Keresés: „gazda” (451 találat)

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 6/2015 (III. 13.) számú közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2015-ben igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet megjelenéséről.

 A Darányi Ignác Terv keretében működő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (DIT ÚMVP) III. tengelyén belül a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló intézkedés (a továbbiakban: alapszolgáltatások jogcím) újranyitása várható. A benyújtási időszak kezdete: 2015. április közepe.

Az alapszolgáltatások jogcím kedvezményezettjeinek köre a települési önkormányzatokra, önkormányzati társulásokra, nemzetiségi önkormányzatokra, nonprofit szervezetekre (egyesületek, alapítványok, például polgárőr egyesületek) és egyházi jogi személyekre terjed ki. A rendelet mellékletét képezi a jogosult településeket tartalmazó településlista. Az ügyfélnek székhellyel kell rendelkezni azon a településlistában található településen, amelyen a fejlesztést meg kívánja valósítani. A rendelet alapján kettő célterület kerül megnyitásra. Az első célterület keretében támogatás vehető igénybe új és már meglévő falu- és tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztéséhez, a második célterület keretében egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatások fejlesztéséhez.

A támogatható tevékenység: új gépjármű beszerzése.

Az egy támogatási kérelemben igényelhető támogatás összege: személygépjármű esetén legfeljebb nettó 3,5 millió forint, terepjáró esetén legfeljebb nettó 5 millió forint, mikrobusz esetén kevesebb, mint nettó 8 millió forint. A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100 százaléka. Az alapszolgáltatások jogcím esetében a támogatási kérelem elektronikus úton nyújtható be. Felhívom a figyelmet, hogy az Irányító Hatósági Közlemény csupán tájékoztató jellegű!

Kecskemét, 2015. március „13.”

Dr. Viski József

Irányító Hatóság vezetője

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2015. (II. 17.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a), f ) és h) pontjában, a 17. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott

feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások

igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosítása

1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet] 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az R. 71. cikkének (1) bekezdésével összhangban az EMVA-ból társfinanszírozott intézkedések esetében – teljes egészében kötelező, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – 2015. december 31. napját követően nem teljesíthető kifizetés.”

(2) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3. számú melléklet SZJ 74.4 vagy TESZOR 7311, 58114, 58133, 58143, 59113, 60103, 63112 szám alatt felsorolt szolgáltatások kizárólag az 1974/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.2. pontja szerinti magyarázó táblák és plakátok készítésére, valamint a megvalósult művelet népszerűsítésére fordíthatók.” (3) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 36/K. §-sal egészül ki:

„36/K. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes

agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel [a továbbiakban:

7/2015. (II. 17.) MvM rendelet] hatályon kívül helyezett 24. § (2) és (2a) bekezdést a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az ügyfél a 24. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése következtében a 35. § (9) bekezdése szerint hozott közigazgatási döntést jogorvoslati kérelemmel támadta meg, és a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor a jogorvoslati eljárás még folyamatban van, valamint az ügyfélre irányadó megvalósítási határidő a jogorvoslati eljárás alatt vagy legkésőbb 2015. május 31-ig telne le, úgy az ügyfél 2015. augusztus 31. napjáig köteles a támogatott műveletet megvalósítani, valamint az utolsó kifizetési kérelmet benyújtani.

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu/

Magyarország eddigi legnagyobb fotovoltaikus projektje

A 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 %-át elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 %-kal részesedik és ezzel jelenleg a második legnagyobb áramtermelő. A Mátra alapvetően lignittüzelésű erőmű – mely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be-, de éves szinten 8 %-ban hasznosít növényi eredetű biomasszákat, melyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Ezen felül körülbelül 2 %-ban használt fel gázt tüzelőanyagként a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét gázturbinák üzemeltetéséhez. A Mátra a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben.

A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradék anyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolja le, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kell, melynek alternatív energetikai hasznosítása kidolgozásra került. A 30 hektáros, teljesen sík platófelület kiválóan alkalmas fotovoltaikus napelemekből álló, naperőmű telepítésére. A területen egy 15 MW-os egység helyezhető el. Ez a nagyság megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével.

