A helyi cégeknél keletkező papírhulladékból készítenek brikettet Nagyrédén. Az ötlet segítségével közmunkásoknak adnak munkát és a település intézményeit fűtik. Azt tervezik, hogy később a rászorulók is kaphatnak a házi gyártmányú fűtőanyagból.
A hét elején a Városüzemeltetési Iroda megkereséssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Az Egerben megvalósuló közfoglalkoztatási program keretében a Városüzemeltetési Iroda listát készít azokról a közterületekről, önkormányzati és intézményi ingatlanokról, amelyek rendbetételét, gondozását a program keretében a közmunkásokkal végeztetnék el. Ehhez kérték a képviselők segítségét, felvetéseit.
A társadalmi részvétel erősítése miatt az egriektől vártam javaslatokat. Beszélgetések során és rengeteg e-mailban érkezett ötlet, amik valódi problémákat jeleztek, többel magam is találkoztam. A sok észrevétel közül nem egy azonos volt: vagy egy területet vaagy egy utcát emelt ki több javaslattevő egri lakos.
A legjelentősebbnek tűnő problémás helyek a következők:
- felnémeti (pásztorvölgyi) vízelvezető árok valamint a könyvtár környéke
- rutinpálya környéke
- laktanya közvetlen környéke
- kp-i buszpályaudvar környéke
- Kertész úti malom környéke
- piaccsarnok környéke időszakosan
Az összegyűjtött problémás helyekről összeállítottam egy listát indokolással. A listát a tegnapi nap folyamán elküldtem a Városüzemeltetési Iroda vezetője számára, egyben kértem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy melyik javaslatot emelik be a programba.
Többen jelezték, hogy egy önkormányzati intézményben, méghozzá a Városházán kezdenék meg a takarítást, többen pedig a fejekben kezdeményeztek volna rendrakást. Ezeket a felvetéseket támogatom, 2014-ben pedig az egriekkel közösen meg is valósítjuk.
A javaslattevőknek köszönöm a sok ötletet. Sikerült bemutatni, hogyan működik a részvételi demokrácia városunk érdekében.
Eger, 2013. október 10.
dr. Csarnó Ákos
képviselő, LMP
Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott vasárnap a bélapátfalvi fogyatékos intézmény, annak lakói, valamint a kialakult helyzet kapcsán. A sajtótájékoztatót rövidítés nélkül közöljük.
A Heves Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Szakága által a 2010. év elején folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az egész országot behálózó költségvetési csalás-sorozat ügyében is érintett több gyanúsított Egerben, egy közös székhelyen, nagy számban olyan fiktív cégeket működtet, melyek ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.
A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves Megyei Főügyészség Büntetőjogi Szakága, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.
- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan haszonra tettek szert. Szolgáltatásaikat – a munkáltatói terhek megtakarításának reményében – százas nagyságrendben vették igénybe különböző cégek. Ez a munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.
- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.
- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését jelentette. Ennek keretében az ügyészség konkrét utasításokkal segítette a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.
- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, míg a mai napon további 15 személlyel kapcsolatban születhet döntés.
Forrás:Heol
A minőségi tanárképzés és a régió felemelkedése érdekében írt alá együttműködési megállapodást Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke és Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora csütörtökön Egerben.
A sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen Liptai Kálmán hangsúlyozta: az EKF életében az elmúlt hónapok a megújulás jegyében zajlottak. "Szeretnénk kinyitni a kapuinkat a város és a régió felé" – jelentette ki a főiskola közelmúltban hivatalba lépett új rektora.
Marekné Pintér Aranka elmondta, együttműködő hivatalt szeretnének építeni, mert ha az erőforrások közösen, célirányosan hasznosulnak, jobb eredmény érhető el. Emlékeztetett, a Klik feladatai közé tartozik az is, hogy gondoskodjon a tanárok továbbképzéséről, és ebben a felsőoktatás kiváló partner.
A megállapodás értelmében az aláírók együttműködnek az EKF és a Klik Egri Tankerületének illetékességi területéhez tartozó köznevelési intézmények, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatások területén közösen szervezhető programokban.
Az EKF egyebek mellett vállalja a tankerület tíz pedagógusának térítésmentes szakirányú és szakvizsgaképzését.
A Klik igény szerint megszervezi a tanárok, pedagógusok regionális szakmai továbbképzéseit a főiskolán, továbbá térítésmentesen gyakorló tanítási lehetőséget biztosít tíz főiskola hallgatónak a tankerület köznevelési intézményeiben.
Forrás: MTI
A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.
Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.
A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.
A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.
Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?
Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.
Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.
Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.
A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.
A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.
Dr. Sós Tamás Dr. Nagy Imre
Országgyűlési képviselő Megyei frakcióvezető
MSZP MSZP
Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét
A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.
A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.
Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.
Eger, 2013. július 10.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
Fidesz-KDNP
Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.
Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.
Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.
Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.
Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.
Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.
Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.
– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.
Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók
Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.
A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.
Forrás:HEOL
Foró:AS
Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.
Veres László közleménye
2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.
Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.
A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak nem történtek. Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.
