Keresés: „magyar” (1016 találat)

A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) valamint az Egri Városi Sportiskola (EVSI) szervezésében három sportágban, 14 sportiskolás csapat, mintegy 200 fiatal küzdött az I. SIOSZ-kupáért Egerben. A kétnapos egri program regionális, sportiskolai konferenciával zárult az Városháza dísztermében, melyen a térség szinte valamennyi sportiskolája képviseltette magát.

A fiú kézilabdásoknál az Egri Városi Sportiskola nyerte a tornát, a leány röplabdásoknál a Miskolci Sportiskola, a fiú kosarasoknál a Debreceni Sportiskola bizonyult a legjobbnak.

A konferencián az Egri Önkormányzat nevében Csákvári Antal tanácsnok a Humán Erőforrás Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai tanácskozáson Farkas Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés és az élsport tekintetében a sportiskolai rendszer jelenlegi helyzetét, az új sportirányítási rendszert és a közoktatási törvény előkészületi szakaszát elemezte. Az állami szerepvállalás tükrében kitért a mindennapos testnevelés kialakításának katalizálására, az utánpótlás-centrumok kialakítására, a sportiskolai rendszer felülvizsgálatára, az utánpótlás-programok profiltisztítására, az élsport koncentráltabb finanszírozására, a sportágfejlesztési programok támogatására, a pedagógusi és edzői életpályamodell kialakítására.

Pignitzky Dorottya, a Sport XXI. Program vezetője a program iskolai érintettségéről tartott tájékoztatót. A támogatás lehet közvetlen iskolai pénzügyi finanszírozás, továbbá kiterjed felszerelésre, eszközre, versenyrendszerekre, szakemberképzésre, digitális módszertani anyagokra. Példaként említette a mini-teniszt, a vízilabda Suli-póló döntőket, a kosárlabda Kenguru-és gyermekkupát, mini- és gyermek-röplabda tornákat, a terematlétikát, a gyermek kézilabda-bajnokságot, szivacskézilabdát.

Keczeli Danica, a Debreceni Sportcentrum Kft. kiválasztási programvezetője a Debrecenben sikeresen működő tíz hónapos, Kincskereső Program bemutatásával szemléltette a tehetség-felismerést, kiválasztást, a sportágválasztást. Mint kiemelte, a sportpszichológus feladata a tehetség megvalósulását befolyásoló külső tényezők összehangolása.

Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója elmondta, Magyarország ’72-óta minden olimpia résztvevője, Pekingben 12-12 csapat léphetett pályára; az MKSZ célja, hogy Londonba a férfi és a női csapat is kijusson. A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik; 167 tagországban, összesen 20 millióan kézilabdáznak. Magyarországon 30 ezer aktív, 55 ezer regisztrált kézilabdázó van; 471 mérkőzést közvetítettek a televíziók. A szakember előadásában az utánpótlásra külön kitért. Mint elmondta, a Sport XXI. Program által támogatott szivacs és gyermek kézilabda-bajnokságokban 1260 csapat lépett pályára az év folyamán. A Nemzeti Sport Intézet által koordinált Héraklész Csillagprogram hatalmas lehetőséget biztosít a 23 év alatti korosztálynak, többek között azzal, hogy lehetőségük nyílik a felnőttekkel való közös edzésekre. Az NSI éves szinten 100 millió forintot meghaladó állami támogatást ad a szövetségnek az utánpótlás-programok végrehajtására.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója, saját példájukat ismertette. - A 2009-es „Év Sportiskolája” cím elnyerése után 2010-ben még jobbak az eredményeink. Az ob-ken, diákolimpiákon kiemelkedően szerepeltek sportolóink, mintegy 130 érmet gyűjtöttek.
Dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola intézeti igazgatója a mentális edzés hatékonyságának vizsgálatát mutatta be a torna sportágon keresztül.