A projekt előkészítése 2013. elején kezdődött meg. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű naperőmű nem létesült Magyarországon, a hatóságokkal részletesen egyeztettük az engedélyezési eljárásokat. Ezek alapján elsőként a környezetvédelmi hatóságnál zajlott le két engedélyezési eljárás, melynek eredményeként az illetékes miskolci környezetvédelmi hatóság hozzájárult a naperőmű létesítéséhez, valamint a projekt megvalósulása esetén a korábban előírt zagytéri rekultiváció módosításához. Ezt követően az elvi építési engedélyezési eljárás zajlott le, és a miskolci műszaki biztonsági hatóság kiadta az elvi építési engedélyét. Eközben egyéb engedélyezések is megtörténtek, a MAVIR jóváhagyta az országos hálózatra való csatlakozási tervet, az Energiahivatal kiadta az előzetes engedélyt, a Földhivatal elfogadta a szükséges telek-összevonási kérelmet, valamint az erdészeti hatóság jóváhagyta a naperőműhöz kapcsolódó villamos kábel nyomvonalában a létesítéshez szükséges erdőirtásokat. A környezetvédelmi hatóság által előírt előzetes állapotfelmérés elvégzése 2014-ben megtörtént.

A meglévő engedélyekre alapozottan a szükséges közbeszerzési eljárások is megindultak, amelyek közül a naperőmű kulcsrakész kivitelezéséről szóló eljárás, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok beszerzési eljárása lezárult, a szerződések mostanra hatályba léptek. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft – IBC Solar GmbH – Energobit S.A. magyar – osztrák - román konzorcium. A Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, első sorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi IBC Solar AG és osztrák leányvállalata már több száz megawattnyi fotovoltaikus nagyerőmű kulcsrakész kivitelezési referenciával rendelkezik Európa-szerte. Az Energobit pedig már számos megújulós erőműhöz szállított már nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsoló berendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek.

A megajánlott erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia.

A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A projekt teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz.

A naperőmű építése 2015 tavaszától, az üzemkezdése 2015 októberétől tervezett, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb fotovoltaikus naperőművi egysége. Ezzel a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalásai teljesítéséhez.

Új főigazgató és gazdasági igazgató került az egri Markhot Ferenc Kórház élére. Az új vezetők célja: a gyógyintézmény pénzügyi helyzetének stabilizálása, az uniós projekt továbblendítése.

Válságkezelésben kórházi vezetőként szerzett gyakorlat és bátorság jellemzi az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet frissen megbízott főigazgatóját, derült ki dr. Tóth Ildikó bemutatkozó sajtótájékoztatóján pénteken Egerben. A főigazgatóasszony hangsúlyozta: egyrészt a kórház lejárt beszállítói tartozásainak lefaragásával kezdi új feladatát, de a folyamatban lévő uniós beruházás nagyságrendje is nagy feladat elé állítja.

– Minden remény megvan arra, hogy továbblendüljön a projekt, ezért fogunk dolgozni – tett ígéretet az új igazgató.

Dr. Tóth Ildikó belgyógyász, egészségügyi szakmenedzser. Céljairól így beszélt: „A kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer működésének gondjaként jelentkeznek, melyek megoldása sok esetben jobbítja a betegellátás minőségét. Szeretem látni, hogy munkámnak van eredménye. ”

A főigazgató mellett új a Markhot Ferenc Kórház gazdasági igazgatója is. Nagy Mária neve nem ismeretlen Egerben, hiszen 1996-2006 között az APEH Heves Megyei Igazgatóság osztályvezetője volt, majd az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság három megyéjében főosztályvezetőként dolgozott.

Forrás: HEOL

Dr. Tóth Ildikót bízta meg a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet főigazgatói, Nagy Máriát a gazdasági igazgatói feladatok ellátásával Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. A megbízások 2015. február 1-től határozatlan időre szólnak a főigazgatói és gazdasági igazgatói munkakörök betöltésére kiírt pályázat eredményes lezárultáig.

Dr.Fűtő László közös megegyezéssel távozott az intézmény főigazgatói posztjáról, a továbbiakban a kórház legnagyobb osztályát, a Belgyógyászati osztályt vezeti.

