Keresés: „ingatlan” (85 találat)

Felkészülés az energiahatékonyságra

· Belföld

Társasházak energiahatékonysági felújítását elősegítő projektmenedzsment képzést kezdődött az Energia Klub, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és Eger Megyei Jogú Város szervezésében ma délelőtt a Városházán. Az előadásokon részletesen bemutatják a jogszabály által előírt energiatanúsítvány előnyeit.

A képzés mindazoknak szól, akik érintettek a társasházak felújításában, azaz elsősorban közös képviselőknek, lakásszövetkezetek vezetőinak, lakástulajdonosoknak, önkormányzati- és energiagazdálkodási szakembereknek, pályázatíróknak.
Egerben az utóbbi három évben már többször is találkozhattak a lakcímke kampánnyal, amely a lakosságot, a közös képviselőket, lakástulajdonosokat tájékoztatja a program részleteiről.
2009 óta jogszabály alapján kötelező elkészíteni az új építésű házak esetében az energiatanúsítványt, ami mutatja a energiatakarékossági besorolását. A dokumentum javaslatokat is tartalmaz, milyen beruházásokkal lehet elérni azt, hogy lakásunk magasabb kategóriába kerülhessen. 2012-től a használt ingatlanok eladásakor illetve bérbeadásakor is be kell mutatni a lakás energetikai tanúsítványát, más néven lakcímkéjét.
Az Energia klub országos kampányát a „Lakcimke-programot” Heves megyében a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület immár harmadik éve koordinálja. Az energiahatékonyság bemutatása és a lakossági szemléletformálás területén egyedülálló, több éve folyó program célja az épületek energiatanúsítványának minél szélesebb körű megismertetése és társadalmi elfogadtatása, valamint hosszú távon az épületek energiahatékonyságának javítása.
A mai előadásokon a szakemberek az energiahatékonyság témájával foglalkoznak, bemutatják a lakcímke programot, az energiatanúsítvány törvényi, műszaki, szakmai hátterét. Hasznos tanácsok is elhangzanak arról, hogy a lakásokat hogyan lehet még energiahatékonyabbá tenni, milyen pályázati lehetőségek vannak, milyen kivitelezési technológiák vannak. Szó lesz a hatékony építési módokról, a pénzügyi finanszírozásról és pályázatírásról.
Klein Dávid a Kaptárkő Egyesület társelnöke elmondta, hogy a program során eleinte kevés embert foglalkoztatott a dolog, a jogszabály kapcsán viszont az utóbbi időben egyre inkább érdeklődnek. Sokakban most vetődik fel a kérdés, hogyan lehet korszerűsíteni a lakást. A lakcímke tulajdonképpen a vevők érdekét szolgáló tájékoztató dokumentum, ami épületenergetikai szempontból segít eligazodni az ingatlanpiacon. Így könnyen összehasonlíthatóvá válik két lakás.
Sokan úgy vélekednek, hogy nagyon költséges lehet egy ingatlan energiahatékonysági szempontból való korszerűsítése. Ezen a területen is nagy a tájékozatlanság, hiszen vannak nagyon jó pályázati lehetőségek. Megfelelő szigeteléssel, a harminc-negyven éve épült házakat is nagyon jól lehet korszerűsíteni, nem kell a teljes fűtési rendszert lecserélni. A mai szabványnak megfelelően már nem is lehet a korábbiakhoz hasonló, szigetelés nélküli házakat építeni, hangsúlyozta Klein Dávid.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoznak a közgyűlés tagjai

· Politika

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Polgárbarát önkormányzatot akar a polgármester