Az előző napi színvonalas mérkőzések után Fuhrmann Géza a SIOSZ elnöke értékelésében elmondta, az első alkalommal kiírt kupa jó felvezető eseménye lehet a jövő évre tervezett, esetleges sportiskolai országos bajnokságnak. Az elnök a konferencián hozzátette, az ob-n akár négyezer fiatalra is számíthatnak. Fuhrmann Géza a sportiskolák jelentőségeként példaként emelte ki a pécsi Biczó Bence úszót, aki tavasszal a „Magyarország legjobb sportági sportiskolása” címet nyerte, majd a Szingapúri Ifjúsági Olimpiáról aranyéremmel tért haza.

Az I. SIOSZ-kupa végeredménye:

Fiú kézilabda (1997-es korosztály): 1. Egri VSI (edző: Herczeg Béla), 2. Gyöngyösi SI, 3. Debreceni SI, 4. Nyírsuli, 5. Miskolci SI. Legjobb mezőnyjátékos: Molnár Martin (EVSI), legjobb kapus: Fábián Dávid (Debreceni SI), gólkirály: Tóth Márk (Gyöngyösi SI).
Leány röplabda (serdülők): 1. Miskolci Sportiskola (Edző: Fülöpné Fogarasi Márta), 2. Egri Városi Sportiskola, 3. Nyírsuli, 4. Szolnoki Sportiskola. Legjobb mezőnyjátékos: Oláh Petra (MISI), legjobb ütő: Tóth Bettina (Nyírsuli), legjobb feladó: Benedek Dorottya (Egri VSI).
Fiú kosárlabda (1997-es korosztály): 1. Debreceni SI (Edző: Cserfalvi István), 2. Nyírsuli, 3. Egri VSI, 4. MISI, 5. Szolnok. Legjobb center: Kaló Ádám (EVSI), legjobb dobó: Berki Ádám (Debreni SI), legjobb mezőnyjátékos: Törköly Péter (Nyírsuli).

Forrás: Egriszín

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

17 alapító tag bevonásával megalakult az Észak  Magyarországi Gyógyturisztikai Egyesület, melynek célja a régióban található gyógyvizek megfelelő bemutatása a külföldi betegek felé. Több európai országban már felismerték a gyógyturizmus gazdaságélénkítő hatását. Megfelelő kommunikációval olyan természet adta lehetőségeket lehet kihasználni, melyben Magyarország, ezen belül a régiónk igen gazdag. Sajnos hazánkban a fizető képes kereslet egyre csökken a gyógyturizmus iránt, az egyesület megalakulásával olyan magánszemélyeket és szervezeteket vontak és szeretnének bevonni céljaik megvalósításába, akik segítségével Eger és környékén található gyógyvizek és szállodák  jól pozicionálható vezető szerepre törhetnének. Uniós pályázat útján erre a célra az egyesület közel 30 millió forintot nyert. Az egyesület elnöke Tóth Imre szeretné elérni, hogy a projekt segítségével, a régió gyógyvizei is megfelelő elismerést kapjanak, ezen keresztül segítve a kultúra, az idegenforgalom, a vendéglátás és kereskedelem felemelkedését.

A pályázati összeget közös marketing kidolgozására fordítják, amiben szerepel majd informatikai képzés, a gyógyvizek hatásmechanizmusának alapos kidolgozása, információs rendszer kiépítése. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyénenkénti ajánlás nem volt célravezető, így egységesíteni és ezáltal megfoghatóbbá kellene tenni a rendszer. Az aktív gyógyulni vágyók megfelelő tájékoztatásával  Eger és régiója is elismert és neves gyógyüdülőhelyé növi ki magát.

AIDS világnapi demonstrációt szervezett ma figyelemfelhíváss céljából a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola ma az érsekkerti Zenepavilonnál

Dr. Huszti Györgyike, tisztiorvos tájékoztatójában elmondta, hogy 1988-ban nyilvánította a WHO december 1-jét az AIDS világnapjának. A betegség az 1920-as évek fekete Afrikájában ütötte fel a fejét, azóta több mint 34,4 millió HIV-fertőzöttet regisztráltak a világon. A tavalyi évben 30 százalékkal nőtt az új betegek száma, ami azt jelenti, hogy minden nap 7000 ember fertőződött meg a HIV-vírussal. Magyarországon1986 óta közel 2000 AIDS-es embert regisztráltak, de a szakemberek szerint ez a jéghegy csúcsa. Mindemellett hazánk még mindig az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik.

A demonstrálók a megemlékezés után átvonultak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejezték be a világnapi eseményt a HIV fertőzésben elhunytak emlékére.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat máglyagyújtással, Csík koncerttel köszöntötte az Adventet az ország legmagasabb pontján.

Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke azzal a felhívással fordult a tizenkilenc megyei, illetve a fővárosi önkormányzat vezetőjéhez, hogy az ünnepi eseményre küldjék el adventi koszorújukat. A húsz adventi koszorú jelképezze a nemzet összetartozását, az adventi időszak méltóságát, a közelgő karácsony békéjét és szeretetét. Jelképezze az összefogást, a hitet, az ország teremtő erejét és egységét.

A Heves Megyei Önkormányzat magánszemélyeket, iskolai közösségeket, baráti társaságokat, egyházi vagy civil szervezeteket is várt az eseményre, hogy az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn közösen gyújtsák meg adventi koszorújuk első gyertyáját, s ezzel jelképesen Magyarország adventi koszorújának gyertyáját is.

A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete megemlékezésre hív minden érdeklődőt az AIDS világnap alkalmából december 1-én, az érsekkerti Zenepavilonhoz.

Több mint 33 millió HIV- fertőzött ember él a világon, minden egyes napon újabb 6000 ember fertőződik meg, és a halálozási arány még mindig ijesztően magas. A statisztikák szerint Magyarországon is évről-évre növekszik a  különböző nemi úton terjedő megbetegedések száma, melynek első számú oka az információhiány.
A Fekete-Afrikában kialakult és 1981-től különálló betegségként jegyzett AIDS veszélyeire 1988. óta világszerte minden december 1-én megrendezendő eseményeken hívják fel a figyelmet.

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezetei nyolc éve  versenyeket rendeznek a témakörrel kapcsolatban a középiskolás fiatalok számára. Idén a MIVK országos vezetése október végén egy internetes versenyt hirdetett meg, melyre Heves megyéből 8 csapat nevezett be, s oldotta meg a nehéz feladatokat.
November 24-én, szerdán Egerben a hat legeredményesebb csapat részvételével a Vöröskereszt megyei irodája bonyolította le az ÁNTSZ megyei intézetének szakmai támogatásával a szokásos megyei AIDS-vetélkedőt.
Az ismeretfelmérő teszt és egyéb szöveges feladványok mellett figyelemfelhívó plakát készítése, szituációs szerepjáték és egyéb gyakorlati feladat tette próbára a fiatalok ügyességét, tájékozottságát. A mezőnyből kiemelkedtek az egri Dobó István Gimnázium tanulói, akik 3 csapattal érkeztek, s az első, második, valamint a harmadik helyezést is megszerezték.
Ők képviselhetik Heves megyét a december 1-én tartandó országos versenyen, melyet az Ifjúsági Vöröskereszt a fővárosi Deák téri Gödörben rendez meg egy monstre, egész napos rendezvény keretében.
A versenyeken túl a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola 2010. december 1-én világnapi demonstrációt is szervez, mely 16.00-kor az érsekkerti Zenepavilonnál kezdődik. A rövid megemlékezés után a résztvevők átvonulnak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejeződik be a világnapi esemény. A rendezvény alatt ifjúsági önkéntesek óvszert osztogatnak a járókelőknek.

A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól november 27-én minden évben tartsák meg a Véradók napját.  1954-ben ezen a napon adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak először.

A Véradók Napján a Magyar Vöröskereszt munkatársai minél több embert szeretnének megszólítani, véradásra ösztönözni. A véradás fontosságára igyekeznek ráirányítani a figyelmet, mivel ezzel akár három életet is meg lehet menteni.
A Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa 1987 decemberében határozott úgy, hogy november 27-ét a Véradók Napjává nevezi ki. Annak oka pedig, hogy miért épp erre a napra esett a választás az volt, hogy először 1954-ben november 27-én adományozott a legfelsőbb állami testület kitüntetéseket a sokszoros véradóknak és a kiváló véradó szervezőknek. Az eseményről 1988 óta emlékeznek meg.
A Magyar Vöröskereszt kezdeményezése az elmúlt közel két évtizedben követőkre talált, több szervezet indított akciókat. A véradás fontossága ma is megkérdőjelezhetetlen. Aki vért ad, az egyszerre három életet is megmenthet, a véregység többféleképpen is felhasználható.
Egerben a térítésmentes véradás 1961-ben kezdődött el. A ma is itt található állandó véradási helyszín, az Egri Területi Vérellátó, Árva köz 1. Véradási időpont: kedd, szerda, csütörtök, péntek 8-15 óráig.

Amatőr női és férfi squash játékosok jelentkezését várja az ország egész területéről a Griff Squash & Fitness Club. December 4-én rendezik az Egyéni Amatőr Országos Squash Bajnokság egri selejtezőjét a Rákóczi úti Invest Sportcentrumban.

A versenyen indulhatnak mindazok, akik jelenleg és az elmúlt 5 évben nem szerepeltek a magyar illetve más squash ranglista férfi 120. és női 30. helyénél jobb helyen. Az egri selejtezőből a női, és a férfi kategória első 4 helyezettje jut be a budapesti döntőbe, ezenkívül értékes ajándékcsomagok is gazdára találnak. A lebonyolítás Dunlop versenylabdával a jelentkezők számától függően csoportmérkőzéses vagy svájci rendszerben történik. Mindenki számára legalább 2 mérkőzés garantált. A mérkőzéseket PSA versenyeken alkalmazott pontozási rendszerrel, 3 nyert játszmáig játsszák, játszmánként 11 pontig. A verseny ideje alatt válogatott játékosokkal lehetőség lesz korlátozott számú próbajátékot játszani.

Tehetséges diákokat és tanáraikat jutalmazták tanulmányi versenyen elért kiemelkedő teljesítményükért ma délután, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. A vándorserleget a két legjobb iskolának adták át.

Több mint egy évtizedes hagyományra tekint vissza az a tehetségkutató versenysorozat, amit nyolcadik osztályos tanulók számára rendeznek minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
Az iskola és a Szilágyis Alapítvány által rendezett versenyen immár 9 tantárgyból, magyar, történelem, angol, német, matematika, fizika, biológia, kémia, informatika mérik össze tudásukat a gyerekek.
Ebben a tanévben közel 600 tanuló vett részt a megmérettetésen. A verseny rangját bizonyítja, hogy nem csak Heves, hanem a környező megyékből is szép számmal érkeztek jelentkezők, akik a korábbi évekhez hasonlóan az idén is igen magas szinten bizonyították felkészültségüket.

Minden tantárgyból az első tíz  legkiemelkedőbb eredményt elért diákot és felkészítő tanáraikat jutalmazták.

A legjobb helyezéseket elért tanulók:

Angol nyelv: 1. Palmer Vera Jolán EKF  Gyak. Ált. Isk.. Eger
Német nyelv: 1. Várallyai Anett         EKF  Gyak. Ált. Isk.. Eger
Matematika:  1  Fülöp Erik        Lenkey János Ált. Isk. , Eger
Fizika:  1. Fülöp Erik        Lenkey János Ált. Isk. , Eger
Kémia:  1. Molnár Máté  Óhatvani Általános Iskola
Magyar:  1. Vigh Veronika  Figedy János Ált. Iskola, Noszvaj
Történelem:  1. Vigh Veronika  Figedy János Ált. Iskola, Noszvaj
Informatika : 1. Fülöp Erik        Lenkey János Ált. Isk. , Eger
Biológia:  1. Sánta Dominika Hunyadi Mátyás Ált. Iskola, Eger

Az iskola néhány éve vándorserleget alapított, amellyel a versenyeken legjobb eredményeket elérő iskolák munkáját ismerik el. 2010-ben az egri iskolák között a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a nem egri kategóriában a noszvaji Figedy János Általános Iskola diákjai szerepeltek legsikeresebben.