Császár Zoltán közleménye
Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.
Magyarországon jelenleg 250 ezer ember tekinthető mozgássérültnek. Jelentős részüknek a mindennapi élet sokkal nehezebb, mint az egészséges embereké, holott ők is a társadalmunk részei, nekik is ugyanolyan jogok járnak, mit mindenki másnak ebben az országban.
A mozgáskorlátozottak naponta találkoznak problémákkal: lépcsővel, lift hiányával, magas padlójú busszal, elérhetetlen közintézményekkel, hivatalokkal. Az akadálymentesítés körében az utóbbi időkben tapasztalható fejlődés azonban nem tudta még a mai napig megoldani ezeket a problémákat. A bosszantó esetek, mint pl. egy küszöb, egy magasabb csengő ma is ront a helyzeten.
A fogyatékkal élőkkel, illetve a mozgáskorlátozottakkal szembeni szolidaritás jegyében Csarnó Ákos és társai kerekesszékbe ültek egy napra, hogy megtapasztalják, milyen is lehet úgy élni, ahogy ők élnek. Meg szerették volna tapasztalni, hogy mivel találkoznak, hogyan viszonyulnak hozzájuk a hivatalos szervek, milyen megoldások és fejlesztések történtek az akadálymentesítés ügyében.
A kezdeményezésen többen, székesek és nem székesek vettek részt. A város több pontját meglátogatták: A Bartakovics Művelődési házban az lift leáll a használó alatt, sokáig tartott míg újra mozgásra bírták az eszközt. A Bródy Sándor utcai wc-be esélyük sem volt bemenni. A kockaköveket nehezen bírták az utazók...
Sajtótájékoztatót tartott dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban.
- A nagy célokhoz nem könnyű út vezet, mi pedig nagyot szeretnénk alkotni – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban. – Építeni akarunk, nem rombolni. Nem kell új szakokat indítanunk, vagy a doktori iskola alapjait lefektetnünk, hiszen azt az előző vezetés megtette. Hidakra van szükség, amely összeköt intézményeket, embereket és országokat. Azt szeretném, ha 10-15 év múlva azért jönnének hozzánk, hogy az egri módszert tanulmányozzák.
Dr. Liptai Kálmán úgy fogalmazott: csak az számít, hogy Eger igazi egyetemi város legyen. Elmondta: a legnagyobb lehetőség a tanárképzésben van, de fontos szerepet tölt be egyebek között az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tudásközpont. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni az oktatás, a tudásközpontok és a cégek között.
– Kicsit elefántcsonttoronyban él a magyar felsőoktatás, szeretném kinyitni a kapukat, hogy a célok és eredmények eljussanak a falakon kívülre is – emelte ki, hozzátéve: a külföldi kapcsolatok kiépítése, erősítése kötelező feladat.
A sajtótájékoztató előtt dr. Hauser Zoltán, az EKF leköszönő rektora gratulált utódjának, s elmondta: csak az a fontos, hogy jó legyen a főiskola és annak vezetése.
Elhangzott: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az oktatási, dr. Horváth Ágnes a nemzetközi kapcsolatokért felelős, dr. Pap József pedig a tudományos rektorhelyettesi poszt várományosa, míg Országh Ákos főtitkárként dolgozik majd az intézményben.
Forrás: Heol
Vasárnap hajnalban betörtek a Heves megyei Átány község patikájába. A két fiatal elkövető a helyi gyógyszertár hátsó ablakán jutott be az épületbe, amelyet téglával törtek be. Az egészségügyi intézmény több helyiségét is átkutatták, majd nyugtató hatású gyógyszerekkel, irodai és számítástechnikai eszközökkel távoztak a helyszínről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra vasárnap reggel érkezett a bejelentés. A behatolás után megkezdték a tettesek beazonosítását a rendőrség bűnügyi szakemberei, később pedig megjelentek a feltételezett elkövetők házánál. Két fiatalt bódult állapotban szállítottak be az egri Markhot Ferenc Kórházba, akik valószínűleg fogyaszthattak az eltulajdonított gyógyszerekből. Őket hétfő délelőtt engedték el az intézményből. A rendőrség lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.
A feltételezett elkövetők 14 és 15 évesek, de a helyiek tudomása szerint hárman vettek részt a patika betörésében, a két fiatalon kívül egy idősebb férfivel együtt. Stábunk otthonában találta meg az egyik feltételezett elkövetőt, aki vállalta volna, hogy elmondja a betörést, szülei azonban nem járultak hozzá a nyilatkozathoz. Átányban a helyiek szerint megszaporodtak a betörések az elmúlt időszakban, az iskola, óvoda épülete is többször esett már a rongálók és behatolók áldozatául. Többen elmondták a községben, hogy a feltételezett tettesekkel kapcsolatban már számos probléma felmerült, leginkább pedig a kábítószert emelték ki.
Az egészségügyi intézményben közel 150-200 ezer forintos kár keletkezett, a betört ablakot egyelőre egy falemezzel pótolták- tudtuk meg Gönczi Mihálytól, Átány polgármesterétől.