Újra áramszünettel szembesülhettek a síelők: most a kékestetői sícentrumot érte el a hiba. Közel másfél órán keresztül nem volt világítás, nem működtek tegnap este a felvonók. A sícentrum szóvivője szerint senki sem volt veszélyben, hiszen a mentési tervnek megfelelően lehozták a síelőket a pályáról. Szerinte inkább ijesztő volt a látvány, hiszen néhány másodpercre még az adótorony fényei is kialudtak.
A Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete üdvözli, hogy hosszú várakozás után megkezdődtek a felújítási munkálatok Eger belvárosában. A közel ötmilliárd forintba kerülő elképzelések között szerepel az egri kerékpáros infrastruktúrát összekötő kerékpárút megépítése is. A tervek szerint a kerékpárút a patakmederben kanyarog majd az Árva köztől az Eszperantó sétányig és mintegy százötven millió forintba fog kerülni.
Egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút drága, veszélyezteti a város egyetlen zöldfolyosóját és a takarítások, karbantartások folyamatos kiadásokkal fogják terhelni a költségvetést. Többször jeleztük a városvezetésnek, hogy az elképzelés ebben a formájában pazarló és a kerékpárút nem fogja tudni betölteni a szerepét, holott létezik olcsóbb és kíméletesebb megoldás helyette. Sajnálatosnak tarjuk azt is, hogy a felújítási munkálatok tervezési szakaszában elmaradt az egriek érdemi, széleskörű tájékoztatása, kerékpáros és környezetvédelmi szakmai szervezetek javaslataira pedig nem volt nyitott a városvezetés.
A fenti okok miatt aláírásgyűjtésbe kezdtünk, mert úgy látjuk, hogy a városvezetés nem tudott vagy nem akart mindenkit meghallgatni. A petícióban kezdeményezzük, hogy a pazarló kerékpárút helyett a Belváros legyen gyalogos-kerékpáros övezet. Ez a megoldás takarékos, előremutató és okos belátáson alapul, százmilliók helyett százezrekből is kivitelezhető!
E petícióval fordulunk azokhoz az egriekhez, akik úgy gondolják, hogy ez a beruházás pazarló és értelmetlen, hogy az Eger-patak egy zöld színfolt a város közepén, és nem érdemli meg, hogy megszűnjön. Kérjük, hogy csatlakozásukkal jelezzék a városvezetésnek, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a beruházást! Természetesen társadalmi szervezetek csatlakozását is várjuk.
A petícióhoz itt lehet csatlakozni, itt lehet aláírni:
http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe
Úgy látjuk sok egrihez hasonlóan, hogy pénzügyi, közlekedési, környezet-, és természetvédelmi szempontokból egyértelműen negatív kilátásai vannak az ötletnek és a megvalósításnak, és sokáig fogja nyögni ezt a terhet a város.
LMP Heves Megyei Szervezete
Az Eger-patakért, a gyalogosokért és a kerékpárosokért! Az értelmes együttélésért!
Egy menetrend szerinti autóbusz és egy pénzszállító autó ütközött össze a 24. sz főúton Recsk és Sirok között. A busz vezetője szerint az autó nagy sebességgel érkezett, átcsúszott a másik sávba, ő már nem tudta elkerülni az ütközést.
A kocsiban ketten ültek, mindkettőjüket kórházba szállították: úgy tudjuk az utas koponyacsont-törést szenvedett, tűzoltók szabadították ki őket az összeroncsolódott kocsiból. A pénzszállító dolgozott: a pénzt a rendőrök segítségével vitték el a helyszínről. A busz utasai nem sérültek meg. A helyszínelés idejére a 24. számú főutat teljes szélességében lezárták, az autósok egy mellékúton próbáltak tovább menni.