· Politika

A Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő-jelöltjeinek legfontosabb célkitűzéseiről, munkahelyteremtésről és egri honvédségi ingatlanok városi tulajdonba kerüléséről számolt be ma délutáni tájékoztatóján Habis László polgármester és Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Habis László hét pontban foglalta össze a Fidesz-KDNP egri önkormányzati képviselő-jelöltjeinek programját. A legfontosabb teendők között a kórház újjászervezését magában foglaló egészségmegőrző programot, a gyermekek jövőjére koncentráló, harmonikus légkörű oktatás megteremtését, a város és a közterületek üzemeltetését, valamint a szociális elképzeléseket említette.
A gazdasági kérdések között Habis László kiemelte, hogy a város összekötését az M3-as autópályával ebben a ciklusban tervezik. A beruházás előkészítése a tervek szerint 2012-ben fejeződik be. Az előkészítésre 2, 24 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek 85 %-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi. Az önkormányzat fejlesztési projektek esetében nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre.
A polgármester megjegyezte, hogy a városnak hatvan pályázata van jelenleg folyamatban, a közéletben elhangzó látványberuházás kijelentés, a lakosság félretájékoztatása.
A közgyűlési munkával kapcsolatban kijelentette, hogy egy konszenzusra képes, dolgos önkormányzatot és polgárbarát önkormányzatot szeretne, ami garancia a konstruktív együttműködésre.

A lakosságot is erősen foglalkoztató kérdés a honvédségi ingatlanok rendezése, melynek kapcsán egy megnyugtató lépés született a nap folyamán, számolt be Nyitrai Zsolt államtitkár. Eger Város Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között kölcsönös kompromisszum alapján létrejött az ügyben egy konszenzus, mely szerint Honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerüléséről született megállapodás.
Jelentős alapterületű kül- és belterületi ingatlanról van szó, ezek közül eddig egyetlen ingatlannak, a magántulajdonba került, volt gépjármű telephelynek a sorsa rendeződött.  A laktanya bezárás által közvetlen és közvetett módon megszűnt több száz munkahely kompenzációjaként ígérte meg a korábbi honvédelmi vezetés, hogy a Kossuth Zsuzsa Szakiskolához kapcsolódó két ingatlanrész  önkormányzati tulajdonba kerül. Az 1,6 hektár területű sportlétesítményeket tartalmazó nagyobb terület fenntartásáról jelenleg a város gondoskodik.
A mostani megállapodás alapján a parlament elé kerülhet a két terület átadásáról szóló előterjesztés.

Forrás: Egriszín

A helyi értékek mentén…

· Kultúra · Szabadidő

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Egyre forróbb a hangulat a fűtőmű körül

· Politika

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín

Együttműködés a MÁV-val

· Belföld

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín

Pál György kontra Orosz Lászlóné

· Politika

Pál György felszólította Orosz Lászlónét, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől etikátlan viselkedése miatt. Véleménye szerint képviselőtársa, résztulajdonában lévő cégével milliókat kasszírozott az önkormányzattól és az Agria Humán Kft.-től. Orosz Lászlóne szerint mindez csak lejáratás a választások előtt.

A képviselői munka egy feladat, mely egy adott körzet és az egész város fejlődését hivatott elősegíteni, az itt élő emberek életét megkönnyíteni – kezdte ma reggeli sajtótájékoztatóját Pál György, Eger 11-es számú választókörzetének szocialista képviselőjelöltje. „Egy képviselő nem húzhat hasznot a városból, el kell kerülnie még a gyanú árnyékát is” – mondta a politikus. Véleménye szerint nem minden városi képviselő gondolta ezt így az elmúlt négy évben.

Pál György Orosz Lászlóné képviselőasszonyra utalt, aki a Szépasszonyvölgy Kft. résztulajdonosa. A társaság, amely a 2007-2009-es időszakban a Városháza rendezvényeire milliós nagyságrendben szállított ételt, jelentős bevételt könyvelt el onnan, illetve még többet az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Agria-Humán Kft.-től, aminek egy 9872 négyzetméteres ingatlant, rajta 1024 négyzetméteres üzemcsarnokkal adott bérbe. Az Agria Humán Kft. kezdetben havi 600 ezer forintot, később 900 ezer forintot fizetett a területért. Ezzel a cég majdnem 26 millió forinttal lett gazdagabb a mai napig – magyarázta Pál György.

A politikus úgy látja, hogy mindez törvényes, de nem etikus, összeegyeztethetetlen a közéleti szereppel az ilyen viselkedés. Ezért felszólítja Orosz Lászlónét, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől, mert Egernek nincs szüksége etikátlan képviselőkre.

Forrás: Egriszín

Orosz Lászlóné közleményben reagált:

"Ismerve a szocialisták eddig napvilágra került hazugságait, börtönnel jutalmazott cselekedeteit, az egri szocialista képviselők tehetségtelen, eredménytelen munkáját,  az önkormányzati választások közeledtével egyetlen lehetőség maradt számukra: mások lejáratása. Hazugságokat állítanak, hisz csupán ehhez értenek. Kezdték a polgármesterrel, most én vagyok a célpont, de biztosan van még a tarsolyukban néhány olyan valótlanság, melytől azt remélik, hogy megtévesztve az embereket, sikeresek lehetnek az önkormányzati választásokon. Aki hazudik, az minden egyéb galádságra is képes. Tudjuk, látjuk, halljuk, tapasztaljuk."

Fórum a bővülő Széchenyi Kártya Programról

· Belföld

A kiterjesztett Széchenyi Kártya Program részleteiről, a benne rejlő lehetőségekről tartottak ma tanácskozást a Városháza Dísztermében. A fórumot Habis László polgármester nyitotta meg.

A kormány programjában a magyar gazdaság talpra állításában kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a kis- és középvállalkozók kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjú finanszírozásának újabb olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek eddig hiányoztak ennek a szektornak a hitelezésében. Idén augusztustól kibővült a Széchenyi Kártya portfóliója. A folyószámla hitel mellett idén augusztustól forgóeszköz, míg szeptembertől beruházási hitel felvételére is van lehetőség, illetve a tervek szerint 2011. január elsejétől elindul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is. Ezekről az új lehetőségekről a KA-VOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Megyei Szervezete, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett ma délután tájékoztatót az érintett vállalkozóknak.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Eger a széleskörű intézkedéseivel folyamatosan bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fontosnak tartja. Ügyfélbarát hozzáállásukkal, az infrastruktúra fejlesztésesével, és azzal, hogy Egerben megfelezték a mikrovállalkozások számára az iparűzési adó mértékét, azt mutatják, hogy helyi szinten is próbálják stabilizálni a gazdaság állapotát.

A további előadásokból megtudtuk, hogy a Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla, forgóeszköz, beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A program termékei egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A VOSZ, a Kamara és a KA-VOSZ irodáiban igényelhető új termékportfólióra is jellemző az egyszerű hozzáférhetőség, adminisztráció- és bürokráciamentes ügyintézés.

A szeptember elsejétől igényelhető beruházási hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. Ebből a hitelből az adott vállalkozás több projektet is finanszírozhat, és a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg. A hitel nem csupán új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető fel, hanem használtakra is.

Az augusztus elején elindított Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel a cégek napi működésének finanszírozását segíti. A KA-VOSZ tájékoztatása szerint a bankok folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés érkezett.

A kezdetek óta a vállalkozások 180.590 Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladja a 135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz.

Forrás Egriszín

Városi Közgyűlés percről-percre

· Politika

Kövesse portálunkon Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének eseményeit élőben. Ma több mint 40 napirendi pontról tárgyalnak majd a városatyák. Tudósításunk folyamatosan frissül.

9.28: Majd 30 perces késéssel elindul az ülés. A közgyűlése határozatképes, 26-ból 22 képviselő van jelen.

9.30: Deák Boldizsár képviselő a rendőrség megjelent képviselőjéhez fordul. Azt kéri, hogy a nyugdíjasháznál fokozottabban járőrözzenek, mert egyre több a lopás. Ugyanis a házat most újítják fel, s ezt kihasználva egyre több tolvaj garázdálkodik a ház körül.

9.32: Császár Zoltán is a rendőrség képviselőjéhez fordul, hogy a rendőrség ne folyjon bele a kampány heves folyamataiba. Csak akkor avatkozzon be, ha a kampány a békét is megzavarja. Szerinte a rendőröknek nem kell ennél jobban beleavatkoznia. Aki az éjszaka kampányolás címen megzavarják a nyugalmat, az ellen lépjenek fel.

9.34: Dr. Petrovics András, az Egri Rendőrkapitányság vezetője megnyugtatja Deák Boldizsárt, hogy eleget tesznek a kérésének, és többet fognak azon a területen járőrözni. A másik témáról azt mondja, hogy ők teljesen mentesek a politikától. Reméli, hogy nem lesznek olyan események, amelyek miatt majd be kell avatkozniuk. De ha tettlegességre kerül sor, akkor nekik kötelességük eljárni.

9.38: Császár Zoltán újra felszólal. A lakossági hozzászólásokról beszél. Kéri, hogy azokat a hozzászólókat szűrjék ki, akik azért érkeznek, hogy előre megfontolt szándékkal sértegessék az önkormányzati képviselőket. Felolvas néhány sort egy szórólapról, amely őt járatja le. Ebben őt „Abszolút Civil Senki”-nek nevezi őt H. Etelka.

9.44: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kizárólag ügyrendi kérdésben szólaljon fel a napirendi pontok előtt. A polgármester is úgy gondolja, hogy nincs helye olyan hozzászólásoknak a közgyűlésen, amely kizárólag egy vagy több személy tudatos lejáratását célozzák.

9.55: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) önkormányzati rendeletéről valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 3/1995 (II.15) önkormányzati rendelet módosításáráról tárgyalnak. Dr. Gyulai Katalin megkérdezi, hogy hány alpolgármestert választhat majd maga mellé a leendő polgármester. Császár Zoltán szerint több alpolgármestert kellene októbertől alkalmazni. Egyben megragadja az alkalmat, hogy visszavonja azon kijelentését, amelyben korábban bírálta Szeleczki János alpolgármester munkáját. Így utólag átértékelve azt mondja, hogy az alpolgármester remek munkát végzett.

10.00: A jogszabály azt írja elő, hogy az alpolgármester személyére az akkori polgármester tesz majd javaslatot, mondja a főjegyző. Azt, hogy hány alpolgármester lesz, még nem tudják megmondani.

10.03: Egy városrendezési előterjesztés során felmerül a biomassza üzem kérdése. Ficzere György szerint ez az erőmű hozzájárul a távhő díjak szinten tartásához. Pál György szerint ez az üzem előnyös is lehet, de bírálja azt, hogy a biomassza üzem létrehozásának döntését nem az EVAT-tal kellett volna megtárgyalni, hanem a testülettel. Szerinte nem ismeri a testület a szerződés részleteit.

10.07: Habis László úgy gondolja, hogy megint nem az előterjesztés pontos tárgyáról beszélnek. Kéri, hogy tartsák magukat a témához. A biomassza üzemről azt mondja, hogy minden tekintetben a szabályoknak megfelelően jártak el. Az EVAT már többször hozott kiváló döntéseket korábban – hangsúlyozza a polgármester.

10.10: Jánosi Zoltán is a biomassza üzemről szól. Elmondja, hogy már korábban kért a polgármestertől 9 kérdésben választ az erőművel kapcsolatban. Erre még mindig nem kapott semmilyen reakciót. Szerinte itt privatizálásról van szó. Ha az önkormányzat egyik cége építené a biomassza üzemet, jobban járt volna a lakosság. Elgondolkodtatónak tartja, hogy még mindig nem ismerik a szerződés részleteit.

