Keresés: „kultúra” (94 találat)

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Ma reggel elindult a tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Ebben a félévben is népszerű volt az egri főiskola, hiszen több, mint 3000 elsős kezdi meg tanulmányait alap- és mesterképzésben az intézményben.

Az Eszterházy Károly Főiskolán szeptembertől 3060-an kezdhetik meg tanulmányaikat alapképzésben, mesterképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, további 300 fő szakirányú továbbképzésre, illetve részismereti képzésre nyert felvételt. Az elsős hallgatók fele nappali tagozatos.

A legtöbben – 1518-an – alapképzésre, 914-en mesterképzésre, 608-an pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhattak be az elmúlt napokban az intézménybe. A hallgatók harmada a Természettudományi Karon kezdi meg tanulmányait. Először indul az intézményben kulturális örökség tanulmányok mesterszak (borkultúra, valamint múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirányokkal), történelem mesterszak (Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország története 1918-tól szakirányokkal), illetve közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek szakirányon) mesterképzés.

Forrás: Egriszín

Eger polgármester-jelöltjei aláírták az Agria Universitas Egyesület által előkészített Választási Etikai Kódexet ma délután az Imola Galériában. Az országban egyedülálló kezdeményezés fő célja a demokratikus politikai kultúra fejlesztése, a választások tisztaságának megőrzése.

Jó példával járnak élen Egerben a polgármesterjelöltek. A Választási Etikai Kódexet aláírva kifejezésre juttatják, hogy számukra a választási kampány során alapérték a Magyar Köztársaság törvényeinek és az itt rögzített etikai normáknak a tiszteletben tartása, maradéktalan követése. A jelöltek, személy szerint is fontosnak tartják a demokratikus politikai kultúra elveinek érvényesítését és az etikus magatartást a választási kampányban.

Eger 5 polgármester-jelöltje: Bányász Róbert, Habis László, Mirkóczki Ádám, Nagy István és Tarsoly József vállalták a tiszta, etikus kampányt. A kódexet Mirkóczki Ádám egyéb elfoglaltsága miatt később írja alá.

Ráczné Dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke az aláírás előtt elmondta, hogy a tavaszi sikeres kezdeményezésük után több párt és közéleti szereplő kereste meg öket azzal a céllal, hogy az önkormányzati választásokra is dolgozzanak ki egy etikai kódexet. Kiemelte, hogy külön öröm, hogy Egerben az összes jelölt vállalta, hogy aláírásával hozzájárul a kódexben foglaltak betartásához.

Az Agria Universitas Egyesület kezdeményezésére írták alá a politikai pártok képviselői a tavaszi parlamenti választások idején a Választási Etikai Kódexet, amely Eger után a helyi/térségi szerepéből kinőve országos méretű kampánnyá alakult. A közelgő önkormányzati választások kapcsán, települések jelezték, hogy szükség lenne a kódex ismételt alkalmazására. A felhívásra 4 településen azonnal jelezték a polgármester-jelöltek, hogy mindannyian, párthovatartozástól függetlenül, aláírják ezt a kódexet.

A sikeres kezdeményezés az Agria Universitas Egyesület nevéhez fűződik. A szándék korábban már bizonyított, hiszen Heves megye mind a 6 választókerületének összes képviselőjelöltje kivétel nélkül csatlakozott az Egyesület által elkészített Választási Etikai Kódexéhez.

A kezdeményezés célja, hogy rögzítse azokat a követendőnek tartott etikai normákat, amelyeket az aláíró jelöltek a kampány időszakában, magukra és szervezetük képviselőjelöltjeire nézve elfogadnak. A jelöltek a csatlakozással vállalják, hogy nem megtévesztéssel és félrevezetéssel, ellenfeleik lejáratásával és törvénytelen eszközök felhasználásával, hanem szándékaikat, céljaikat és lehetőségeiket őszintén feltárva kívánnak résztvevői lenni a politikai életnek, s igyekeznek minél több szavazathoz jutni. A Választási Etikai Kódex célja, a politika és a közéleti szereplők iránti bizalom helyreállítása.

Forrás: Egriszín

A nyári szünetet követően újra beindul az élet a Gárdonyi Géza Színházban. Az új évadban az anyagi nehézségek miatt kevesebb bemutató lesz, de az előzetesből is kiderült, hogy így is törekednek a minél színvonalasabb és élvezhetőbb előadásokra. A mai évadnyitón Csizmadia Tibor igazgató vázolta a hamarosan beinduló évadot.

