Keresés: „Egerszalók” (79 találat)

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Borkóstolóval egybekötött magazin- és könyvbemutatóval, illetve dedikálással várja szerdán vendégeit Dr. Lőrincz György, a 2009. év bortermelője a Bikavér Borházban.

Dr. Lőrincz Györgyöt választotta a Magyar Bor Akadémia a 2009-es év bortermelőjének, aki borait hagyományos eljárással készíti, s évekig fahordóban érleli. Nagy szerepet kapnak nála a kárpát-medencei szőlőfajták. Nagy a kísérletező kedve, így eredeti gondolatokkal gazdagította a vörösborkészítés tudományát is. Bordoktor, dolgozatának címe: „Új típusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában”. A mély elméleti tudás persze nem jelenti azt, hogy valódi otthona ne a szőlő lenne.

Az egerszalóki, egerszóláti, demjéni területek karaktere elsősorban a chardonnay a fehér borok között, míg a vörösben a pinot noir. Az utóbbi pár évben tapasztalja a Ferenchegy-, a Kovászó-, a Paptag-, a Hangács- és a Tóbérc-dűlő termését, tavaly pedig a Nagy-Eged-hegyen is belefogott a szőlőtermelésbe.

Birtokborok is készülnek a St.Andrea pincészetben mind fehérben, mind vörösben. A Napbor és az Örökké fehérben, az Áldás és a Merengő vörösben mutatja meg a klasszikus egri bor zamatát.

November 3-án 17 és 20 óra között Dr. Lőrincz György mutatja be az újonnan megjelenő St. Andrea magazint és könyvet Bikavér Borházban (Dobó tér 10.)

Forrás: Egriszin

Tisztázni kell a Magyar Fejlesztési Bank szerepvállalását az egerszalóki fürdő és szállodafejlesztés sok ponton zavaros ügyében - egyebek mellett erről döntött első ülésén az a parlamenti albizottság, amelynek feladata az elmúlt nyolc esztendő kormányzat visszaéléseinek vizsgálata a sport és a turizmus területén. A testület elnöke, Horváth László országgyűlési képviselő szerint világosan kell látni, hogy mi indokolta az MFB Zrt. többmilliárd forintos befektetését, az offshore cégek által tulajdonolt Szalók Holdingban történő tulajdonszerzését. Kérdés, hogy a holdingban ma már kizárólagos tulajdonos MFB jól és felelős gazdaként bánt-e az adófizetők pénzével, ezért a bankot és az illetékes tárcák képviselőit is megkeresik, várhatóan személyes meghallgatások is zajlanak majd.

A bizottság a most elfogadott munkatervének megfelelően december 6-án tartja következő ülését.

A szilvásváradiak és a makláriak számára is a szüret jegyében telt a szombat délután. Ötödször indult útjára lovasok és felszalagozott lovaskocsik felvezetésével szombaton délután a Szüreti Felvonulás Makláron. A népi ruhába öltözött óvodások, az iskolások és a helyi hagyományőrző csoportok a falu több pontján megálltak egy-egy rövid műsorra. Népes közönség kísérte őket, kóstolta a helyiek által kínált süteményeket. Ezt követően a 2008 óta hagyományos Népzenei Gálával folytatódott a program. A helyi gyerekek mellett fellépett az Andornaktályai Asszonykórus, az Egerszalóki Férfi Kórus, a maklári Búzavirág Népdalkör és a Műves Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Átadták a negyedik éve megrendezett helyi virágosítási verseny díjait is. Kásáné Sumi Ágnestől, a Maklári Faluszépítő Egyesület elnökétől Juhász János vehette át az első díjat. A második legvirágosabb ház Mezei Józsefné keze munkáját dícséri, a harmadik az idén Merczel Éva lett.

Az estet bál zárta, ahol szüreti krajcárért mérték a vacsorát, melyet a falu civil szervezeteinek szakácsai főztek. Préselnek szőlőt, kóstoltatnak mustot, és boroshordókat is csapra ütnek a maklári szüreti ünnepen.

Szilvásváradon is a szüreti felvonulást rendeztek szombaton. A felvonulók délután két órakor indultak a Szalajka-völgyi lovas stadion edzőpályájáról. A kissé eklektikus összeállítású menetet egy pónilovas fogat vezette előbb a völgybe, majd megfordulva a falun át. Ami pedig az eklektikusságot illeti: láthattunk itt western öltözékben pompázó népes csapatot, de római kori jelmezt viselőket is. Mintha csak farsang lett volna. De természetesen a hagyományos népi ruházatot öltők sem hiányoztak. A vonuláskor időnként egy régi tűzoltóautó speciális szirénája szólalt meg, majd felcsendültek a hagyományos szüreti nóták is. Mindehhez a Szalajka-völgyben kirándulók asszisztáltak, akik a ragyogó napsütéses időben igyekeztek egy-egy fotóval is megörökíteni a látottakat.

Forrás: Heol

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

A TIGÁZ-DSO Földgázszállító Zrt. tájékoztatja ügyfeleit, hogy karbantartási munkálatok miatt 2010. július 28-án 3:00-tól 2010. 07. 29. 12:00-ig a gázszolgáltatás szünetelni fog Egerben és másik tizenöt településen.

Andornaktályán, Demjénben, Eger-Felnémeten, Egerbaktán, Egerszalókon, Egerszóláton, Felsőtárkányban, Kerecsenden, Makláron, Nagytályán, Noszvajon, Novajon, Ostoroson, Tarnaszentmárián és Verpeléten is szünetel a szolgáltatás. A szolgáltató kéri az ügyfeleket, hogy a gázszünet ideje alatt a gázfőcsapokat tartsák zárt állapotban. A gázszünettel kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak az éjjel-nappal hívható 06 (80) 300-300 telefonszámon.

  Elkezdődött a csaknem három évtizedes Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat Egerszalókon. Évről évre több fiatal érkezik itthonról és külföldről egyaránt.

Az egerszalóki templomkertben már szerda délután rengeteg sátor állt, szólt a zene, a füvön, a kőkerítéseken üldögélve mindenütt fiatalok beszélgettek. Pedig még éppenhogy csak elkezdődött az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat, amit immár 28. alkalommal tartanak, vasárnapig. Az ország minden pontjáról, de külföldről is érkeztek és érkeznek résztvevők. Egyöntetűen azt állítják, aki egyszer járt itt, visszakívánkozik a következő években is.

– Mi Szlovákiából, Érsekújvárról jöttünk egy húszfős csoporttal, többen már tavaly is itt voltunk, és nagyon jól éreztük magunkat – mondja Puss Anikó, Soós Éva és Kassa Veronika. – Leginkább a kiscsoportos foglalkozások tetszenek, de az egész rendezvény hangulata megfogott bennünket. Nagyszerű lehetőség a feltöltődésre, a lelki elmélyülésre. Nálunk a szlovák fiataloknak sok hasonló rendezvényt szerveznek, de a magyaroknak is vannak ilyen összejöveteleik.

Időközben megérkezik a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Kerényi Lajos atya. Beszélget, interjút ad, majd korát meghazudtoló frissességgel letelepszik a fűre, a fiatalok közé. És közben folyamatosan mosolyog, mosolyog és mosolyog.
– Annak idején, 28 éve nagy teret kapott az ateizmus. Azt mondtuk, Uram, ez így nem mehet tovább – emlékszik vissza a kezdetekre Lajos atya. – Igenis fölkelhetünk a hit nélküli világból. Tennünk kellett valamit, nagy feladat várt ránk. Ez az ébredés időszaka.

Lajos atya azt mondja, fáradságos munkájuk meghozta az eredményt, egyre több a hívő fiatal, bár még mindig kevesen vannak. Mindenesetre biztató, hogy évről évre többen jönnek az egerszalóki összejövetelre. A rendezvényen azonban nem csupán a lelkigyakorlatok, az előadások, a szentmisék, a koncertek várják a fiatalokat, hanem a társaság is. Hiszen ahol sok, hasonló érdeklődési körű ember gyűlik össze, ott csak jó lehet a hangulat.

Forrás: Heol