Keresés: „kezelés” (115 találat)

Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.

A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.

Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.

A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).

Meglepő dologra lehettek ma figyelmesek az egri Csákány utcában lakók illetve az uszoda környékén tartózkodók. Ma tartotta bokréta-avatását az Imola cégcsoport, a közeljövőben elkészülő Platán gyógyászati központ épületében. A jeles eseményen egy fenyőfát helyeztek fel daruval a létesítmény tetejére. Az ünnepséget az építmény legmagasabb pontjának elérésekor szokták megrendezni. Tóth Imre, az Imola Cégcsoport alapító tulajdonosa elmondta, hogy ma a kivitelezőket, tervezőket ünneplik, akik részt vettek a gyógyászati központ addigi munkájában.

A központ épülete a strand mellett található, ahova Norvégiából várják majd a látogatókat. Tóth Imre elmondta: szeretnék, ha Eger ténylegesen is fürdővárossá válna, nemzetközileg is ismert lenne a termálvízéről.  Nem titkolt céljuk, hogy még több turistát vonzzanak a városba. Az Egerben meglévő  radonos és kénes víz alkalmas ugyanis az ízületi és reumás problémák kezelésére, a cégcsoport ezt a lehetőséget szeretné kiaknázni.

A szállodaépület 50 szobát tartalmaz majd, 23 apartmannal. Az ide érkező vendégeket 3-5 hétig fogják Egerben kezelni. Az Imola Bau Kft. tervei között szerepel a város felvirágoztatása, hiszen így a kisebb boltoknak is megéri majd kinyitni, tovább nyitva tartani. Remélik, hogy a központ megnyitása után rengeteg turista fogja felkeresni a települést.

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

Minden eddiginél nagyobb show-t ígérnek a szervezők a Papp László Sportarénában december 2. és 4. között sorra kerülő Lovas Világkupán, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg. A Nemzeti Lovas Stratégia elkészítéséért, valamint a végrehajtás koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett.

"Ez a rendezvény elsősorban a sportról szól, de olyan köntösbe öltöztetve, hogy minden ember, akár laikusok számára is szórakoztató legyen. Az ötödik alkalom nem azt jelenti, hogy rutinból dolgozunk, mert minden évben egyre jobb és színvonalasabb programot akarunk összehozni. Éppen ezért az idei eseményre megújul a hang- és fénytechnika is" - mondta Lázár Vilmos a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban tartott szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Lovas Világkupa és a Nemzeti Vágta része a nemzeti lovas ágazati stratégiának, amelynek irányítására Orbán Viktor kormányfő kedden miniszterelnöki megbízottnak kinevezte Horváth Lászlót.
"Ez a megbízás igen komoly felelősséggel jár. Az első lépés az lesz, hogy január 31-ig a kormány elé kell terjesztenem a már korábban elkészült és rendkívül magas szakmai színvonalú lovas stratégiát. Ennek főbb súlypontjai közé tartozik, hogy az oktatásban fokozatosan megjelenjen a magyar lovas kultúra, továbbá Magyarország elsődleges lovas turisztikai célponttá váljon, illetve a lovas ágazatban meglévő vagyonok egységes kormányzati kezelése megvalósuljon" - mondta Horváth László.

Lázár Vilmos bejelentette, hogy a magyar szövetség ezen célkitűzésekkel összhangban jelentkezett a 2018-as Lovas Világjátékok házigazdájának. Ez a négyévente sorra kerülő esemény valamennyi szakág világbajnokságát magában foglalja. "Ahhoz, hogy ennek realitása legyen, évről évre jobb és jobb eseményt kell rendeznünk, mert így lesz a lovassport népszerűbb az emberek körében, s akkor elérjük az öt évvel ezelőtti induláskor kitűzött célunkat, hogy a sportágat átpozícionáljuk az érdeklők fejében" - mondta Lázár Vilmos.

Mint minden korábbi alkalommal, az idei programban is valamennyi lovas szakág bemutatkozhat, és olyan világszámokat láthatnak a nézők, mint Kassai Lajos lovas íjász újabb Guinness-rekordkísérlete, vagy a világ egyik leghíresebb szabadidomító művésze, a francia Lorenzo bemutatója. Idén is középpontba kerül egy magyar lófajta: ezúttal a hidegvérű lesz a "főszereplő".

Az igazi verseny azonban a fogathajtók és díjugratók Világkupa-fordulója lesz. Előbbiben indul a hatszoros világbajnok Lázár Zoltán és a csapatban világbajnok Dobrovitz József mellett a holland Koos de Ronde, a címvédő svájci Ulrich Werner és a Budapesten kétszer győztes, egyúttal aktuális világbajnok, s magyar tulajdonban lévő fogatot hajtó ausztrál Boyd Exell. Eddig két Vk-forduló zajlott le: Hannoverben Dobrovitz ötödik lett, Stuttgartban Lázár negyedikként zárt, utóbbin De Ronde győzött. A két szabadkártyát ifjabb Dobrovitz József és Sejk József kapta meg.

