Keresés: „sötét” (74 találat)

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

Az egri Dobó István Vármúzeum nyári programjairól tartottak ma sajtótájékoztatót a Dobó-bástya konferenciatermében. A már hagyománnyá vált Végvári vigasságok mellett több, új kezdeményezés is várja a látogatókat.

A májusi-júniusi dömpinget követően Dr. Veres Gábor igazgató elmondta, hogy az osztálykirándulások időszakában eddig 135 foglalkozást tartottak 3080 fő részvételével és 28 különböző múzeumpedagógiai programmal.
Az igazgató a soron következő programok közül kiemelte a csütörtökön nyíló XV. Országos Népművészeti Kiállítás Észak-Magyarországi Tárlatát, amelyre Nógrád, Heves és Borsod megyéből több, mint 1000 tárgy érkezett zsűrizésre, amelyből 467-et mutatnak majd be.
Széchenyi Orsolya igazgatóhelyettes felhívta a figyelmet a már július 1-én elindult fáklyás kazamatavezetésre. A sötétben történő barangolás során tárlatvezető kíséri a csoportokat a vár alatti erődrendszerekben. A sétára csütörtöktől- szombatig van lehetőség az este nyolc és kilenc órakor induló turnusok során.
A július 15-25. között megrendezett, 10 napos Vígvári Vigasságok is számtalan programot kínál a középkori kultúra iránt érdeklődőknek. Koncertekkel, íjász-, tánc- és zászlóforgató bemutatókkal, interaktív tárlatvezetésekkel várják az embereket. A gyermekek középkori öltözékeket ölthetnek majd magukra, részt vehetnek egy vitézi próbán, megismerkedhetnek középkori mesterségekkel, babákat és ólomkatonákat is készíthetnek. De lesz bástyamászó verseny is a vigasságok ideje alatt, a szokásos őrségváltás is elindul majd július 17-től, és az Agria Nyári Játékok Zrínyi – 1566 előadása is a Vígvári Vigasságok részeként mutatkozik be a várban.
Széchenyi Orsolya még a nyári programok között megemlítette az augusztus 3-i megemlékezést Gárdonyiról. Ekkor a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum területén kerti programokkal emlékeznek az íróra születésnapja alkalmából.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy augusztus 20-án a szokásosnál egy kicsit szerényebb tűzijáték lesz látható a várból. De a pezsgő, a hangulat és a vár környezete kiváló helyszín lesz az államalapítás megünneplésére.

Forrás: Egriszín

Az egri Gyakorló Iskola hetedik osztályos diákjainak sikereivel zárult a június 28-a és július 2-a között rendezett 20. Természetjáró Gyermekek Országos Találkozója Tolna megyében.

Az egy hetes rendezvényt a Szekszárd melletti Sötét-völgybe tervezték, de az özönvízszerű eső 1-1,5 méteres magasságban öntötte el tábort a verseny előtt egy héttel. Így a szervezőknek gyorsan új helyszínt kellett keresniük, amely végül a Tolna megyei Szálkán, az ifjúsági alkotótáborban sikerült.

A gyerekek 5 éremmel és egy serleggel térhettek haza. Ők nyerték el a TFSZ serlegét, a legeredményesebb csapatnak járó díszes kupát is. A legjobban szereplő csapatokat az utolsó napon a megyében jutalom kirándulásra is elvitték a szervezők.

Eredmények:

Éjszakai verseny: 1. helyezés

Elméleti verseny: 2. helyezés

Nappali akadályverseny: 1. helyezés

Városismereti verseny: 2. helyezés

Összetett verseny végeredménye: 1. helyezés

A csapat tagjai: Bóta Zsombor, Barta Dávid, Szamos Máté, Gordos Ambrus volt.

Felkészítő: Papp László

Forrás: Egriszín

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin