November 4-6-án Yoshiharu Hatano 8. danos Shito Ryu karate mester tartott edzőtábort Egerben. A tábor programja főként fekete és barnaöves karatékáknak szólt. A mester csakúgy mint máskor, nemcsak a technikákat tanította, de a karate filozófiájáról, a szamurájok életét irányító erkölcsi kódex alapvető szabályairól is oktatott.
Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.
A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.
Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak, és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.
Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.Forrás: Egriszín
Eger MJV önkormányzata a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismertesse az egri borokat, élénkítse az egri nedűk iránti keresletet a városban, országos és nemzetközi viszonylatban is. A „Magisztrátus Bora” megválasztásával is az egri nedűk hírének emelése a cél, hiszen a megvásárlandó 500 palackot az önkormányzat magas rangú vendégek kínálására, megajándékozására, városmarketing célokra használja fel - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Négy évvel ezelőtt választott először bort a közgyűlés, s azóta minden évben kiválasztják a „Magisztrátus Borát”, mely címet az elmúlt évek során dr. Gál Lajos, Juhász Péter és Simon József nyerte el. 2011-ben - Rázsi Botond alpolgármester javaslatára - a képviselők már nemcsak egy Egri Bikavért, hanem mellé egy Egri Csillagot is kiválasztanak vakbírálattal azon borkülönlegességek közül, melyek a májusban megrendezett Egri Borvidéki Borversenyen kategóriájukban az első öt hely valamelyikét érték el. Október 27-én - a napirendek megtárgyalása után - sorrendben négy Egri Csillag és öt Egri Bikavér került a képviselők asztalára. Tarsoly József hegybíró vezetésével, az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének közreműködésével a képviselők anonim módon pontozták a nemes nedűket.
A legjobb három a két kategóriában:
Egri Bikavér:
Egri Korona Borház – Egri Bikavér 2008, St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér 2009, Gajdos Pincészet – Egri Bikavér 2008.
Egri Csillag:
Varsányi Pincészet – Egri Csillag 2010, Tóth és Tóth - Egri Csillag 2010, St. Andrea Pincészet Napbor 2010 – Egri Csillag.
A közgyűlési döntés szerint Habis László polgármester a városatyák értékelése alapján az első három helyezett pincészet tulajdonosával kezdi meg a tárgyalást a borok megvásárlásáról.
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban a mai napon megalakult a Rákóczi Szövetség intézményi szervezete.
A szervezet helyi vezetőjévé Aranyosi Gábor tanárt, továbbá a diákszervezet elnökévé Jámbor Tibor 10. osztályos tanulót választották meg.
Az alakuló ülésen megjelent és felszólalt Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára. Az eseményen részt vett Rázsi Botond, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere és Prof. Dr. Vasas Joachim igazgató.
Az eseményt követően a főtitkár, az alpolgármester és az intézményvezető megbeszélést folytattak a Szövetség és Eger város kapcsolatainak erősítéséről, benne a szakképző iskola megkülönböztetett tevékenységéről.
Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.
A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.
A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.
A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt. A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.
A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:
I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.
II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.
III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak: Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.
26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.
Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.
Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.
Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.
A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar "Gulag”-ként emlegetették. A szovjet táborok mintájára 1500 fogvatartottat deportáltak Recskre, akiket folyamatosan dolgoztattak a kőbányában, embertelen körülmények között tartották ott őket. A rabokat megkínozták, éheztették, állati kegyetlenséggel fenyítették azokat. Erről a megrendítő esetről szól a kiállítás, melyet az érdeklődők a Széchenyi út 40. szám alatt található Polgári Szalonban tekinthetnek meg.
Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.
Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.
Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.
Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.
A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.
Az 1848-49-es szabadságharc bukása, illetve a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján kivégeztek 12 tábornokot és a hadsereg ezredesét Aradon. Bár ezen a helyen összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki, a nemzeti emlékezet főként az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom mártírhalált halt tisztet nevezi az aradi vértanúnak.
Erre a fontos eseményre emlékezett meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri szervezete. A koszorúzást este 6-tól tartották a Knézich-kapunál, ahol felszólalt többek között Bognár Ignác, a Jobbik Eger elnöke.
Schneider Tamás, a Jobbik Magyarországért vezetője a koszorúzáson elmondta: kiemelten fontosnak tartja a megemlékezést.
Az este 6 órai kezdetű koszorúzás előtt egy másik egri szervezet , az Egri Végvári Körök Egyesülete is lerótta tiszteletét a kapunál.
A koszorúk elhelyezése után egy fáklyás felvonulással is megemlékeztek az aradi vértanúkra.
A HKIK a Nagykaposi Vállalkozói Szövetséggel és az Észak-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesülettel közösen sikeresen pályázott a „Tisztességes kereskedő – Tisztességes Szolgáltató” védjegy létrehozására Magyarországon és Szlovákiában című projektre, ami a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében belül valósul meg.
A pályázat célja az, hogy a magyar és a szlovák érdekképviseleti szervezetekkel, fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen egy olyan védjegyet hozzanak létre, amely mind a kereskedelmi, mind a szolgáltató szektor számára biztonságot nyújt. A védjegy elnyerése előnyöket biztosít: a fogyasztók tudják, hogy megbízható, korrekt partnerrel állnak szemben.
A pályázatban kidolgoztak egy olyan tanúsítási rendszert, mely önértékelésen, ellenőrzésen, majd bizottsági döntésen alapszik. Csákiné Dr. Gyuris Krisztina, az NFH főigazgató-helyettese elmondta: szeretnék, ha a fogyasztók tisztában lennének a jogaikkal, illetve tudatos fogyasztókká válnának.
Egy nagyszabású marketingkampány keretein belül a védjegy megismertetésével foglalkozunk a magyar-szlovák határ menti területek viszonylatában. Az a fogyasztó, aki ezt a védjegyet látja egy üzlet kirakatában, biztos lehet benne, hogy korrekt, tisztességesen működő vállalkozással került szembe- mondta Fülöp Gábor, a HKIK titkára.
A védjeggyel rendelkező vállalkozások nemcsak üzleti előnyhöz, de nagyobb piachoz juthatnak, ami versenyképesebbé teszi azokat.
A projekt eredményeként kerül sor az I. védjegy átadó ünnepségre, aminek keretében a következő magyar vállalkozások, szolgáltatók és kereskedők vehették át az elismerést, a védjegyet:
Szilárdi Lászlóné ev.,Montvai Katalin ev., Jánosi Ildikó ev., Gyöngyszöv ÁFÉSZ, ER-TANK Kft., Egyesült Körzeti ÁFÉSZ Lőrinci, Tarnaméra és Vidéke ÁFÉSZ, CÉZÁR Travel Kft., J.P. 98 Fűtéstechnika Kft., Mucsné és Társa Kft., Automobil-Eger 97 Kft., Jódaqua Kft., BESZKID Elektro Kft., Kis ANNA Hláaszkert Vendéglő, Szekrényes és Társa Kereskedelmi Kft., HIDRO-GEODRILLING Kft., Compuda Kft., Diósgyőri Party-Service Kft., Mátra Party Kft., Bemolux Kft., PROMOD HUNGARY Kft., Szépítész Eger Kft., Tóth János, ev., Győri Sándor, ev., Agria Humán Kft., Bor és Gasztronómia Kft., OLVA Kft., MASNI VARRODA, Cseh András ev., Kuczik Anita ev., Zemplén Idegenforgalmi Kft.
Az Eszterházy Károly Főiskola szeptember 26-án, hétfőn az ÉlményMűhely 2. Kreatív Iskolanapján művészeti-tudományos előadásokkal, műhelyek és bemutatók sokaságával várja az érdeklődőket a Leányka úti kampuszon. A nap folyamán az élményközpontú matematika-oktatás legkiemelkedőbb hazai szakemberei tartanak foglalkozásokat annak érdekében, hogy megmutassák: a matematika több is lehet, mint szigorú tudomány.
Dr. Szilágyi Ibolya, az EKF TTK docense elmondta: az ÉlményMűhely mozgalommal közösen már másodjára tartanak ilyen rendezvényt, ahol látványos és érdekes programok várják az érdeklődőket. A nap során 9 műhelyben tartanak foglalkozásokat, amelyek mindegyikének lesz egy bevezető, majd egy interaktív része, a végén pedig minden gyermek egy-egy alkotással térhet haza. Dr. Szilágyi Ibolya hozzátette: a programok elsősorban az általános és középiskolás korosztályra épülnek, elsődleges céljuk, hogy megszerettessék velük a matematikát, és megmutassák a tantárgyban rejlő szépségeket.
A 9 párhuzamos műhely részletes programja megtekinthető itt.
Ezen a napon, vagyis szeptember 26-án nyitják meg az Ars GEometrica Galéria első kiállítását is, ahol LÉLEKJELENLÉT-KÉPEK címmel Szabó Lajos kalligráfiái lesznek megtekinthetőek. Hagyományteremtő szándékkal a megnyitót borbemutató követi, amelyen ez alkalommal a főiskola bora mutatkozik be.