Keresés: „szakma” (309 találat)

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

Nem csak szavakból értenek azok a fiatalok, akik immár 14. alakalommal mutathatják be tudásukat az Országos Nonverbális Fesztiválon Egrben. A kétnapos rendezvénynek a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház ad otthont.

Ismét zsúfolásig telt teremben köszönthette az immár 14. alkalommal megrendezett nonverbális fesztivál résztvevőit a szervező, Berecz Klára.  Ezúttal mintegy 400 iskoláskorú - sérült és ép - gyermek részvételével valósult meg a kétnapos  rendezvény. A mai színes programok holnapok is folytatódnak, aki teheti, látogasson el szombaton a Forrás színháztermébe.

Ismerjük a közhelyet: néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Évről évre megrendeznek egy fesztivált Egerben, ahol igenis értik a néma gyereket is az odafigyelés és az elfogadás légkörében. Kelemen Éva az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője megnyitójában elmondta, hogy idén is a műfaji sokszínűség lesz a jellemző, lesz tánc, zene, színpadi játék. A fellépők ne izguljanak, ez a két nap arról szól, hogy jól érezzék magukat, és bemutassák tudásukat. Ugyan a gyerekek és a felkészítő tanárok rengeteg munkát fektettek a produkciókba, a színpadon mégis a játék és az önfeledtség mutatkozik meg.

Mert a játékhoz nem kell sok minden. Tárgyak sem. Sőt, még szavak sem kellenek. Egy szál ember egy egész baromfiudvart meg tud jeleníteni tyúkostól, gazdasszonyostól. Méhes Csaba pantomimművész műsorát mindenki értette. A láthatatlan falak eltűntek, s a képzeletbeli labdát minden ott ülő gyerek látta és visszadobta. A játékhoz csak annyi kell, hogy legyen, aki játszik. Ezen a rendezvényen a játékszabályokat mindenki érti szavak nélkül is.

Ottlik Géza szavait idézve: "Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek."

Mindenki megtapasztalhatja ezt a nonverbális fesztiválon a tánc, a zene, a mozdulatok nyelvén, ahol érti egymást a sérült és az ép ember is, mindegy, hogy balettozik vagy kerekesszékben ül. Egyszerűen csak figyelnek és kíváncsiak egymásra.

Forrás: Egriszín

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ

Egységes méretű megállító táblák lesznek a jövő év júliusától Egerben, és az önkormányzat egységesíti az ehhez társuló díjfizetést is 2014 elejétől - közölte a polgármesteri hivatal médiareferense.

Az önkormányzat az egységes városmarketing kialakítása érdekében hagyta jóvá az erről szóló rendeletet - közölte Zentai László. A részletes szabályozás a 2013 január 1-től életbe lépő reklámrendeletben kap helyet - tette hozzá.
Mint elmondta: annak érdekében, hogy az egyre szélesebb körben használatos "új egri arculat", és a hozzátartozó üzenet valóban átütő módon jelenhessen meg, szükséges a hirdető-berendezések, hirdetményi szabályok egységes keretbe foglalása.
Az önkormányzat úgy szabályozza a megállító táblák elhelyezését a történelmi belvárosban, hogy ezek a szűk utcákon ne akadályozzák a forgalmat.
Szigorodtak a molinók kihelyezésének szabályai. A rendelet pontosítja az ingyenesen elhelyezhető hirdetések fajtáit, darabszámát, tisztázza a különböző hirdető-berendezések elhelyezése kapcsán használatos fogalmakat is.
A rendelet a város érdekeit szolgálja azzal is, hogy előtérbe helyezi, hangsúlyosabbá teszi a városképi-városvédelmi szakmai szempontokat, védi az egri zöldfelületeket. Összességében azt várják tőle, hogy még inkább vonzó belváros várja majd az egrieket és a településre látogatókat - mondta Zentai László.

MTI

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

 

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

A napokban Székesfehérváron rendezték meg az 59. Országos Vidék Úszó Bajnokságot. A fiúknál is és a lányoknál is 3-3 korosztályban mérték össze a tudásukat az úszók. Az Egri Úszó Klubot 22 versenyző képviselte.

A legeredményesebb egyéni versenyző Szilvási Gréta volt, aki az egy évvel idősebbek között, a 100 méteres pillangóúszásban vidékbajnoki címet nyert és további két bronzérmet vehetett át Pohl Anette és Patkó Kata tanítványa. Holló Balázs és Kripkó Ádám Grétához hasonlóan egy évvel idősebbek között versenyzett, Balázs négyszer, Ádám háromszor állhatott fel a dobogóra. Jurányi Viktória az 50 méteres mellúszás után vehetett át bronzérmet. A csapat erősségét mutatta, hogy a váltókban is többször felállhattak az Egri Úszó Klub versenyzői a dobogóra, a legeredményesebb a 15-16 éves fiúk gyorsváltója volt. A Kaló Ádám, Holló Balázs, Holló Bálint, Jakab Dániel összeállítású csapat vidékbajnoki címet nyert. Ezzel a Kovács Ottó szakmai vezető és Erdélyi Krisztina edző által vezetett csapat 2 arany, 7 ezüst és 7 bronzéremmel zárta a vidékbajnokságot.

Eredmények:

Szilvási Gréta (1999) 100 m pille      1. helyezett    1:08,28 200 m vegyes       3. helyezett    2:31,50 50 m vegyes      3. helyezett       33,31 100 m hát      4. helyezett    1:09,28 50 m pille      4. helyezett       31,62 100 m mell      5. helyezett    1:22,01 50 m mell      9. helyezett       39,03 50 m gyors    12. helyezett       30,33

Holló Balázs (1999)
400 m vegyes      2. helyezett    5:09,30
400 m gyors      2. helyezett    4:26,84
200 m gyors      3. helyezett    2:08,92
100 m gyors      3. helyezett    1:00,06
100 m pille      4. helyezett    1:07,07
50 m pille      7. helyezett       30,86
50 m gyors    15. helyezett       28,77

Kripkó Ádám (1999)
50 m mell      2. helyezett       34,87
100 m mell      2. helyezett    1:17,78
200 m mell      3. helyezett    2:46,75

Jurányi Viktória (1998)
50 m mell      3. helyezett       37,75
200 m mell    15. helyezett    3:07,51
100 m mell    13. helyezett    1:26,94
50 m gyors    18. helyezett       30,73
100 m gyors    21. helyezett    1:09,07

Nagy Ádám (1994)
400 m vegyes      4. helyezett    4:51,48
200 m mell      8 helyezett    2:31,58
100 m pille    10. helyezett    1:01,75
100 m mell    11. helyezett    1:11,65
50 m pille    12. helyezett       28,16
50 m mell    14. helyezett       33,30
100 m gyors    14. helyezett       58,22

Nagy Viktória (1999)
50 m mell      5. helyezett       38,47
200 m mell      6. helyezett    3:00,72
100 m mell    10. helyezett    1:25,48

Mirkóczki Áron (1998)
200 m mell      5. helyezett    2:48,09
50 m mell      7. helyezett       38,15
100 m mell      8. helyezett    1:22,11
100 m gyors    32. helyezett    1:08,96

Nagy Natália (2000)
200 m gyors      6. helyezett    2:29,43
400 m gyors      7. helyezett    5:14,83
50 m gyors    10. helyezett       31,81
200 m vegyes    11. helyezett    2:49,23

Gáspár Noémi (1996)
100 m hát      7. helyezett    1:09,45
200 m hát      7. helyezett    2:30,67
50 m hát      8. helyezett       32,98

Pető Dorottya (1994)
100 m gyors      7. helyezett    1:01,19
50 m gyors      9. helyezett       28,56
100 m pille    10. helyezett    1:10,51
200 m gyors    10. helyezett    2:17,94
50 m pille    11. helyezett       31,90

Szabó Fruzsina (1998)
200 m mell      8. helyezett    3:01,35
100 m mell    12. helyezett    1:23,36
50 m mell    15. helyezett       40,26

Vinczepap Réka (1998)
400 m gyors    11. helyezett    5:04,12
200 m gyors    12. helyezett    2:26,01
100 m gyors    16. helyezett    1:08,11

Szalai Péter (1994)
200 m mell    11. helyezett    2:41,29
100 m mell    13. helyezett    1:14,00
50 m mell    17. helyezett       34,92
100 m gyors    18. helyezett       59,15

Nagy Ágota (1996)
50 m gyors    17. helyezett       30,18
100 m gyors    19. helyezett    1:06,61
200 m gyors    19. helyezett    2:24,43
50 m hát    20. helyezett       36,67

Kincses Lilla (1997)
50 m mell    12. helyezett       40,64
200 m mell    13. helyezett    3:09,47
100 m mell    17. helyezett    1:30,67

Kovács Eszter (1995)
100 m hát      8. helyezett    1:10,53
200 m hát      8. helyezett    2:30,79
200 m gyors      9. helyezett    2:17,86
100 m gyors    10. helyezett    1:03,34
50 m hát    11. helyezett       33,53
50 m gyors    12. helyezett       29,04

Kovács-Micski Márton (1995)
200 m hát      8. helyezett    2:29,42
50 m hát      9. helyezett       31,45
100 m hát    10. helyezett    1:05,61
200 m gyors    13. helyezett    2:12,71
100 m gyors    21. helyezett    1:00,14

Holló Bálint (1996)
200 m vegyes    14. helyezett    2:28,32
100 m gyors    14. helyezett       59,94
200 m gyors    17. helyezett    2:12,88
50 m gyors    21. helyezett       27,96
50 m pille    24. helyezett       30,69

Erdélyi Virág (2001)
50 m hát    14. helyezett       38,44
100 m hát    15. helyezett    1:21,20
200 m hát    15. helyezett    2:50,31
200 m gyors    18. helyezett    2:40,25
50 m gyors    19. helyezett       33,03
100 m gyors    21. helyezett    1:13,44

Jakab Dániel (1997)
200 m gyors    14. helyezett    2:10,34
200 m vegyes    19. helyezett    2:30,48
100 m pille    19. helyezett    1:08,56
100 m gyors    21. helyezett    1:01,33
50 m pille    26. helyezett       31,25
50 m gyors    37. helyezett       29,09

Kaló Ádám (1996)
200 m gyors    15. helyezett    2:11,83
100 m gyors    15. helyezett    1:00,13
50 m gyors    17. helyezett       27,72
50 m pille    18. helyezett       30,22

Kovács Dorottya (1993)
100 m pille    17. helyezett    1:16,82
200 m gyors    24. helyezett    2:33,59
50 m pille    24. helyezett       34,82
100 m gyors    26. helyezett    1:11,58

4x50 m fiú gyorsváltó (1996-1997)
1. helyezett    1:49,52
Kaló Ádám
Holló Balázs
Holló Bálint
Jakab Dániel

4x50 m fiú vegyesváltó (1996-1997)
2. helyezett    2:07,78
Holló Balázs
Mirkóczki Áron
Kaló Ádám
Holló Bálint

4x50 m fiú vegyesváltó (1995 és idősebbek)
10. helyezett    2:02,27
Kovács-Micski Márton
Szalai Péter
Nagy Ádám
Jakab Dániel

4x50 m lány gyorsváltó (1997 és idősebbek)
2. helyezett    1:55,38
Kovács Eszter
Pető Dorottya
Nagy Ádám
Gáspár Noémi

4x50 m lány vegyesváltó (1997 és idősebbek)
3. helyezett    2:10,64
Gáspár Noémi
Jurányi Viktória
Pető Dorottya
Kovács Eszter

4x50 m lány gyorsváltó (1998-1999)
2. helyezett    2:02,07
Jurányi Viktória
Vinczepap Réka
Nagy Viktória
Szilvási Gréta

4x50 m lány vegyesváltó (1998-1999)
4. helyezett    2:18,06
Szilvási Gréta
Szabó Fruzsina
Nagy Viktória
Vinczepap Réka