Keresés: „kísérlet” (74 találat)

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára első hivatalos vidéki útjára Egerbe érkezett. A kórház hivatalos Semmelweis ünnepsége helyett először a kórházvédők fórumára látogatott el, majd tartott rögtönzött sajtótájékoztatót ma délután az Ifjúsági Házban.

Az államtitkár elmondta, hogy az első vidéki útja azért az egri kórházvédőkhöz vezetett, mert meg kívánta érteni azt a helyzetet, amely egy elvetélt privatizáció és kiszervezési kísérlet után az egri kórház esetében fennáll. Véleménye szerint a Markhot Ferenc Kórház helyzetét korrigálni kell, és azért jött ide, hogy tájékozódjon, és megköszönje a kórház munkatársainak és szimpatizánsainak a kitartásukat.
Arra kérdésre, hogy hogyan lehetne az egri helyzetet korrigálni azt mondta, hogy Egerben a kórházvédők közösségében is van egy közös gyógyító erő, megmozdult a közösség, és a helyi vezetés is rendezni kívánja a kórház ügyeit. Ezt az erőt kihasználva kell megtalálni a helyes irányt és lépéseket.

Szócska Miklós szerint az egészségpolitikai környezet mostanra vált alkalmassá arra, hogy az egri kórházvédők kéréseit, figyelmeztetéseit befogadja. A konkrét segítségnyújtás kapcsán még nem kívánt érdemi részleteket elárulni, és hangsúlyozta, hogy ez most még csak a tájékozódás időszaka, de azt egyértelműen kijelentette, hogy sok embert ért méltánytalanság ebben a folyamatban, úgyhogy mindenképpen keresik az igazságtétel lehetőségét. Megtudtuk, hogy kutatják annak a jogi lehetőségeit, hogy hogyan lehet a gyógyító erőnek utat engedni itt Egerben.

1. 1

Az államtitkár kárpótolná azokat az embereket, dolgozókat, akiket kár ért a Hospinvest működése során. Elmondta, hogy Egerben vannak olyan stratégiai lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Ilyennek gondolja a gyógyturizmust, amely egy fenntartható közszolgálati portfóliót hoz létre a közszolgálati egészségügyi intézménnyel még a mai gazdasági körülmények között is.

Arra a felvetésre, hogy ha tájékozódni akart, akkor miért nem a kórház fenntartójához vezetett egyből az útja, úgy reagált, hogy a kórházba is ellátogat a nap folyamán, de a kórházvédők meghívása előbb érkezett.

Szócska Miklós ígéretet tett a kórházvédőknek, hogy megvizsgálják a korrekció lehetőségét, és hogy a kórházban az ő érdekeiket próbálja majd képviselni.

A kórházvédők azon kezdeményezéséről, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a Markhot Ferenc Kórház ügyeinek rendezésére, úgy vélekedik az államtitkár, hogy először meg kell fontolni a korrekció módját, de közben figyelembe kell venni, hogy az országban több helyen is van hasonlóan elvetélt kiszervezési kísérlet, ezért meg kell vizsgálni, hogy mi ezekben a közös, és hogy hogyan lehet ezeket rendezni Ezért valószínű, hogy egységes módon kezelik majd a hasonló módon bajba jutott kórházak helyzetét.

1. 3 2. 4 12

A gyakorlati intézkedések elindításáról még nem tudott pontos információkat adni az államtitkár. Először szerinte az évtizedes múlttal rendelkező szakmai műhelyek helyzetének helyreállítása, és egy jól működő szakmai közösség létrehozása az első feladat.

Forrás: Egriszín