5/2015. (I. 21.) MVH közlemény a LEADER Helyi Akciócsoportok feladatellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás keretében nyújtott támogatás és kifizetés igényléséről valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó támogatás igényléséről. A támogatási feltételekről és az ügyfél kötelezettségeiről a közlemény keretében nyújtott tájékoztatás nem teljes körű, elolvasása nem helyettesíti a vonatkozó hatályos jogszabályok megismerését. Felhívjuk a figyelmet a Vhr., a támogatási rendelet és a LEADER Helyi Akciócsoportok működéséről szóló 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet) alapos tanulmányozására a támogatási, és a kifizetési kérelem benyújtása előtt, különös tekintettel a támogatási rendelet 2014. október 1. napján hatályba lépett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet 11. §-ában foglalt, valamint a támogatási rendelet 2015. február 17. napján hatályba lépett, az Európai

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrárvidékfejlesztési

támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet (a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet) 52-53. §-ában foglalt módosításaira. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedés keretében benyújtandó támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának részletes szabályait tartalmazó közlemény aktualizálására az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt kerül sor. Erre tekintettel az intézkedés keretében jogerős támogatási döntéssel rendelkező ügyfeleknek a jelen közlemény értelmében nem kell újabb támogatási kérelmet benyújtaniuk, a jelen közlemény kizárólag a támogatási döntéssel már rendelkező ügyfelek kifizetési kérelmei, valamint a támogatási döntéssel még nem rendelkező, és a LEADER HACS címet elnyerő ügyfelek támogatási

kérelmei benyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kérjük, hogy a kifizetési kérelem benyújtása előtt győződjön meg arról, hogy kérelme tartalmazza valamennyi előírt csatolandó mellékletet, valamint azt, hogy abban a megfelelő igazoló dokumentumokkal alátámasztott, a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek!

Elérhető az MVH honlapján

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu/

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

A 2012/2013-as tanévben az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága 5 megyében (Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest) kísérleti jelleggel indította el a „SuliMoped” elnevezésű programot.

A program célja, hogy általános iskolás diákok az ORFK-OBB finanszírozása mellett, ingyenes képzés keretein belül segédmotoros kerékpár – AM kategóriára – vezetői engedélyt szerezhessenek.

A kísérleti Program megvalósulásának értékelését követően Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter úr elrendelte a kezdeményezés országos végrehajtását a 2013/14-es tanévben, melynek köszönhetően Heves megyében 30 fő általános iskolai diák juthatott ingyenesen segédmotorkerékpár vezetői engedélyhez.

A program nem csak megyei, de országos szinten is rendkívül sikeresnek bizonyult, ezért az ORFK-OBB az idei, 2014/2015-ös tanévre is meghirdeti azt.

A tavalyi tanévtől eltérően az idén már nem csak 30, hanem 50 gyermekkel indítjuk a programot, ami azt jelenti, hogy Egerben 30 fő egri, illetve Eger környéki, Gyöngyösösn pedig 20 fő gyöngyösi és Gyöngyös környéki általános iskolai 8. osztályos tanulónak szeretnénk lehetőséget biztosítani a segédmotorkerékpár vezetői engedély ingyenes megszerzéséhez.

A képzésben részt vevő gyermekeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

• Magyarországon az „AM” kategóriás segédmotoros kerékpár vezetői engedély megszerzésének alsó korhatára betöltött 14. életév.


• A tanulókat küldő iskolák feladata ellenőrizni, hogy a képzésben részt vevők betöltsék a 13 ¾ életévüket, az elméleti vizsga napjára (mely várhatóan a jövő év februárja lesz).


• A vezetői engedély megszerzéséhez a tanulónak érvényes személyi igazolvánnyal kell rendelkezni, amely nem helyettesíthető diákigazolvánnyal.

A programra jelentkezőknek legkésőbb 2014. november 26-ig el kell küldeniük a nevüket és a választott képzés helyét (Eger vagy Gyöngyös) az erdelyir@heves.police.hu címre.

A Programra jelentkező gyermekek részére ezt követően 2014. november 28-án 14.00 órától Egerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nagytermében (Eszterházy tér 2.), illetve december 03-án 16.30-tól Gyöngyösön, a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskolában (Than Károly u. 1.) egy nyílt napot szervezünk, ahol kiválasztásra kerül az a 30, illetve 20 fő gyermek, aki részt vehet a programban.

A nyílt napon megjelenő tanulóknak egy KRESZ elméleti tesztlapot (gyalogos és kerékpáros közlekedés) kell kitölteniük, mellyel szeretnénk felmérni a jelentkezők KRESZ elméleti tudásszintjét.

Az elméleti szintfelmérőn kívül szükséges a pedagógus írásbeli nyilatkozata, melyben a gyermek tanulmányi teljesítménye, érettsége, önszorgalma, illetve terhelhetősége alapján javasolja a programra. A pedagógusoknak külön felhívnánk a figyelmét, hogy csak azon diákok részvételét támogassák, akik megfelelő érettséggel rendelkeznek arra, hogy részt vegyenek a közúti közlekedésben, mint gépjárművezető.

Ezen kívül a szülőnek vagy gondviselőnek beleegyező nyilatkozattal is hozzá kell járulni ahhoz, hogy gyermeke részt vegyen a Programban.

A kiválasztás során nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati részre is, így kizárólag azok a gyermekek vehetnek részt a Programban, akik kerékpározni tudnak. A Program bemutatása alkalmával egy motor szimulátor segítségével, kerül felmérésre a gyermekek „érettsége”, milyen módon és hogyan képesek egy-egy közlekedési helyzetet/szituációt lereagálni.

Összefoglalva:

A KRESZ elméleti tesztet kitöltők közül a legjobb 30, illetve 20 eredményt produkáló tanuló, aki rendelkezik a pedagógus írásbeli támogató javaslatával, a szülői beleegyező nyilatkozattal, valamint tud kerékpározni, ingyenesen részt vehet a 2014. decemberében induló mopedes KRESZ és egészségügyi elméleti, illetve a gyakorlati tanfolyamon. Részükre a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Megyei Baleset-megelőzési Bizottsága a vizsgadíjakat is ingyenesen biztosítja.

A „SuliMoped” program tanórán kívüli elfoglaltságot jelent a diákok számára. Csak azok a tanulók vállalják ezt a kötelezettséget, akik délutánonként elég szabadidővel rendelkeznek a felkészülésre és az eredményes végrehajtásra.

Az elméleti képzést koordináló oktató meghatározott időpontok szerint biztosítja a „tananyag” leadását, mely alapján a tanulóknak lehetősége nyílik a vizsgán előforduló kérdések átbeszélésére is.

Abban az esetben, ha valaki sikertelen, nem megfelelt eredménnyel zárja bármelyik vizsgát, csupán egyszer kap lehetőséget ingyenes pótvizsgára a Program időtartama alatt. Ezt követően minden további pótvizsga önköltséges.

Felháborodott telefonálók hívtak bennünket Recskről:  egy pár hónapos, Pötyi névre keresztelt őzgida torkát vágták el egy portán, ahol állítólag „nagy károkat” okozott.

Komlósi Györgynétől megtudtuk, hogy a sérült gidácska június elején került hozzájuk. A kis állatot befogadták a falu széli házukba, ápolták, s cumisüvegből tejjel táplálták. Az őzike erőre kapott és hamarosan a család, valamint a környékbeli gyerekek kedvencévé vált. Szelíd, könnyen megriadó kis jószágról lévén szó, időnként a közeli rétre is kisétált, ahonnan mindig hazatalált. A múlt vasárnap délután azonban hiába szólítgatták gazdái, nem került elő. Komlósi György kerékpárra ült, hogy megkeresse.

A férfi a közeli utcába hajtott, ahol hangos kutyacsaholás jelezte, hogy valami rendhagyó dolog történik. Az egyik porta előtt aztán már csak azt látta, hogy az őzikének elvágta a torkát az ott élő gazdasszony. A felháborodott Komlósi György rendőrt hívott az esethez, majd a helyszínre érkezők egy vadőrt is értesítettek a történtekről.

A „baleset” helyszínén megtudtuk, hogy az őzike váratlanul bukkant fel az udvaron, ahol a kennelben lévő kutyájuk a vad láttára hangos ugatásba kezdett. Ettől az őz is megriadt, össze-vissza ugrabugrált az udvaron, s így megfélemlítette az ott tartózkodó kétéves unokát is, aki hangosan zokogásba kezdett.

Végül a nagymama tett pontot az ügy végére. Attól tartván, hogy az udvarra betévedt őzgida veszett, kést ragadott, és elvágta a torkát.

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton