Keresés: „Lada” (348 találat)

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

BARÁTKOZÓ TALÁLKOZÓ

 A  BALASSIBAN !

Az Egri Balassi Bálint Általános Iskola

szeretettel várja Önt és gyermekét

 2014. február 22-én

Ezen a napon 9-12 óráig rendhagyó ismerkedésre várunk minden kedves érdeklődőt, szülőket és gyermekeket egyaránt.

Programjaink:    9.00-tól       „JÁTSSZUNK ISKOLÁSAT!”

(A leendő elsős tanító nénik közös játékos foglalkozása az óvodásokkal.)

Farkasné Kis Erika

Kiss Éva Ibolya

Kormosné Kovács Eleonóra

Molnár Gyuláné

Rozsnyai Lászlóné

 

Iskolánkban évek óta emelt óraszámban tanulhatnak

a gyermekek angol nyelvet, német nyelvet és informatikát.

A 2014/2015-ös tanévtől pedig a FOCI v. NÉPTÁNC

emelt óraszámú oktatására is jelentkezhetnek.

Bemutatkozik Népi gyermekjáték csoportunk, majd megtekinthetik a Drámajáték és Bábszakkörösök produkcióit.

• Idegen nyelvi játszóházban szaktanárok segítségével ízlelgethetik a német és angol nyelvtanulást.


• A számítógéptermekben betekintést nyerhetnek az informatika tagozaton használt fejlesztő programokba.


• Érdekes, látványos fizikai kísérleteknek lehetnek részesei.

• Tornatermünkben játékos sportfoglalkozás mozgatja megaz óvodásokat. (Tornacipőt hozzatok!)


• Végül míg gyermeke a játszóházban alkot, kötetlen beszélgetésre hívjuk Önöket a leendő elsős tanító nénikkel.

Jöjjenek el! Érdeklődjenek, tapasztaljanak!        Érdemes!!!

A 2014/2015-ös tanévben az alábbi képzéseket tervezzük:

normál tantervű,

emelt óraszámú  idegennyelv, informatika és foci-néptánc

osztályok keretében

 Az első évfolyamon a szótagoló olvasástanítást helyezzük előtérbe, mely megfelel a magyar nyelv sajátosságainak.

• Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás és felzárkóztatás, mindennapi életre    nevelés, hogy tanulóink bárhol és bármilyen helyzetben megállják helyüket.


• Az idegen nyelvet (angol vagy német) minden osztályban bontva, kis csoportokban tanítjuk.


• Számítástechnikát az informatika „tagozaton” 1. osztálytól sajátítják el, míg a 6. évfolyamtól minden tanuló tanulja.


• A szülők igényeit figyelembe véve ebben a tanévben indítjuk a Bozsik Program és a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával a foci utánpótlás osztályunkat fiúknak, míg emellett a lányoknak a néptánc alapozó oktatást tudjuk felajánlani.


• Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében 5 éve iskolaotthonos oktatási forma került bevezetésre.


• Sportolásra, testmozgásra minden nap lehetőséget biztosítunk a konditeremben, tornateremben vagy a sportudvaron. A versenyeztetést és a tömegsportot a DSE segíti.

Kínálatunk : futball, kosárlabda, kézilabda, floorball, játékos sportverseny és néptánc.

• A felső tagozaton a helyi tantervnek megfelelően tánc-és drámát, hon-és népismeretet, etikát, egészségtant és médiaismeretet is oktatunk a fő szaktárgyak mellett.


• Szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre (iskolai versenyektől az országos versenyekig) felkészítjük tanulóinkat, kimagasló eredményekkel büszkélkedhetünk.


• Iskolánkban 14 éve él Belső Gondozói Minőségbiztosítási Rendszer, melynek lényege a gyermek segítése, folyamatos figyelemmel kísérése, a hiányok feltárása és tudatos fejlesztése fejlesztőpedagógusunk segítésével. Ily módon biztosítjuk tanulóinknak az egyéni haladást.


• A kompetencia alapú oktatás (alkalmazni tudás) terén pedagógusaink a városban az élen járnak, országosan ismert referencia iskola vagyunk.

3300 Eger, Malomárok út 1.                                               Tel., Fax: 36/412-464

e-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu

honlap cím: www.balassi-eger.hu

(X)

.

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

Kedden reggel 6.15-kor hatalmas robajra ébredtek a a Mátrai Erőmű közelében lakók. Az interneten megindultak a találgatások, hogy mi történt. Egyesek tudni vélték: hatalmas robbanás volt az erőműben, amit szeretnének eltussolni.

Már a délután folyamán közleményt adott ki a cég, de ez sokakat nem győzött meg.

A cég vezetése készségesen megmutatta az érintett üzemrészt.

A kora reggeli hangot egy biztonsági szelep beindulása okozta, amelynek épp az a feladata, hogy hiba esetén megóvjon a katasztrófától. A rendszer egy apró hibát észlelt, ezért a blokkot leállította, leválasztotta az országos hálózatról, a nagynyomású gőzt kiengedte . A hiba kijavítása után visszakapcsolták a rendszert.

A szomszédos falvakban lakók elmondták: nem értik, hogy ki találta ki a robbanásos történetet. Ők már megszokták, hiszen 1-2 havonta hallhatják ezt a hangot, tudják, hogy ez a biztonság része.

2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.

Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.

Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.

Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt.  Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.

Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke.  A közgyűlés által választott  Elnökség tagjai:  Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető,  Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.

A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.

A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.

A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.

A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:

http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w

Furcsa jelenséggel találták magukat szembe a Dobó téren sétálók hétfőn reggel: néhányan becsomagolták a Dobó téri lovasszobor egyik alakját.

Megindultak a találgatások is. Voltak, akik szerint politikai jelzés volt, mások fiatalok csínytevésének tulajdonították az alkotást.

Hosszas nyomozás után kiderült: főiskolás fiatalok a beadandó feladatukhoz készítették a művet éjfél és hajnali 1 óra között. Később az önkormányzat szakemberei ellenőrizhették is a webkamera képein.

Összekötőkön keresztel elértük a csomagoló fiatalokat is, akik névtelenségben kívántak maradni. Annyit megüzentek: félnek a következményektől.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere elmondta: értik a tréfát. A szoborban kár nem esett, a csomagoló anyagot könnyen leszedték a munkások. Ők nem kívánnak egyéb lépéseket tenni.

Úgy tudjuk, a főiskola sem kutakodik az ügyben, a fiatalok fellélegezhetnek.

Kisnána és Verpelét között eddig is több helyen megsüllyedt már az út széle, egy helyen most le is szakadt. Egy méter mély a hasadék.

Az egyébként sem túl jó minőségű 2416-os (Gyöngyös-Verpelét-Eger) út állapota a közelmúltban látványosan romlott. Kisnána és Verpelét között eddig is több helyen le volt szakadva a kanyargós út széle, azonban egy helyen mára közel egy méter mélységű, több méter hosszú és fél méter széles repedés éktelenkedik az úttestben. Megkerestük a közút kezelőjét, hogy mikor javítják a hibát.

Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivőjének tájékoztatása szerint a leszakadás szeptember 13-án következett be a korábban észlelt burkolathibák miatt. A helyszínen az ilyenkor szükséges forgalomtechnikai jelzéseket, tehát sávos forgalomterelő táblákat és sárgán villogó lámpákat helyeztek ki, és sebességkorlátozást is bevezettek. Az úttest azon részén, ahol nem szakadt le, ideiglenesen megerősítették az aszfaltszegélyt, így a forgalom félpályán haladhat. Tudomásuk szerint baleset eddig nem történt a helyszínen.

A közútkezelő szerint a szakasz helyreállítása komplex feladat, mivel a pályaszerkezetet és a megcsúszott rézsűt is javítani kellene. Felmérik az út állapotát, illetve megvizsgálják, hogy milyen beavatkozással lehet a problémát megszüntetni és biztosítani a forgalmat mindkét pályán. A rendkívüli helyzetre való tekintettel soron kívül kezelik a leszakadás megszüntetését. A talajmechanikai és egyéb vizsgálatok még tartanak, ezért egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, hogy mikorra várható a szakasz helyreállítása és ahhoz mekkora plusz forrás szükséges.

Forrás:

egrihir.hu

heol.hu

A minőségi tanárképzés és a régió felemelkedése érdekében írt alá együttműködési megállapodást Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke és Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora csütörtökön Egerben.

A sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen Liptai Kálmán hangsúlyozta: az EKF életében az elmúlt hónapok a megújulás jegyében zajlottak. "Szeretnénk kinyitni a kapuinkat a város és a régió felé" – jelentette ki a főiskola közelmúltban hivatalba lépett új rektora.

Marekné Pintér Aranka elmondta, együttműködő hivatalt szeretnének építeni, mert ha az erőforrások közösen, célirányosan hasznosulnak, jobb eredmény érhető el. Emlékeztetett, a Klik feladatai közé tartozik az is, hogy gondoskodjon a tanárok továbbképzéséről, és ebben a felsőoktatás kiváló partner.

A megállapodás értelmében az aláírók együttműködnek az EKF és a Klik Egri Tankerületének illetékességi területéhez tartozó köznevelési intézmények, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatások területén közösen szervezhető programokban.

Az EKF egyebek mellett vállalja a tankerület tíz pedagógusának térítésmentes szakirányú és szakvizsgaképzését.

A Klik igény szerint megszervezi a tanárok, pedagógusok regionális szakmai továbbképzéseit a főiskolán, továbbá térítésmentesen gyakorló tanítási lehetőséget biztosít tíz főiskola hallgatónak a tankerület köznevelési intézményeiben.

Forrás: MTI

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban.

- A nagy célokhoz nem könnyű út vezet, mi pedig nagyot szeretnénk alkotni – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban. – Építeni akarunk, nem rombolni. Nem kell új szakokat indítanunk, vagy a doktori iskola alapjait lefektetnünk, hiszen azt az előző vezetés megtette. Hidakra van szükség, amely összeköt intézményeket, embereket és országokat. Azt szeretném, ha 10-15 év múlva azért jönnének hozzánk, hogy az egri módszert tanulmányozzák.

Dr. Liptai Kálmán úgy fogalmazott: csak az számít, hogy Eger igazi egyetemi város legyen. Elmondta: a legnagyobb lehetőség a tanárképzésben van, de fontos szerepet tölt be egyebek között az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tudásközpont. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni az oktatás, a tudásközpontok és a cégek között.

– Kicsit elefántcsonttoronyban él a magyar felsőoktatás, szeretném kinyitni a kapukat, hogy a célok és eredmények eljussanak a falakon kívülre is – emelte ki, hozzátéve: a külföldi kapcsolatok kiépítése, erősítése kötelező feladat.

A sajtótájékoztató előtt dr. Hauser Zoltán, az EKF leköszönő rektora gratulált utódjának, s elmondta: csak az a fontos, hogy jó legyen a főiskola és annak vezetése.

Elhangzott: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az oktatási, dr. Horváth Ágnes a nemzetközi kapcsolatokért felelős, dr. Pap József pedig a tudományos rektorhelyettesi poszt várományosa, míg Országh Ákos főtitkárként dolgozik majd az intézményben.

Forrás: Heol