10.16: Pál György kéri a polgármester, hogy éljen a képviseleti demokrácia eszközével a maradék idejében. Ismertesse meg a döntések részleteit képviselőtársaival. Ezzel megadja a lehetőséget, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsék meg.

10.20: A polgármester feleleveníti, hogy az előző közgyűlésen Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója tájékoztatást tartott volna, de közkívánatra beléfojtották a szót.

10.21: Nagy István szerint az előző közgyűlésen nem volt napirendi pont a biomassza üzem témaköre. Mint lakossági hozzászóló beszélt az igazgató. Úgy gondolja, hogy ezt a kérdést inkább a következő városvezetés döntse el.

10.24: Jánosi Zoltán kérdezi, hogy a biomassza erőmű elkészül-e a tervekben foglaltakban jelzett időpontig.

10.25: Habis László ezt nem tudja megmondani. Kiemeli, hogy ez nem is napirendi pontja a mai közgyűlésnek.

10.26: Jánosi Zoltán kifogásolja azt is, hogy az üzemet a jégpálya helyére tervezik. Szerinte a fűtőmű nem fog idén már megépülni. Habis azt mondja, hogy ő azon lesz, hogy az eredeti ütemben épüljön meg.

10.30: A városrendezési szabályozás módosítását 14 igennel megszavazták.

10.35: A „Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása” című pályázat támogatásához szükséges önerő kiegészítéséről tárgyalnak. Császár Zoltán képviselő, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a pályázat sikeres legyen. A javaslatot 18 igennel elfogadták.

10.46: Eger Város önkormányzati gazdálkodásának 2010. I. féléves helyzetéről készített beszámoló elfogadásáról beszélnek. Csákvári Antal és Császár Zoltán is amellett szólal fel, hogy mivel jól gazdálkodott az önkormányzat az első félévben, a közgyűlés fogadja el a beszámolót. Dr. Gál János könyvvizsgáló szerint mindent az előírásoknak megfelelően végzett az önkormányzat. Azt kéri a polgármestertől, hogy továbbra is segítsék az önkormányzati intézményeket, és a második félévben is törekedjenek az egyensúlyra a köletségvetés tartása terén. 17 igennel elfogadta a testület a napirendi pontot.

11.10: Egri Sportmúzeum Alapítvány számára egymillió forintot szavazott meg a közgyűlés. A Sportmúzeum berendezéseit fejlesztik ebből a pénzből.

11.20: Az Egri Vízilabda Klubnak 20 millió forintnyi támogatást terjesztenek a közgyűlés elé. Habis szerint ez a klub Eger legsikeresebb csapata. Az utánpótlás nevelése is kiváló. Ez köszönhető a felnőtt gárda eredményeinek is, hiszen ez ösztönzi a gyermekeket a sportra és az egészséges életvitelre. Deák Boldizsár kéri, hogy a nőket is kövessék kitüntetett figyelemmel. Szerinte a mostani igazolások is mutatják, hogy a női szakágat is érdemes lenne jobban támogatni. Dr. Gyulai Katalin, aki a vízilabdások sportorvosa is volt, azt mondja, hogy többet is megérdemelne ez a klub. De felteszi a kérdést, hogy milyen elszámolási kötelezettsége van a klubnak a támogatási pénz felhasználásáról. Habis László az elszámolásról elmondja, hogy a klubvezetéssel folyamatos a munkakapcsolat, és az önkormányzatnak betekintést nyújtanak a gazdálkodási döntésekbe.

A támogatási összeget 19 igennel megszavazták.

11.30: Önkormányzati tulajdonnal vagy résztulajdonnal rendelkező intézmények, társaságok féléves beszámolóiról szavaznak.

11.50: A következő évben is támogatják a fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelését. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz csatlakozott 2011-ben is az egri önkormányzat.

12.05: Megrendezik az Európai Mobilitási Hetet Egerben szeptember 16-22. között, mivel a közgyűlés 18 igen szavazattal elfogadta az előterjesztést.

12.10: Elfogadták a tájékoztatót a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2010. II. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről.

12.15: A napirend utáni hozzászólások következnek. Gálfi Antal felszólalásában bejelentette, hogy indul képviselőjelöltként a következő választásokon. Kéri a szavazók támogatását.

Deák Boldizsár kéri a polgármestert, hogy a nyugdíjasházba ne csak kampányolni járjon, hanem tegyen valamit azért, hogy végre befejezzék az ingatlan felújítását. Deák Boldizsár is bejelenti, hogy indul a választásokon az Együtt a Fejlődő Városért Egyesület képviselőjelöltjeként.

Habis László arról informálja a testületet, hogy személyesen intézkedett a közelmúltban, hogy a nyugdíjasház beruházásának ügyében.

12.30: Vizi Gyula képviselő a választási kampányról szól. Szerinte a Fidesz aktivistái nem megengedett módon gyűjtik az ajánlószelvényeket. Kéri a Fidesz kampányfőnökét, hogy a szervezet határolódjon el ezektől az eseményektől.

12.39: Császár Zoltán saját választókerületének eredményeit foglalja össze. Azt mondja, hogy több mint 1 milliárdos fejlesztés történt a kerületében. Szerinte mindent becsületesen teljesített, amit vállalt. S ígéri, hogy továbbra is minden fillérrel el fog számolni.

12.43: Dr. Gyulai Katalin kérdezi a polgármestert, hogy igaz-e, hogy az Okmányiroda a plázába lesz áthelyezve. A választásokról említi, hogy még tavasszal egy bizonyos etikai kódexet írtak alá a parlamenti képviselők jelöltjei. Szerinte az ebben foglaltak nem teljesültek tavasszal. Úgy véli, hogy a kopogtatók gyűjtése során tapasztaltak is azt mutatják, hogy a választóknak nem szimpatikus a politikai pártok nyílt és olykor tisztességtelen csatározása. Kéri, hogy ne riasszák el ezekkel a választókat, és legyen mindenki tisztességes.

12.50: Habis László hangsúlyozza, hogy ne kampányoljanak a közgyűlésen. Az Okmányirodáról nem gondolja, hogy más helyre kellene költöztetni. Azt etikai kódexnek szerinte volt némi pozitív hatása amellett, hogy több tisztességtelen jelenség is része volt a választásoknak. A polgármester a becsületes kampány mellett van.

13.05: A lakossági hozzászólások következnek.

Császár Zoltán képviselő a felesége által írt levelet olvassa fel, mint lakossági hozzászólás. Ebben kifogásolja Császár Zoltánné azt a lejárató kampányt, amelyet férje ellen indítottak nemrég. A képviselő által felolvasott levélben a feleség saját férje mellett érvel, őt méltatja. Azt üzeni azoknak, akik részt vettek Császár Zoltán lejáratásában, hogy szégyelljék magukat. Szerinte férje nem ezt érdemli sem a Fidesztől, sem másoktól, akik ellene fordultak.

Habis László szerint a sérelmek kinyilvánításának nem itt van a helye.

Az Egri Est Café képviselője, Belisha Katalin szólal fel. Idén csak augusztus 31-ig kapták meg a terasz használatának jogát. Rátkai Attilának levelet írtak, hogy amíg az Ifjúsági Házat nem kezdik el átépíteni, hadd üzemeltessék a teraszt. Máig nincs előrelépés az ügyükben. Offenbacher Ferenc elmondása alapján még két hónapig lehetne teraszuk. Kéri a polgármester segítségét.

Habis László megígéri, hogy már holnap reagálni fognak kérésükre.

13.15: A közgyűlés maradék napirendi pontját zárt ülésen tárgyalják tovább a képviselők.

Forrás: Egriszín

A helyi értékek mentén…

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}