Díjugratásban 21 országból érkeznek lovasok. Stróbl Dorottya főtitkár beszámolója szerint a magyar válogatott nagy része - így Kovács Henri, Kovács Kaarlo, Krucsó Balázs és Szász Sándor - különböző külföldi elfoglaltság miatt nem lehet jelen, ennél fogva elsősorban Horváth Balázstól, Tóth Lászlótól és Szuhai Gyulától várható jobb eredmény a hazai indulók közül.

A díjugratást és vezetést ötvöző Ride and Drive-ban indul Balogh Gábor korábbi világbajnok öttusázó, jelenlegi miniszterelnöki tanácsadó vagy éppen Gyenesei Leila szintén öttusázó világbajnok is. A fogathajtás során olyan hírességek ülnek bakra, mint Mészöly Géza futballedző, Kovács Katalin olimpiai és világbajnok kajakos, Fábry Sándor műsorvezető és humorista, Mága Zoltán hegedűművész, továbbá Faragó András és Rékasi Károly színművészek.

A rendezvény első napján, jövő pénteken 14 ezer gyermek ingyen tekintheti meg a programot a III. Gyermek Lovasnap keretében, illetve a szervezők szombatra és vasárnapra 500-500 jegyet adtak át a Nagycsaládosok Országos Egyesületének.

(MTI)

(MTI fotó: Illyés Tibor)

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

(MTI)

Vasárnap ünnepelte 20. fennállásának évfordulóját az Imola Cégcsoport.

A vállalkozást 1991-ben indították el, első munkáikat alvállalkozóként, illetve szakipari kivitelezőként végezték el. A cég fő profilját mára az építőanyag kereskedelem mellett, az ingatlanfejlesztés is jelenti. A 20 éves fennállás ünneplését a vár tövében található saját beruházású éttermükben tartották.

-  Nagyon nehéz az elmúlt 20 évet értékelnünk. Nagyon jó érzés, hogy 20 év után is fennállunk, fejlődőképesek vagyunk-mondta Tóth Imre, az Imola Cégcsoport alapító tulajdonosa.

A 20 év megkoronázása, illetve a ciklus lezárása lesz a közeljövőben létrejövő gyógyászati központ. A régi Platán területén tervezik a gyógyászati-turisztikai központ beruházását. Elsősorban Norvégiából szeretnének egészségügyi problémákkal küzdő betegeket hozni, egyelőre tárgyalások zajlanak az norvég OEP-pel, illetve a biztosítókkal. Az Imola Cégcsoport egészségturisták Magyarországra szállítását tervezi, akik akár több hetet is eltölthetnek a központban. A szolgáltatási paletta igen színes, a mozgásszervi problémáktól a fogászati kezeléseken át a drog prevenciókig minden a betegek szolgálatára állna. Tóth Imre elmondta, reméli, hogy rajtuk keresztül sok turista fog az országba jönni, és büszkén mondhatják majd el, hogy hozzájárultak a turizmus fejlődéséhez Magyarországon.

Megújult az egri Gárdonyi Géza Színház társulata, új és a már régen ott dolgozó színészek teljes erővel első darabjuk bemutatóján dolgoznak. Blaskó Balázs igazgató elmondta, könnyen összeszokott az új csapat és az általa rendezett Káin és Ábel színdarab bemutatóján, a közönség is megbizonyosodhat erről.

A színmű Sütő András művére épült, a lázadás és elnyomás ellentéte látszódik kiéleződni az előadás során. A fiatal színészek remélik, hogy nem csak az idősebb a már a rendszerváltást megélt nézők látnak majd a színfalak mögé.

Az igazgató reméli, hogy januártól, amikor már a Kormányhivatal kezelésébe kerül a színház, nagyobb anyagi lehetőségeik lesznek de, addig is a szűkös keretekből kell szórakoztatni a közönséget.

Két évtizeddel ezelőtt kezdte meg munkáját az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. A születésnapi ünnepségre a mai napon került sor, ahol nem csak a 20. évet, de az 1971-ben indult IKV 40. évfordulóját is megünnepelték.

Az EVAT részvénytársaságként kezdte meg munkáját az IKV átalakulása után, ma már zártkörű részvénytársaságként működik, amely a házkezeléstől a parkolók ellátásáig végez el feladatokat. Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója szerint nehéz volt közösséggé formálni a dolgozókat, azonban remek kollektívává váltak, biztos hellyel és megélhetéssel. Elmondta: nincs semmiféle jövőképük, mert az önkormányzati törvények miatt rengeteg változtatás esedékes.

Az ünnepség ideje alatt egy külön kiállítást nézhettek meg az érdeklődők, melyet az EVAT Zrt. dolgozói készítettek el az elmúlt 20 év emlékeiből.

Az összejövetelen beszédet mondott Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, aki fontosnak tartja a város és a vállalat együttműködését a jövőben is.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.