Korábban egy másik személyautó is balesetet szenvedett: Kerecsend előtt a 25. számú főúton egy Eger felől érkező kocsi csúszott meg: átszakította a szalagkorlátot és a temető melletti árokba csapódott. Úgy tudjuk a kocsiban tartózkodó két személy nem sérült meg komolyabban, a kocsi elhelyezkedése miatt ők a hátsó ablakon keresztül hagyták el a kocsit.
Akadozó áramellátás miatt berendezések mentek tönkre a Mátraszentistváni Síparkban és az étteremben is.
Milliós nagyságrendű károk keletkeztek a felső-mátrai falvakban szerdán az akadozó áramellátás miatt. Már délelőtt akadozott, a közlemény kiadásával egy időben pedig még mindig szünetel az áramellátás a Mátraszentistváni Síparkban. A étteremben és a sípályán is tönkrementek berendezések, a kár felmérése még zajlik, az azonban valószínűsíthető, hogy milliós nagyságrendű lesz - tudatta közleményben a Mátraszentistváni Sípark.
A sípályára közel ezer sportoló váltott bérletet a nap folyamán. Sokan dühöngve távoztak, mert több száz kilométert utaztak és áram nélkül nem működnek a felvonók. A Sípark tulajdonosai kárpótolták a sízőket, ugyanakkor az áramszolgáltató még nem nyilatkozott, hogy kártalanítani fogják-e a fogyasztóikat - tette hozzá Erbeszkorn Tamás a Sípark Mátraszentistván sajtószóvivője.Mint azt Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban rendkívüli mennyiségű, úgynevezett tapadó hó esett a Mátra 600 méternél magasabban fekvő területein. A lerakódó hó fákat döntött ki, amelyek elektromos vezetékekre, villanyoszlopokra dőltek, megszakítva a terület áramellátását. A szolgáltató szakemberei folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán, ugyanakkor a kialakult helyzetért nem a cég a felelős. Az erdőtörvény ugyanis előírja a gazdák számára, hogy a vezetékek közelében ritkítsák, gallyazzák a fákat, azonban ezt nem teszik meg - mondta a szóvivő.
A Felső-Mátrában tavaly is volt hasonló eset, akkor légvezetékek szakadtak le több helyen is az erdőben az ónos eső és havazás miatt.
A áramkimaradás nem sodorja veszélybe az ország legnagyobb havas, családi rendezvényét a Hófesztivált. A programok csütörtökön kezdődnek és a hét végéig tartanak, a szolgáltató ígértet tett, hogy legkésőbb szerda estig helyreállítja a áramszolgáltatást - tájékoztatott Erbeszkorn Tamás a Sípark Mátraszentistván sajtószóvivője.
Forrás:HEOL
Talán még ma is élne az a féléves tarnabodi kislány, akit szülei 41 fokos lázzal szállítottak az ügyeletre. A vizsgálat után az orvos azonban hazaküldte a kiütéses, lázas kislányt. A csecsemő másnap reggel meghalt a kórházban. Az ügyben feljelentést tettek a szülők, akik nem nyugszanak gyermekük elvesztése miatt.
Váradi Amandát 41 fokos lázzal küldték haza az egri városi ügyeletről. Előzőleg már számos helyen elutasították a megvizsgálását, a hevesi ügyeletről is negatív visszajelzést kaptak a szülők. A féléves kislányt végül az egri ügyeletre hozták be a szülei, ahol egy orvos megvizsgálta, majd gyógyszereket írt fel neki és hazaengedte szüleivel. Az apa szerint az orvos nem vizsgálta meg alaposan a csecsemőt, akin az agyhártyagyulladás jelei voltak láthatóak.
Váradi Gyula, a csecsemő édesapja elmondta: kislányát bágyadtsággal és 41 fokos lázzal vitték be Egerbe, az orvosi ügyeletre. Az ügyeletben levő orvos vírusfertőzésre és torokgyulladásra azonnal felírt a csecsemőnek gyógyszereket, illetve fájdalomcsillapító injekciót adott a kislánynak. Mindeközben a szülei kiütéseket vettek észre a lányukon, a csecsemőt vizsgáló orvos pedig egyből a rovarcsípésre gondolt a kislányon megjelent foltok alapján. A vizsgálat után az ügyeletes orvos hazaküldte a családot. Az édesapa hiányolta a további vizsgálatokat, amik talán megmenthették volna gyermeke életét, aki másnap belehalt a kórházban a betegségébe.
A szülők feljelentést tettek az ügyben, úgy gondolják, hogy műhiba történt, keresik a felelősöket. Úgy vélik , hogy az ügyeletes orvosnak fel kellett volna ismernie ezeket a tüneteket, amik miatt kislányuk meghalt.
Magyar István, az egri ügyeleti szolgálat szakmai vezetője szerint az ügyeletben lévő orvos megfelelően járt el. A tünetek alapján ugyanis nem lehetett beazonosítani a csecsemő betegségét, hiszen a kiütések számos megbetegedés alapjai lehetnek. Elmondta: az a betegség, amiben a kislány elhunyt tehát nem az agyhártyagyulladás, csak a halál előtt pár órával jelentkeznek, így ezeket a tüneteket az ügyeletben levő orvos nem is fedezhette fel.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen szakértő bevonásával – mondta el Képes Ágnes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Két nagyon szegény, hallássérült idős férfira törték rá az ajtót Ózdon hétfő este, hogy maradék értékeiket elrabolhassák. A megtámadott testvérpárból az idősebb férfi azonnal meghalt, öccse a kórházban beszélt a hvg.hu-nak a brutális támadás körülményeiről. Bár Ózdon sok a betörés és a lopás, gyilkosság két éve nem történt – a várost sokkolta az eset.
Csütörtök délelőtt zajlott a bűnügyi szemle az ózdi emberölés helyszínén. Hat rendőrautó állt a Munkácsi utcában, ami felett az a ház áll, amelyben a hétfői bűncselekményt elkövették. A láncon vezetett gyanúsítottak megmutatták az épület padlásán is, hogy hová rejtették el a támadáshoz használt eszközöket.
Az ózdi testvérpárhoz késő este törtek be, majd miután megverték az ott lakókat, a Blikk beszámolója szerint kétezer forintnyi zsákmánnyal menekültek el – a rendőrség egy nappal később el is fogta a gyanúsítottakat. A rablók egyik áldozata, Sándor a helyszínen meghalt, Józsefet súlyos sérülésekkel kórházban kezelik.
Bár csütörtökön a helyszínt jó messzire lezárták a rendőrök, a hegyoldalon álló ház udvarára így is be lehetett látni – mondta a legfrissebb híreket a Tábla városrész Ámbárnak nevezett kocsmájában az egyik vendég. A presszót Csutor László területi képviselő üzemelteteti. A szintén Táblában élő édesanyjához két éve törtek be és elvitték a centrifugáját. Két héttel ezelőtt viszont egy Szemere úti ház udvarára mentek be hívatlan vendégek, a zajra kilépő 80 év körüli házigazdát vascsővel bántalmazták. Csutor nem titkolja, voltak az elmúlt években lopások, betörések a városrészben, de a képviselő szerint náluk sem rosszabb a helyzet, mint Ózd vagy a térség egyéb területein.
Utolsó erejét összeszedve ment a telefonig
A Munkácsi út 46. számú házba 23 óra 30 perckor kopogott be József segítséget kérni, onnan telefonáltak a rendőrségre, akik mentőt hívtak a sérült emberhez. Borosék elzárkóznak a sajtónyilvánosságtól, a rendőrség is ezt kérte tőlük a nyomozás érdekében. A bejárati kapujukra száradt jókora vérfoltok arról árulkodnak, hogy az alaposan helybenhagyott férfi az utolsó erejét összeszedve jutott el telefonnal rendelkező ismerőséhez.
Az ózdi kórházban fekvő sérült három nappal az esztelen támadás után is nagy fájdalmakra panaszkodik. „Ezek szadisták voltak, nem ismertem fel őket, amikor ütöttek. Eltörték a bal karom, ahogy védekeztem, nehogy szétverjék a fejem, mint a bátyámnak” – mondta a hvg.hu tudósítójának csütörtökön. Nem érti, miért támadtak rájuk, hiszen nagyon szegények voltak mindketten: neki 52 ezer, testvérének 60 ezer volt a nyugdíja. „Az ilyeneknek egyértelműen kötelet adnék” – mondta.
József szerint a támadásnak voltak előzményei. Két nappal korábban ellopták tőlük azt a porcelán étkészletet, amit még a nagymamájuktól örököltek és jóformán az volt az egyetlen értékük. Akkor az ablakon másztak be a betörők. Hiába voltak otthon, mindketten hallássérültek, és ha tévét néztek, a hangokat csak teljes hangerőnél hallották. Január 7-én sem észlelték, amikor berúgták az ajtójukat, csak a mozgásra figyeltek fel, de akkor már két álarcos ütött is a vascsövekkel.
Sándor szerinte nem sokáig élt, ő pedig félig eszméletlen állapotban nézte végig, hogyan viszik el maradék értékeiket, az edényeket és a hűtőben tárolt élelmiszert. Nem mozdult, így azt hihették, ő sem él, így amikor otthagyták őket, elindult telefonálni.
Felesége meghalt, három lánya Németországban él, nem tartják a kapcsolatot. Abban biztos, hogy lakásába többé nem megy vissza, húga azt mondta, nála lakhat a városközponti panelházban.
A drog miatt?
A két testvér Sándor és József havonta 2-3 alkalommal tértek be az Ámbárba, de a vendéglátós szerint nem voltak italozó emberek. Szerencsétlenségükre elhagyatott környezetben, egyedül álló házukban kiszolgáltatva élték mindennapjaikat. Ugyancsak a Táblában lakik a cigány kisebbségi elnök, Berki Lajos, aki azt mondta: nem túl rózsás a bűnügyi helyzet a környéken. Gyerekkorától ismerte a két sértettet, akik szerinte nem voltak kötekedő emberek, és nagyon szerényen éltek.
A 70 éves Sándor valamikor a vaskohászat durvahengerművében dolgozott, de Józsefnek is volt munkahelye, így mindketten nyugdíjat kapnak. Csakhogy év elején nincs nyugdíjkézbesítés sem, így érthetetlen, mit akartak náluk a bűnözők.
A Munkácsi utcában takaros háza előtt havat lapátoló férfi azt mondta, sejti, kik voltak a tettesek, hiszen látta őket korábban bedrogozva, márpedig a szerre sok pénz kell. Úgy tudja, a tettesek egykor intézetben ismerték meg egymást, egy ideje pedig a Szőlőkalja egyik elhagyott házát foglalták el, abban laktak.
Forrás: HVG
Már büntethetők a kutyatulajdonosok, ha kedvencükben nincsen chip. Az azonosító behelyezéséért az állatorvosok 3500 forintot kérhetnek. A chip nélkül rendelőbe vitt kutyákat az állatorvosok nem láthatják el a chip beültetéséig, illetve az orvosoknak az önkormányzat és az Állat Egészségügyi Hatóság felé jelenteniük kell a chipezetlen kutyák tulajdonosait.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője arra kéri a hatóságokat, hogy 2013 első egy - két hónapban az anyagi okokból be nem chipezett kutyák tartóinál még ne alkalmazzanak komoly pénzbüntetéseket. Az önkormányzatok pedig helyi fórumokon segítsék elő, hogy minden kutyatulajdonos szerezzen tudomást a chip beültetési kötelezettségről. Sajnos a kisebb településeken vagy a szegényebb területeken a kötelező féregtelenítés, a veszettség oltás is rendszerint elmarad, pedig a védelem nélküli állatokon keresztül az emberek egészsége is veszélybe kerülhet. A chipes azonosítás egy elkeveredett állat esetében pedig egyenesen életmentő, hiszen az azonosítás révén az állat tartója könnyebben vissza tudja kapni elveszett állatát.