Csizmadia Tibor elmondta, hogy az idei évadban még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megszólítsák a gyermek és ifjúsági korosztályt. Minél több középiskolást és főiskolást szeretnének becsalogatni a színházba, és olyan előadásokat kínálni, amelyek maradandó élményt nyújthatnak számukra. Az évad első bemutatója a Selyemcipő lesz október 9-én. Claudel műve után az Állatmeséket és a Requiemet láthatja az egri közönség a tánctagozat művészeinek előadásában. Már júniusban elkészült Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők) c. darabja Máté Gábor rendezésében, ezt november 12-én mutatják majd be. Csizmadia Tibor kiemelte, hogy sok vendégjátékra is meghívást kapott a társulat. Következő héten a Vidor Fesztiválon mutatják be a Csörgess meg!-et, majd a Mayával mennek a Thália Színházba, de több külföldi felkérésnek is eleget tesznek majd. A stúdiószínpadon Kertész Lilly – Fábri Péter: Látogatók c. drámájával indul az évad november végén. Lesz zenés darab is: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba című daljátéka. A mester és margaritát Csizmadia Tibor rendezi, valamint folytatják a sikeres Csörgess meg! című mobilrevüt Hivatal-színház néven, továbbá La Fontaine Állatmesék c. darabján kívül még egy gyermekeknek szóló előadás is lesz, H. C. Andersen – Jevgenyij Svarc: A hókirálynő című művének színpadi változata. A stúdiószínpadon a Hírlap-Színház is rendszeresen látható lesz. Az igazgató kiemelte, hogy a pénzhiány már mindennapos problémát okoz, de törekednek azt elérni, hogy ez a szakmai munkát láthatóan ne befolyásolja. Merczel József, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke is említette a pénzügyi gondokat. Elmondta, hogy 11 milliót most átutalt a megye, és még 13 milliót a közeljövőben szándékozik a színház rendelkezésére bocsájtani a dologi kiadások fedezésére. Reményeit fejezte ki, hogy az évadkezdés nehézségein túl tud jutni a színház, és elmondta, hogy az igazgatói pályázatot csak a választások után fogják kiírni. Homa János, Eger Kulturális Bizottságának elnöke szerint nem választásokban, hanem értékekben kell gondolkodniuk a politikusoknak a kultúra tekintetében. Fontosnak tartja, hogy Egernek önálló színháza és társulata legyen, és bízik benne, hogy a következő választások után is egyben marad a jelenlegi társulat.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Négy magánszemély és egy közösség, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei szervezete vette át kiemelkedő munkája eredményeként a 2010. évi Heves Megyéért Kitüntető díjat ma délelőtt, a Megyeházán. Az 1992-ben alapított elismerést Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Sass Barna Attila Heves megye aljegyzője adta át.

A díjátadó ünnepségen a legrégebbi magyar ünnep kapcsán megemlékeztek a keresztény magyar államalapításról. Augusztus 20-a jó alkalom hogy erőt merítsünk a múltból, a jövőbe tekintve, hangsúlyozta köszöntőjében Sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy minden rendszer a saját arculatának megfelelően alakította az ünnepet, ami még mindig a legkevésbé megosztó alkalom.
Az eseményt a Pátzay János Zeneiskola ünnepi műsora zárta.

A Heves Megyéért Kitüntető díjat 1992-ben alapította a Heves Megyei Közgyűlés, a megye fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére, amellyel a képviselőtestület a megbecsülését kívánja kifejezni azok számára, akik az oktatás, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a civil szféra területén kimagasló színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

A Közgyűlés 2010. június 25-i ülésén döntése alapján ma délelőtt Heves Megyéért Kitüntető díjban részesítette Dr, Csiffáry Gergely főlevéltárost, a történelemtudományok kandidátusát, Oldal Alfrédet, Zagyvaszántó polgármesterét, Szabó Jánost, a Füzesabonyi Általános Iskola nyugalmazott tanárát, Körmös Gábornét, az MTTSZ Petőfi Sándor lövészklub elnökét, és a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetét.

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

Az Agria Cigányzenekar képviselőit fogadta Habis László polgármester ma délután a Városházán. A találkozón a nemrég alakult együttes munkájáról, törekvéséről és fellépéseiről esett szó, majd csárdással köszöntötték a polgármestert.

A 2010-ben alakult Agria Cigányzenekar tagjaival találkozott Habis László polgármester ma délután, és a sajtó képviselői jelenlétében méltatta munkájukat.
A zenekar ebben az évben letette a névjegyét, számos városi rendezvényen mutatkozott be. Igazi érdekességet jelentett fellépésük a Strauss-esten, s különlegességnek számított a Kultúra Magyar Városa gálán és a Bikavér Ünnepen előadott produkciójuk, emlékezett a polgármester.
Habis László is értékesnek tartja az együttes által képviselt művészetet, véleménye szerint meg kell teremteni a zenekar finanszírozását. A polgármester hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a közönség mellett az egri vállalkozások és a turisztikai szakma is a zenekar mögé állna. A város igyekszik számukra fellépési lehetőségeket biztosítani, hiszen a magyar hagyományokhoz hozzátartozik ez a muzsika, városi ügy kell, hogy legyen.

Valaha Egerben mindenhol szólt a cigányzene, ami ma már igazi hungarikum, jelentette ki F. Molnár Gabriella, a zenekar mentora a „lelkek közé hidakat építő” muzsikával kapcsolatban. Az együttes elsősorban zenélni akar, és az embereket boldogítani. Segítségre van szükségük, hiszen menedzselni kell őket, és egy állandó helyet is kell találni számukra.

A találkozón a zenészek sem hallgatták tétlenül az őket méltatókat, a hangszerek után nyúltak és csárdást húztak Habis László polgármesternek.

Forrás: Egriszín

Közös listán, mindhárom szervezet támogatásával indítja jelöltjeit a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE), amiről ma délután írtak alá Együttműködési megállapodást a szervezetek vezetői, a Polgári Szalonban.

Küzdelmes négy év van az egri önkormányzat mögött, jelentette ki Habis László polgármester a ma délutáni tájékoztatón, amelyen együttműködési megállapodással tette nyilvánossá a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE), hogy közös listán, mindhárom szervezet támogatásával indítja jelöltjeit, és a következő négy évre az önkormányzatban közös polgári frakciót hoz létre. A polgármester személyére a jelenleg hivatalban lévő Habis Lászlót jelölik.
A végleges jelöltlistán a 12 egri választókerületben 1. ifj.Herman István, 2. ifj.Jung László, 3. Sós István, 4. Dr.Misz Mihály, 5. Ficzere György, 6. Csákvári Antal, 7. Orosz Ibolya, 8. Csathó Csaba, 9. Martonné Adler Ildikó, 10. Lombeczki Gábor, 11. Gál Judit és 12. Rázsi Botond áll.

A polgármester kijelentette, hogy Eger az elmúlt négy évben fejlődött, számos értéket elképzelést sikerült megerősíteni. Eredményként említette, hogy az egri és heves megyei diákok szerepelnek a legjobban az országos tanulmányi versenyeken, ami az egri közoktatás színvonalát dicséri. A városüzemeltetésben a Nemzetközi Virágos Városok aranyérem jelzi a sikert, és az Eger a kultúra fővárosa cím mellett a sport területén is szép eredményekkel büszkélkedhet a város. A város kiegyensúlyozott stabil gazdálkodása napjainkban is jellemző, emelte ki a polgármester, hozzátéve hogy, az átlagosnál 15 %-kal magasabb nyugdíj is a városvezetés szociális érzékenységét igazolja.
A feladatokat összegezve Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet a széleskörű polgári összefogás érdekében kezdett tárgyalásokat. Az összefogásban a Fidesz szövetségesei, a Fidelitas, a Nemzeti Fórum, a Kisgazda Polgári Egyesület is szerephez jut, s a feladatokat összegezve egy új struktúrájú önkormányzati irányítást és városvezetést képzelnek el, ami az egri polgárok életkörülményeinek a kiegyensúlyozottságát segítik elő.

Az együttműködési megállapodás alapján a Fidesz, a KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE) közösen indítja a jelölteket, a polgármestert, és a három szervezet a választások után is közösen kíván részt venni a képviselőtestület munkájában, közös frakciót, stabil politikai hátteret adva az önkormányzati munkához.
„Az elképzeléseknek megfelelően és a módosított választójogi szabályokhoz igazodva  hivatalosan valamennyi jelölt a Fidesz jelöltje. Ez a döntés megfelel a közös érdekeknek, akaratnak.” – fogalmazott Habis László.
Minden polgári értéket valló szervezet közötti összefogásról van szó, hangsúlyozta Dr. Misz Mihály a Fidesz egri elnöke.
A megállapodást a három szervezet képviselője, Habis László polgármester az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke, Dr. Misz Mihály a Fidesz egri elnöke és Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője írta alá.

Forrás: Egriszín

Négy ország öt egyetemének diákjai által készített alkotásait mutatták be a Slow Film Fesztivál zárórendezvényén tegnap este, az Uránia Moziban. A III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely 15 alkotóját kollektív díjban részesítette a fesztivál zsűrije.

Két különdíj mellett jelképesen minden alkotót díjaztak a III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáinak értékelésén. 14 film készült az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely egy hétig tartó működése alatt, ahol négy ország fiataljai stábokban dolgoztak. A Bollók Csaba filmrendező által vezetett Filmműhely alkotásait a Slow Film Fesztiválon értékelték a szakemberek.
Egy héten át alkottak a fiatalok a város különböző pontjain, a Dobó téren, az uszodában, a Vár környékén, az Érsekkertben vagy éppen a Széchenyi utcán, ahogyan ez a bemutatott alkotásokból is kiderült.
A III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely résztvevői kameráikkal vidám alkotó hangulatban vették birtokba a várost és a témát, amit kisfilmek formájában tártak a közönség elé, a Slow Film Fesztivál ma esti gáláján.
A tárgy-animáció világát választók a Líceum termeit és folyosóit, a Líceum Tv környékét vették birtokba, rajzoltak, vágtak, tárgyakat manipuláltak. Készül olaszos hangulatú kártyaparti, török-magyar vitézi próba a filmeken, de a vízipólósok sem maradtak rejtve az Illés György emlékére rendezett filmműhely kamerái előtt. Az utolsó simításokat a késő éjszakába nyúló munkával tették teljessé, s az alkotókat olyan mesterek segítették, mint  Bollók Csaba filmrendező, a műhely vezetője, M. Tóth Éva, Balázs Béla díjas animációs rajzfilmrendező és Tóth Tibor mestertanár, a Mozgóképkultúra tanszékről. Az elkészült alkotásokat később a Líceum Tv műsorában is láthatja a közönség.

Forrás: Egriszín