre több mentőautó is érkezett, illetve a katasztrófavédelem is felvonult. Felrobbant egy bomba is az eset színhelyén, így a tűzoltóság is megjelent a jelenetben.

A műsor végeztével egy meglepetésre is sor került,- mondta el Soltész Bálint, az Egri Rendőr főkapitányság sajtószóvivője.  Szegedi Flórát a hangosbemondón keresztül kihívták a jelenet helyszínére, ahol barátja, aki bűnügyi nyomozóként dolgozik, megkérte a kezét. A bemutatón körülbelül 20 ember vett részt, illetve 2 rendőrkutya.  A program megtervezésénél fontos volt, hogy összetett bemutatót tartsunk, amelyben minden szerv részt vesz, a katasztrófavédelem, rendőrség, a mentő, a tűzoltóság illetve a börtönőrök - mondta Kormos Csaba, a Tűzoltók Egri Szakszervezetének elnöke.

Szerda délután tartotta tanévnyitó ünnepségét megújult épületében az iskola. A Felsővárosi Általános Iskola, Iskola úti épületének megszűnésével a gyerekek illetve a tanárok átkerültek a Balassi Bálint volt tagiskola létesítményébe, ami ezentúl székhelyként fog funkcionálni. Az új nevünk Balassi  Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett- mondta Lachata István, az iskola igazgatója.

Egy pályázat útján 50 millió forinttal támogatta a városi vezetés az iskolát, amelyet felújításra fordítanak. Az átépítésre az őszi-tavaszi szünetben kerül sor, a tornaterem teljes felújítására illetve a nyílászárók teljes cseréjére költik el a támogatást.

Az igazgató elmondta: a két tantestület remekül működik együtt, reméli, hogy az eddig is sikeres iskolák még sikeresebbé válhatnak. Szintén nagy előrelépésnek tartja a mostanra majd minden tanteremben megtalálható aktív táblákat, illetve a modern informatikai eszközökkel felszerelt termeket, amelyeket szintén egy pályázat útján nyert el az intézmény.

Az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyközség területén termelt

Cserszegi fűszeres, Leányka, Muscat ottonel, Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját

legkorábban 2011. szeptember 1-jében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy a 102/2009. FVM rendelet értelmébenaz Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi kategóriához:

Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16Mm°,

Leányka és Rizlingszilváni fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

Eger, 2011. augusztus 30.

                                                                Az Egri Hegyközség Választmánya

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

A szlovéniai Ljubljanából érkezett pedagógusok nyaraltak Egerben a héten, akik a volt Felsővárosi Általános Iskola meghívására érkeztek városunkba. Kedden délelőtt Rázsi Botond alpolgármester fogadta őket a városházán.

Immár nyolc éves múltra tekint vissza az iskolánk közötti jó kapcsolat, melyet októberben tettünk hivatalossá, amikor a Comenius program keretében több projektben is együttműködtünk és aláírtunk egy testvériskolai megállapodást – fejtette ki dr

. Kristonné Tóth Ilona a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Iskola igazgatóhelyettese. A vendégek tanulmányútra érkeztek, hogy megismerkedjenek Magyarország oktatási rendszerével, valamint kulturális programokon vettek részt Budapesten és Egerben. A helyi diákok már többször voltak kint Szlovéniában síelni, a szlovén gyerekek pedig erdei táborozáson vettek részt hazánkban. Fontosnak tartják a kapcsolatot, hogy megismerjék egymás kultúráját, tradícióit, és nem elhanyagolható a kapcsolat nyelvtanulás szempontjából sem, hisz az angol a közös nyelv köztük.

A fogadtatáson Rázsi Botond alpolgármester mesélt Eger történelméről és az egri borokról. A tantestület tagjai az alpolgármestert a Felsővárosi Általános Iskola bezárásáról kérdezték, mert hallottak a történtekről, de szerették volna Rázsi úrtól megtudni az okokat. A politikus, miután megindokolta a döntést elmondta, reméli ez a jó együttműködés az iskolák között nem szűnik meg az épület bezárása miatt, hanem tovább folytatódik a Balassiba átkerült diákokkal és tanáraikkal.

Forrás: Egriszín

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.