Sok tenyésztőtől, menhelyről vagy egyéb helyről vásárolt kutya esetében nem az örökbefogadó, hanem a származási hely van a kutyachip kódszámához az adatbázisban társítva, így az adatok pontatlanok lehetnek. A bechipezett állatokhoz kapcsolódó adatokat a www.petvetdata.hu rendszer tartja nyilván. Fontos, hogy mindig aktuális adatok szerepeljenek az állat chip-azonosító számához társítva, hiszen így lehet a rendszer jól használható és sok kellemetlenség elkerülhető ezáltal.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint sokkal több kutyát tartanak az országban, mint a amennyire a felelősen gondolkodó állattartók igényt tarthatnának. Egyes becslések szerint kétmilliónál több kutya jut az ország tízmillió emberére. Az állatokat adják – veszik, utcára dobják. Az állatok felelőtlen szaporításának megfékezésével és az állatok nyilvántartásával csökkenthető a kóborrá váló állatok jelenleg nagy aránya. További fontos információk a mikrochipezéssel kapcsolatban elérhetőek itt: www.facebook.com/AnimalPolice.
Forrás: Egriügyek
Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.
Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.
A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.
A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.
A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.
Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni
A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.
Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.
Elég a foltozgatásból
Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.
Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu
Az EKF a város egyik kiemelten fontos intézménye, mely része Eger történelmének, arculatának. Ma azonban a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavarban ennek az iskolának is bizonytalan a sorsa.
Azért bizonytalan, mert a kormányzat nem tudja, mit akar kezdeni a főiskolákkal, egyetemekkel. Rögtönöz a pillanatnyi politikai hangulattól függően, és akár teljesen az ellenkezőjét csinálja, mint az előző nap.
A keretszámok eltörléséről szóló legújabb kormányzati kommunikáció is csak szemfényvesztés. A Fidesz nem tett mást, mint kifordította ugyanazt a kesztyűt, amit eddig viselt. Teljes a káosz, 72 órán belül ez már a harmadik koncepció!
Átfogó koncepció helyett előbb önfenntartó felsőoktatásról, majd a keretszámok eltörléséről és ingyenes felsőoktatásról beszéltek, most pedig már kormányrendeletben akarják meghatározni, ki mikor és hogyan tanulhat Magyarországon a jövőben.
Az Orbán-kormány célja továbbra is az államilag támogatott férőhelyek drasztikus csökkentése.
Bizonyítja ezt az, hogy az ország költségvetésében folyamatos forráscsökkentést hajtanak végre a felsőoktatási fejezetben. A költségvetés tervezésekor még azzal számoltak, hogy mindenki fizet, ma meg már mindenki ingyen tanulhat, de pénzt nem adnak hozzá.
A kormányzati kapkodással, hirtelen irányváltásokkal még nehezebbé tette a családok számára, annak eldöntését, hogy mi legyen a továbbtanulással, így néhány héttel a jelentkezési határidő előtt csak nő a káosz. A jelentkezési határidőt már kitolták, de még egyetlen jelentkezni kívánó diák sem tudhatja, hány férőhely lesz az általa megcélzott képzési területen és milyen feltételekkel lehet majd elfoglalni azokat.
Ezzel szemben a MSZP felsőoktatási programja méltányos és igazságos tandíj- és ösztöndíjrendszer bevezetését tartalmazza, amely megteremti a fenntartható minőségi oktatás lehetőségét. A röghöz kötést eltöröljük, és kitárjuk az iskolák kapuit, megteremtve a lehetőségét mindenkinek a bizonyításra. A stadionok és luxusberuházások helyett az oktatásra fogjuk költeni a milliárdokat.
Eger, 2012. december 18.
Pál György
Önkormányzati képviselő
MSZP
Sikeresen befejeződött az Eger-Felnémet volt kőfeldolgozó telep revitalizációja, építési beruházás (volt OMYA telep) című projekt. A bontások után egy feltáró út mentén közel 20 vállalkozás betelepítésre alkalmas területet alakítottak ki. Egy szolgáltatóház létrehozásával a cégek irodái, tárgyaló és egyéb helyiségei kapnak helyet. A beruházás összköltsége 446 006 000 Ft, ebből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás 223 003 000 Ft.
Elektromos energiaellátás: Az energiaellátást 2 db konténertranszformátorral oldjuk meg, melyek segítségével parcellánként 110 kVA villamos teljesítményt figyelembe véve 3x160 A csatlakozási áram biztosítható. A fogyasztott teljesítmény mérése a transzformátoroknál, almérő rendszerben történik.
Úthálózat, kerítés: Az úthálózat kialakításánál fontos szempont a leggazdaságosabb telekkiosztás, a város keleti elkerülő útja kiszabályozott területének meghagyása.
A kialakított gerincút 7 m széles, két nyomsávos padkával és burkolatlan árokkal ellátott. Csak a gerincút épült meg, a bérbe adandó területekhez a leágazásokat a bérlők alakítják ki. A pályaszerkezet alkalmas nagy tengelyterhelésű gépjárművek fogadására.
A projekt által fejlesztett terület körbekerítését a projektgazda elvégezte, a belső kerítések megvalósítása, a vonatkozó szabályok szerint a használók feladata.
Vízellátás, szennyvízelvezetés: A vízvezeték és a szennyvíz vezeték nyomvonala követi a belső út nyomvonalát. A gerinc-vízvezeték ø 110 mm-es KPE csőből készül, a tűzivíz-hálózattal együtt. A területre való leállások ø 63 mm-es KPE csőből készülnek. A területen, az új nyomvonalakon épített szennyvízvezeték PVC csőből készült, 160–200 mm átmérőkkel.
Gázellátás: A területen belül kiépített kis-közép nyomású gázvezeték gerincvezetéke KPE 63-as, a parcella határra történő leállások KPE 32 mm-es vezetékek.
Csatlakozási pontok, fogyasztásmérés, fogyasztói szerződés az egyes közművek esetén:
Az infrastrukturális vezetékek mindegyikét a szabványban előírt mélységben (fagyhatár alatt) homokágyba helyezetten fektették le. Szennyvízvezeték esetében a szükséges csatlakozó aknák előgyártott elemekből, csatlakozási lehetőség kialakításával. Az aknába történő becsatlakozás a használó feladata. A vízvezetékek esetében a leágazások a földben, ledugózottan, gázvezeték esetén talajszintfeletti felálláson, ledugózottan vannak kialakítva. A szabványos mérőhely kialakítása mindkét esetben haszáló feladata.
Porta és szolgáltató épület: A porta és szolgáltató épület falazott szerkezetű, földszint+tetőtér kialakítású. A földszinten kapnak helyet az üzemeltetéshez szükséges helyiségek (porta, WC-k, öltözők, zuhanyzó, telepvezetői iroda, adminisztratív dolgozó irodája, és további két iroda, és egy internet szoba). A tetőtérben tárgyaló és bérelhető irodák kerülnek kialakításra, vizes blokkal. Az épület földszinti része akadálymentesítetten kerül kialakításra. Az épülethez személygépkocsik részére 6 parkoló hely épül.
A nyújtott szolgáltatások bemutatása: A porta, iroda, szolgáltató házon belül a betelepült válalkozásoknak az alábbi szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség:
állandó irodabérlés,
tárgyalóbérlés (órára), internethasználat,
gyorsmásolás,
posta fogadása,
fax küldés, fogadás.
Bővebb információ: EVAT Zrt., 3300 Eger, Zalár u. 1–3.
EVAT Zrt.
Cím: 3300 Eger, Zalár utca 1–3. E-mail: evatzrt@evatzrt.hu www.evat.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu