Keresés: „képviselő” (486 találat)

A több mint 700 millió forintos, 49%-os Európai Uniós támogatással létrejött fejlesztés következtében 3 pályás csúszdarendszerrel és medencével, bébi élménymedencével és egy két medencés, pihenőgalériás fürdőházzal bővült a fürdő szolgáltatásainak köre.

Megújult, és megosztásra került a sokak által kedvelt gyógyvizes „kavicsos” medence, melynek köszönhetően egy úszásra alkalmasabb medence és egy sekélyebb, termálvizes ülőmedence közül választhatnak a strand északi részén letelepedő vendégek, közvetlenül a Török Fürdő szomszédságában.

Újra megnyílt az immáron akadálymentesített déli bejárat a Hadnagy utca felől, így nem kell nagy kerülőt megtennie azoknak, akik a buszparkoló felől érkeznek a fürdőbe. A projekt célja az Egri Termálfürdő kínálatának bővítése, a szezonális jelleg csökkentése a korszerű, családbarát fürdőház megépítésével, valamint új szolgáltatások bevezetése. Olyan regionális jelentőséggel bíró, komplex szolgáltatást nyújtó fürdőegység létrehozása, mely a tőszomszédságban lévő – szintén nem régen felújított – Török Fürdővel szoros együttműködésben három generáció kiszolgálására alkalmas.

A fejlesztés célja, hogy nyáron a strandszolgáltatások széles skálája, télen pedig a gyógy-wellness szolgáltatások komplex kínálata legyen elérhető történelmi hangulatban. A beruházásnak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre. A fejlesztés illeszkedik az országos és régiós stratégiákhoz, tájba illő építészeti kialakításával jövedelmező, versenyképes és fenntartható vállalkozás jön létre, mely hozzájárul a régió GDP-növekedéséhez, a helyi munkaerő megtartásához, és kedvezőbb befektetői légkörhöz, mindemellett társadalmi hasznossága sem elhanyagolható. A fürdőfejlesztési projekt zárásaként egy három napos rendezvényt szervezett az Eger Termál Kft. augusztus 9-től 11-ig, melynek célja a fürdőfejlesztés eredményeinek bemutatása és népszerűsítése a média, a partnerek valamint a fürdőző közönség számára. A rendezvénysorozat augusztus 9‑én, délelőtt 11.00 órakor egy sajtótájékoztatóval indult, ahol a média képviselői és a fürdő partnerei megismerhetik a beruházás műszaki tartalmát és körülményeit. A sajtótájékoztató helyszíne az új fürdőház, ahonnan kiindulva a résztvevők megtekinthették a többi újdonságot is. A sajtótájékoztató vendégei többek között Herczeg Flóra énekesnő, valamint Balizs Kata és Horváth Ders, a „KöltözzEgerbe” akció párja.

A következő napokon a látogatóké és az új élményelemeké a főszerep. A fürdő vendégei kipróbálhatják– többek között – az újonnan elkészült csúszdát is. Ezen kívül könnyűzenei programok, mókás vetélkedők és a már hagyományosnak számító, ám idén előválogatóval megrendezett Strand Szépe Verseny szórakoztatja a látogatókat. A fellépők között lesz Tóth Gabi, Bereczki Zoltán, Feke Pál, Király Viktor, Cserpes Laura, és a Barátok közt című népszerű sorozatból már ismert Berényi Kft. is. Az Eger Termál Kft. célja a nagyszabású és változatos programkínálatot nyújtó rendezvénnyel felhívni a közvélemény figyelmét az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult fejlesztésre és népszerűsíteni az ennek köszönhetően immár elérhető új szolgáltatásokat!

A kormány dilettáns gazdaságpolitikájának következtében a fiatalok jó része nem talál állást Heves megyében.

Orbánék elüldözik a fiatalokat külföldre!

A KSH felmérései szerint Heves megyében tartósan magas, 15-16 százalék a munkanélküliség, ez az országos átlagtól is jóval rosszabb.

A kistelepüléseken ettől még súlyosabb a helyzet, vannak olyan falvak, ahol 20-25, vagy ennél is magasabb az állástalanok aránya.

Nem valósult meg érdemi munkahelyteremtés Heves megyében a FIDESZ-kormány eddigi három évében.

Különösen aggasztó, hogy rendkívül magas a pályakezdők, az ifjúság munkanélküliségi rátája: a 25 év alattiaknál mintegy 27 százalékos. Ez a szám évek óta nem javul, és a kilátások sem bíztatóak.

Az összes regisztrált munkanélküli fele szakképzetlen, míg a diplomások aránya 5,5 százalék. Ezért is érthetetlen a kormány oktatással kapcsolatos álláspontja. Költségvetési tételként, és nem a jövőbe történő befektetésként kezeli a tanulást.

Ma kevés szó esik arról, hogy a munkanélküliek több, mint a fele – 53,6% - semmiféle ellátást nem kap.

Nem véletlen, hogy Heves megye is rohamosan elszegényedik.

Eger, 2013.július 29.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Fidesz: A baloldal egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét

Ma a fiatalokat kifejezetten nekik szóló foglalkoztatási programok segítik: az első munkahely garancia program és a Munkahelyvédelmi Akció, amelyeknek köszönhetően ma több ezer fiatal munkahelye garantált. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.  Magyarország további 14 milliárd forintot szerzett az elkövetkező hét évre kifejezetten fiataloknak szóló képzési és foglalkoztatási programokra.

Az életre szóló devizacsapda helyett, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány kínált a magyar fiataloknak, ma újra állami támogatású otthonteremtés, kedvezményes forinthitelben tudnak gondolkodni. Ma a hátrányos helyzetű diákoknak segítő kezet nyújt a kormány, több ösztöndíj program segíti továbbtanulásukat, szakmaválasztásukat.  A fiatalok kezébe ma a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer.

A Gyurcsány-Bajnai-kormány tétlenül nézte, hogy gyermekek tömegei nőttek fel úgy, hogy szüleik nem járatták őket rendszeresen iskolába, emiatt egy életen át tartó munkanélküliségre voltak ítélve. Az iskoláztatást elmulasztó szülőket ma kemény szankciók sújtják: nem kapnak szociális segélyt és nem vehetnek részt közfoglalkoztatásban.

2013.07.29.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

A Hulladék gazdálkodási Társulás ügyében nyújtott be interpellációt Habis László polgármesternek Pál György önkormányzati képviselő.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke 2013. február 14-én nyílt levélben kérte Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét arra, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében elítélt dr. Nagy Imrét hívja vissza a Heves Megyei Közgyűlésben és annak Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségeiből. Mivel az elmúlt négy hónapban az MSZP részéről nem történt előrelépés az ügyben, Szabó Róbert a Polgárok Házában tartott június 4-ei sajtótájékoztatóján arra kérte a média képviselőit, tolmácsolják kérdését Mesterházy Attilának a ma délutáni, egri MSZP-s sajtótájékoztatón.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: dr. Nagy Imre tette etikailag elítélendő, ezért kérte Mesterházy Attilát arra, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján. Hozzátette: a közgyűlés bizottságai közül a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza. Dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kellene hoznia. Szabó Róbert elmondta továbbá, hogy a jogerős ítélet megszületése óta Mesterházy Attila pártelnök, Sós Tamás az MSZP megyei elnöke, vagy maga Nagy Imre sem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték a lemondási szándékot. Mivel Mesterházy Attila sem tett lépést az ügyben, a közgyűlés elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a mai, 16:30-kor kezdődő egri MSZP-s sajtótájékoztatón tolmácsolják Mesterházy Attilának a következő kérdést: „Az MSZP értékrendje szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltó a Heves Megyei Közgyűlési tagságra, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére?”

A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakcióvezetője is, aki emlékeztetett arra, amikor a 2004. december 5-ei, a magyar állampolgárság visszaadásáról kiírt népszavazás előtt az MSZP, - élén Mesterházy Attilával – az elszakított magyarság ellen uszította a csonkaországban élőket. Hozzátette: Mesterházy Attila és pártja akkor a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt, „jelentős tehernek” bélyegezve az erdélyi magyarságot. Dr. Gondos István elmondta továbbá, hogy az MSZP 12 év Heves megyei vezetés után itt hagyott egy 8 milliárdos önkormányzati adósságállományt, egy Hospinvest-botrányt a megyei kórházban, egy hónapról hónapra nagyobb adósságot termelő intézményhálózatot, és egy felduzzasztott létszámú, bürokratikus hivatalt. Hozzátette: a mai, egri nagygyűlésüket reklámozó szórólapon azt hirdetik, „reményt és biztonságot mindenkinek”. A frakcióvezető úgy fogalmazott: fölmerül a kérdés, hogy az MSZP korábbi intézkedéseit ismerve vajon kik tartoznak bele ebbe a körbe? Az MSZP azért szervezett rá az egri ünnepségre, mert úgy gondolja, hogy a baloldali embereknek nem kell részt venniük a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségén? Az MSZP az összetartozás napján is megosztja az egrieket? – zárta szavait a frakcióvezető.

Fidesz/Szabó Róbert

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.

A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.

Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.

Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.

A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.

A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.

Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.

Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.

Gúr Nándor                                       Dr. Sós Tamás

Alelnök                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                   MSZP

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.

Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.

A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.

A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.

Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.

A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.

Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.

2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                       Elnökségi tag                              Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                   MSZP

Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:

Az MSZP megint a multik oldalán áll

Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.

Eger, 2013. április 30.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció